Buddha szobor a khmerek földjéről Academia.edu
Researchgate
Varga Éva: Buddha szobor a khmerek földjéről, istennő kíséretében
https://www.researchgate.net/publication/391010859_Varga_Eva_Buddha_szobor_a_Khmerek_foldjerol_istenno_kisereteben
Varga Éva:
Buddha szobor a Khmerek földjéről, istennő kíséretében
(részlet)
(ingyenes hozzáférésű, jogvédett ©, de hivatkozandó anyag!)
Érdekes körülmények között, több lelettel - feltehetően ismeretlen idejű rablásból,- a hadsereg talált egy Buddha és egy hindu istennő szobrot a khmerek földjén, Kambodzsában. Kik is a khmerek?
A khmerek Kambodzsában, Thaiföldön, Laosz déli részén, Vietnámban, a Mekong-folyó delta torkolatánál élő nép. Számuk 1989-es adatok alapján 6,7 millió körülre tehető Kambodzsában. A mon-khmer nyelvek közé tartozó nyelveket beszélik, melyekről a világunk nagy része meglehetősen keveset tud. Első királyságaik Funan és Csenla voltak. A 9. században jött létre a Khmer királyság, amely Csenla államot, a mai Kambodzsa síkságait, a mai Laosz és Thaiföld jelentős részét, és a hajdani Kokinkínát foglalta magába. Birodalmuk fővárosa a 802-1432 közötti időszakban a ma is híres Angkor volt. A leletek ebből az időszakból és helyről származhatnak. A khmerek francia fennhatóság alá a 19. század második felében kerültek. Főként rizstermesztésből, a földek műveléséből, és a halászatból éltek, ezek voltak a legfőbb megélhetési forrásaik. Továbbélő animisztikus hiedelmeik szerint gyakorolják vallásukat, de főként a buddhizmus hívei.
Csenla az egyik legismertebb khmer állam régi neve. Az 5. századig területét a Csampa Birodalomhoz tartozó Mekong-medence középső vidéke és a mai Laosz Déli része alkotta. A Funan állam vazallusaként létezett, hosszú ideig, melyet a 6. században végre sikeresen legyőzött, és ezek után be is kebelezte azt. Ez a birodalom a 7. század végén kettévált, egy “szárazföldi” és egy “tengeri” részre. Területén 800 k. az Angkor-dinasztia vette át a hatalmat.
Funan a legenda szerint az 1. században a kínai források szerint a 2. században mon-khmer népcsoportok alapítása által létrejött állam volt, amely területileg a Mekong medencéjében, a mai Kambodzsa területén, és időlegesen a mai Vietnám, Laosz, Thaiföld és Malaysia részein alakult ki. Ezeken a területeken jelentős indiai befolyás jött létre az 5. században, amely mellett óriási kulturális hatás is kialakult. A 6. század elejére viszont ez a birodalom lehanyatlott, és vazallusa, Csenla 539-ben teljesen le is győzte Funan Birodalmát.
Angkor ma már csak egy romváros ÉNY-Kambodzsában, holott egykor, a 9-15. században a Khmer Birodalom fővárosa volt. Épületegyütteséhez hatalmas templomok kapcsolódtak, melyeket 1177-ben a szomszédos Tyampa királyság seregei teljesen elpusztítottak, és melyet az 1200 k. években a khmerek utolsó nagy császára, VII. Dzsajarvarman, Angkor-Thom néven, középpontjában a Bajon-tenplomheggyel újjáalapított.
Láthattuk, hogy az egykori khmer birodalmak területén különleges körülmények között találtak meg egy leletcsoportot, melyet az angliai Cambridge Egyetem Angkor Project-je adott ki hitelesen. A becslés ezt a szobrot az ősi, ókori időkre hitelesítette, igen ritka, de nem egyedi leletként. A leletet felső középosztálybeliként határozta meg a hitelesítő dokumentumot kiállító Cambridge Egyetem és a konzulátus.
A khmerek történetének ismeretében utánanézhetünk a lelet származásának, és kialakulásának történetének is, hiszen a hinduizmusból eredeztethető buddhizmus a lelet származására vonatkozóan is számos információval szolgálhat.
A szobor bronzból készült, és magát az ülő Buddhát ábrázolja. A 600-700 éves szobornak határozták meg. A méretei a következők, amely méretezést a mellékelt képek felirataiban is láthatjuk. A 2 mm és 4,5 mm vastagságban öntött üreges bronzszobor átmérője az anterior és poszterior része között 4,9-5,0 cm között van, nagassága a publikáció szerint 8 cm, de a mérések szerint 9,0 cm. Lásd a fotókat. A dexter-sinister oldalak közötti átmérò mérete 6,7 és 6,9 cm között van. Alapvetően nagy sárgaréz tartalmú bronzból készült, bagy cink tartalommal, hogy minél jobban hasonlítson azaranyhoz. Emellett ólom és ón is van a fémösszetételben, mely javította az önthetőséget. S emellett vas szennyeződést is tartalmazott.
A Buddha-szobor mellett találtak itt egy kecses bronz istennő szobrot is, amelyet 700-800 évesre becsültek, és amely alsó vagy középisztály beli eredetű lehet, a templom iparos- vagy parasztoltáráról. Sajnos a hitelesített fordítás maga is bizonytalan.
Az istennő szobor pontosan nem határozható meg a leletkörnyezet miatt, de a hagyományos vallástörténeti nyilvántartásból következtethetünk kilétére. Az ábrázolási hagyomány s a szobor kiképzése leginkább Sarasvatihoz közelíti. Az indiai ruházatú, feltehetően istennő szobrának legnagyobb vastagsága a fejrészen 5 mm-6 mm körüli, teste 6-8 mm vastag. A hindu-buddhista istennő karjának s kezének vastagsága 4-7 mm közötti. Állványtüskéjének hossza eléri a 8 mm-t is. A istennő szobor teljes hossza 11 cm (9,9 cm), legnagyobb szélessége 3,9 cm (4 cm).
Az istennő összetétel mérésének eredménye szerint a bronza szintén sárgaréz alapú, nagy mennyiségű ólom, óntartalommal, mely mellett, cink, mangán nikkel és hafnium szerepel.
Hogy ezt a kategorizálást megérthessük, a következő ismeretekre van szükségünk.
A meghatározáshoz ismernünk kell a hinduizmus, és az abból származtatott buddhizmus, valamint természetesen a vallást keletkeztető India történelmét, történetét is.
Zsinka László India története és kultúrája című oktatási segédanyagában a következő indiai történelmi korszakokat határozza meg, melyek segítségül szolgálnak nekünk a szobor meghatározásában. Az indiai történelem korszakai a következők:
Indus-völgyi civilizáció. Az első urbanizáció kora i.e. 2600-1900.
Védikus kor i.e. 1500-600
A második urbanizáció és az első birodalmak kora. Vallási és filozófiai megújulás. i.e. 600-200
Kora klasszikus kor. A kereskedelmi kapcsolatok és a kultúraközi kapcsolatok kora. Kr.e.200 - Kr. u. 300.
Klasszikus -kor. Gypta-kor. A szanszkrit kultúrák virágkora. A hinduizmus felemelkedése. 300-650
Kora középkor. Delhi Szultanátus. Regionális identitások megerősödése. 1200-1526
Kora újkor. Mogul-birodalom és regionális utódállamai 1526- kb. 1800
Újkor. Angol gyarmatosítás kora. Az indiai nacionalizmus válasza. Kb. 1800-1947
Jelenkor. A független India 1947-től.
Ahogyan Glasenapp is írja publikációban, a mai hinduizmus kialakulásának és fejlődésének folyamatában a középkor kezdetéig általában három fő korszakot különböztetünk meg. Ezek a következők:
Az ún. árják előtti korszak
A védikus korszak
A klasszikus korszak,
amelyek kevésbé eseményhű nomenklatúrát jelentenek, inkább mesterséges felosztás jellegűek.
Mittal, S. - Thursby G. (2006) a következő szakaszokat különbözteti meg publikációiban:
a prevédikus kor: az Indus-völgyi civilizáció i.e.3000 és 1500 között
a védikus árja kor i.e. 2000-től 800-ig
az upanisadok kora i.e. 800-tól 500-ig
az ún. klasszikus korszak i.e.400-i.sz. 600
A hinduizmus definíciójáról
A hinduizmus fogalmát ma a kutatók egyöntetűen a Védákon alapuló indiai kultuszok és vallási formák gyűjtőneveként kezelik, és meglehetősen tág összefüggések szerint tárgyalják. E felfogás szerint a hinduizmus magában foglalja, magában hordozza az ún. védikus vallást, a brahmanizmust, a tantrizmust, és az indiai helyi vallásokat is. Ma az általunk ismert hinduizmus egy védikus szentírások által évezredekkel korábban lefektetett vallási-társadalmi rendszer átalakult formája. Az eredeti védikus társadalmi rendszert varnāsrama-dharma néven emlegetik. A szentírások tanúsága szerint a hinduizmus eredeti formájában az egyén és a társadalom célja az önmegvalósítás, illetve az ebbe az irányba való haladás. Törvényeit, a társadalmának szerkezetét, a vallásgyakorlatát, szertartásait, sőt, a lételméleti filozófiáját is a védikus irodalom határozta meg.
A hagyomány védikus irodalomnak a négy Védát, a hozzájuk kapcsolódó upanisadokat, valamint az ezek szellemiségét szigorúan követő szentírásokat (pl. purānák, itihasák, dharmasātrák, stb.) nevezi. Jellemzője, hogy sokszínű, különféle vallási irányzatokból áll, célja a transzcendens, valamint az önvaló és Isten megértése, és ezek utáni kutatások. Az īsāvāysa elvet követő társadalom jellemzi, mely szerint az Isten mindennek a birtokosa és forrása, az Ő megismerése az emberi élet célja. Mint társadalmi rendszer, a hinduizmus valamennyi irányzata elfogadja a társadalom négy nagy társadalmi rendre és négy lelki osztályra való felosztottságának isteni eredetét. Eredetileg ezen társadalmi rendek tagjait leginkább a birtokolt tulajdonságok, képességek, hajlamok alapján sorolták különböző osztályokba:
Brahmanák - tanítók, szellemi irányítók
Ksatriyák - vezetők, hivatalnokok
Vaisyák - kereskedők, gazdálkodók
Sūdrák - kézművesek
Ma az alapján dől el, mely csoport tagja valaki, hogy hová is született, és mindez a szükséges tulajdonságok mérlegelése nélkül történik. Ezt a megmerevedett társadalmi rendszert nevezik ma “kasztrendszernek”. A társadalom és a vallás eltorzulása és megmerevedése megközelítőleg az i.e. ( Kr.e.) I. évezredre vált általánossá, és hatására a védikus kultúrát és felfogást tagadó, attól elforduló, azzal szembehelyezkedő vallási irányzatok, mint például a buddhizmus és a dzsainizmus alakultak ki.
A hinduizmus utolsó, i.e. 1100 körül kezdődő, és i.sz. 600-ig tartó időszakát nevezik klasszikus korszaknak, ahogyan korábban is említettem. Maga az indiai kultúra ebben a korszakban nyerte el máig is érvényes alakját. Ennek a korszaknak a szellemi hagyatékát megőrző nyelvet “klasszikus szanszkrit”-nak hívják. Ebben az időszakban az istenek világának értékelésében és a hitvilágban bekövetkezett változások voltak a legszembetűnőbbek. Továbbra is tisztelték a védikus természeti istenségeket ( Varuna, Mitra, Angi, Indra,stb.), de mások háttérbe szorították őket.
A hinduista hitvilágban ma is három fő istenség létezik:
Brahmā
Visnu
Siva
Legfelsőbb istenségnek Visnut tartja a védikus irodalom, Ő a világ fenntartója. A vallási elvek helyreállítására a jövőben Kalkiként jelenik meg.
A már korábban említett istenségeken kívül számos istennőt is tiszteltek a hinduk. Ezeknek az alakja a védikussal szemben a klasszikus korszakban kerül elő. Ilyenek voltak:
Laksmī - a szerencse istennője
Sarasvatī - a tudás istennője
Visnu és Brahmā hitvesei
Durgā - (‘nehezen megközelíthető/ áthatolhatatlan’) - az anyagi energia megtestesítője vagy megszemélyesülése, aki Sīva felesége (= Umā / Gaurī/ Satā/ Parvatī) akinek neve ‘létrehoz és / majd ismét elpusztít’
jelentéssel bírt.
A kisebb-nagyobb templomokban az istenségek szoborformájának (mūrtī) ételt, italt, és sok más imádati kelléket szoktak felajánlani.
A negyedik szakasza a hinduizmusnak i.sz. 600-1600-ig tartott. Ezt nevezzük középkori szakasznak. A korszakot az Isten iránti odaadást (bhaktit) hangsúlyozó mozgalmak nyilvános elterjedése, az irodalom és más művészetek felvirágzása, a legfontosabb szentírások helyi nyelvekre fordítása, templomépítkezések megsokasodása jellemezte. Elterjedtek az orthodox hindu filozófiai iskolák (daíanák) tanításai.
Zsinka László és a hivatalosan kiadott anyagok alapján a két szobor megfelelően a kora középkor és a késő középkor határára keltezhető. Ez a hindu dinasztiák és a regionális különbségek kibontakozásainak kora. Mivel a két szobor nem sírból vagy építkezés területéről került elő, hanem egy barlangban találták, ahol több, más-más korszakból származó lelet volt jelen egy kő alatt, nehézkes a pontos korhatározása. Ezeket külső jegyek, párhuzamok, valamint történeti anyagok, és az anyag összetételük, némi proveniencia birtokában lehet meghatározni.
Éppen ezért a Miskolci Egyetem Fémelőállítási és Öntészeti Intézetében Dr. Török Béla docens úrral és kollegáival pontosan és veszteségmentesen megvizsgáltattuk ezeket, a korábbi hitelesítési adatok után, mivel azok vizsgálati adatait sehol nem közölték. A tanszék segítségét a tájékoztató mérések tekintetében ezúton is nagyon köszönjük.
A publikáció további részletei nem nyilvánosak, díjfizetéshez kötöttek.
Melléklet
A Buddha szobor fotói.
A jelenlegi tulajdonos engedélyével.
A tulajdonos BA fotói.
- ábra: A Buddha-szobor elölnézete, anterior
2. ábra a Buddha-szobor hátulnézete, posterior
3. ábra A Buddha-szobor oldalnézete, jobbról, sinister
4. ábra: A Buddha-szobor fejrésze, arcának vonásai. A tulajdonos BA fotója
5. ábra: A Buddha-szobor öntési vastagsága 2 mm és 4,5 mm közötti, alsó részének üreges átmérője (d) a szobor anterior és poszterior része közt 4,9 cm- 5 cm. A tulajdonos BA fotója.
6. ábra: A Buddha-szobor alsó átmérője (d) 6,7-6,9 cm
7. ábra: A Buddha-szobor magassága (h) 8 cm (hibás mérés). Tulajdonos BA fotója és méretezése
8. ábra: A Buddha-szobor magassága pontosabb méréssel: 9 cm Tulajdonos BA fotója
9. ábra: A Buddha szobor legnagyobb vastagsága anterior-posterior vonalban a méretfotó alapján, nem tolómérővel, kb. 6,6 cm. A fotót a tulajdonos BA készítette.
10. ábra. A Miskolci Egyetem nem hivatalos kísérleti mérése, összetétel szerint: Cu, Zn,Pb, Fe, Sn, Ni.
Az istennő szobrának képei
1. ábra: Az indiai ruházatú, feltehetően istennő szobrának legnagyobb vastagsága a fejrészen 5 mm-6 mm körüli.
2. ábra: A feltehetően hindu-buddhista istennő testének vastagsága 6-8 mm.
3. ábra: A hindu-buddhista istennő karjának s kezének vastagsága 4-7 mm közötti.
4. ábra: A feltehetően hindu-buddhista istennő állvány-tüskéjének hossza (l) 8 mm körüli.
5. ábra: A istennő szobor teljes hossza 11 cm (9,9 cm), legnagyobb szélessége 3,9 cm (4 cm).
6. ábra: Az istennő összetétel mérésének eredménye szerint a bronza szintén sárgaréz alapú, nagy mennyiségű ólom, óntartalommal, mely mellett, cink, mangán nikkel és hafnium szerepel.
7. ábra: A két szobor összetételének összehasonlítása.
Felhasznált szakirodalom (részlet):
Balogh Dániel: Keleti vallások- A hinduizmus vallási szférája. 2014.
Csenla. In.: Akadémiai Kislexikon 1. A-K. Akadémiai Kiadó,1989. 372. old.
Funan. In.: Akadémiai Kislexikon 1. A-K. Akadémiai Kiadó, 1989. 614. old.
Frenyó Zoltán, A filozófia tankönyve. Szent István Társulat, A filozófia tankönyve. Az Apostoli Szentszék Kiadója, Budapest, 2016.
Helmuth von Glasenapp, Buddhism, non - theistic religion. Translated from German by Ingrid Schloegl. George Braziller- New York, 1966
Hinduizmus vagy bráhmanizmus. In.: Világvallások. Pdf.
Khmerek. In.: Akadémiai Kislexikon 1. A-K. Akadémiai Kiadó, 1989. 951. old.
Prof. P. V. Kane, M. A. LL.M., A Volume of Studies in Indology. Oriental Book Agency, Poona 2, Ibdia,1941.
Swami Harshananda, Hindu Gods and Goddesses. Shri Ramakhrisna Math, Mylapor-Madrass 600 004
Sri Swami Sivananda, All about a hinduism. A Divine Life Society Publication. Six edition, 1997.
Zsinka László: India története és kultúrája. Egyetemi jegyzet. Pdf. é.n.
Felhasznált és ajánlott elektronikus anyagok (kritikával! Ellenőrzendő, a Wikipedia ellenőrzések ellenére is!)
Nadi. In.:
http://jogapedia.hu/nadi https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1nanadihttps://hu.wikipedia.org/wiki/Sat-karmahttps://prananadi.hu/prananadi/A-Prananadirol_2#ptopBuddhizmus:
https://www.buddhizmusma.hu/mi-a-buddhizmushttps://youtu.be/Gr6pXNdu4rU?si=LTF9UBND8r1RfvZtParvati istennő
https://hinduizmus.hu/hindu-istenek/parvati-istennoJaksa:
https://hu.wikipedia.org/wiki/JaksaPrananadi:
https://tundeworld.com/Mi-is-a-Prananadi
.png)
