Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2017. november 26., vasárnap

Kisapostag légi fotói

2017. október 22., vasárnap

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái - Felolvasóülés

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái

Felolvasóülés

IDŐPONT

2017. október 24. 17.30-18.30 óra között

HELYSZÍN

Kőrösi Csoma Társaság
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

RÉSZLETEK

Bálint Csanád - Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - előadása a Kőrösi Csoma Társaságban 
 
Az előadó a Kőrösi Csoma Társasághoz fűződő fiatalkori kapcsolatainak f

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái

Felolvasóülés

IDŐPONT

2017. október 24. 17.30-18.30 óra között

HELYSZÍN

Kőrösi Csoma Társaság
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

RÉSZLETEK

Bálint Csanád - Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - előadása a Kőrösi Csoma Társaságban 
 
Az előadó a Kőrösi Csoma Társasághoz fűződő fiatalkori kapcsolatainak fölidézése után rámutat arra, hogy mind Magyarországon, mind Oroszországban, ill. a volt Szovjetunióban nagy hagyománya volt a sztyeppe régészeti kutatásának. A kora középkor vonatkozásában e két ország játszott meghatározó szerepet, a nyugat-európaiak ‒ általában nyelvi korlátok miatt ‒ vagy csak összefoglaló munkák illusztrációjaként tekintenek az eurázsiai sztyeppei típusú leletanyagra, vagy részkérdések megvitatásában vesznek részt. Ez az elzártság, ill. elzáródás a "keletiek" számára azt eredményezte, hogy sokan kimaradtak a nemzetközi kutatásban a XX. század közepe óta folyó módszertani változásokból. E változások a "régészeti kultúra" tartalmi megítélésével, a temetkezések szociális tartalmának és legújabban: a temetőknek a genetika segítségével teljesen másféle megítélésével kapcsolatosak. Új leletek és szempontok merültek föl a régészeti anyag eseménytörténeti relevanciájával kapcsolatban (az utóbbi sokáig evidenciának tűnt), miközben a történeti kutatás egy sor teljesen új aspektussal gazdagodott: a kulturális kapcsolatok színesebb elemzése a kultúrtörténet jobb megismerését szolgálja, a stronciumelemzések a vándorlások vizsgálatát tehetik lehetővé, a genetika a temetők másféle mibenlétét sejteti, a bioarcheológia teljesen új megvilágításokat kínál (pl. társadalmi csoportok életmódbeli különbsége, a táplálkozás szociális és kulturális különbségei). Az eurázsiai sztyeppe régészeti kutatása előtt óriási lehetőségek állnak.  

ELŐADÓ

Bálint Csanád (MTA BTK Régészeti Intézet)ölidézése után rámutat arra, hogy mind Magyarországon, mind Oroszországban, ill. a volt Szovjetunióban nagy hagyománya volt a sztyeppe régészeti kutatásának. A kora középkor vonatkozásában e két ország játszott meghatározó szerepet, a nyugat-európaiak ‒ általában nyelvi korlátok miatt ‒ vagy csak összefoglaló munkák illusztrációjaként tekintenek az eurázsiai sztyeppei típusú leletanyagra, vagy részkérdések megvitatásában vesznek részt. Ez az elzártság, ill. elzáródás a "keletiek" számára azt eredményezte, hogy sokan kimaradtak a nemzetközi kutatásban a XX. század közepe óta folyó módszertani változásokból. E változások a "régészeti kultúra" tartalmi megítélésével, a temetkezések szociális tartalmának és legújabban: a temetőknek a genetika segítségével teljesen másféle megítélésével kapcsolatosak. Új leletek és szempontok merültek föl a régészeti anyag eseménytörténeti relevanciájával kapcsolatban (az utóbbi sokáig evidenciának tűnt), miközben a történeti kutatás egy sor teljesen új aspektussal gazdagodott: a kulturális kapcsolatok színesebb elemzése a kultúrtörténet jobb megismerését szolgálja, a stronciumelemzések a vándorlások vizsgálatát tehetik lehetővé, a genetika a temetők másféle mibenlétét sejteti, a bioarcheológia teljesen új megvilágításokat kínál (pl. társadalmi csoportok életmódbeli különbsége, a táplálkozás szociális és kulturális különbségei). Az eurázsiai sztyeppe régészeti kutatása előtt óriási lehetőségek állnak.  

ELŐADÓ

Bálint Csanád (MTA BTK Régészeti Intézet)

2017. szeptember 10., vasárnap

"Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy"

"Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. (...) Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület."
Wass Albert