Gyermekkorom kedvenc és meghatározó olvasmánya a Fekete István: A koppányi aga testamentuma c. könyvön kívül a Révay József: Raevius ezredes utazása című könyv, amiről korábban már írtam a közösségi oldalakon és saját blogon is néhány szót. Annak idején óvodásként, rengeteg könyv mellett, ezeken keresztül olvasgattam, és a spceiális magyar-ének tagozatra kerülve az ember már nem csak nevét tudta leírni, mire megkezdte koptatni az iskola padjait.
Hogy mennyi minden fér bele az álmokba és valóságba?
Ez az utazás nem csak a kulturális életbe, az álmokba, a történelem világába visz el, hanem a klasszika-filológiába, minden élethelyzetbe, amiből tanulni lehet és kell is.
Az elemzésekkel és átgonolásokkal teljes szakanyagokat is el lehet készíteni ezek alapján a sorok alapján.
Jó utazást kívánok mindenkinek, a múltban, jelenben és jövőben is!
Lövey-Varga Éva
Főszerk. laptulajdonos.
A folytatáshoz kattintson a linkre!
"BEVEZETÉS
Ezeken a lapokon az író nagy élménye, Róma ókora elevenedik meg: tájai és emberei, örömei és gondjai, komoly alkotásai és könnyű szórakozásai; a római nép és birodalma, nagyszerű állam-szervező, hadvezető és jogalkotó tudománya, vagyis helyesebben: művészete. De amennyire ez lenyűgözi az írót, éppúgy érdekli az is, hogy e világhatalom, e káprázatos állami pompa és méltóság, e roppant katonai eredmények mögött emberi életek lüktettek.
Ezt látta s érezte az író, és ezt akarta megmutatni ebben a könyvben. Konzulok, hadvezérek, császárok, szónokok, írók, költők, tudósok, nagybirtokosok a szereplői; a hivatalos római közélet férfiai jönnek-mennek, beszélnek, cselekszenek lapjain - de az író kíméletlenül megvilágítja emberi arcukat, főleg pedig ennek a ragyogó és kissé mindig színpadias közéletnek sötét hátterét és ismeretlen szereplőit, a nyomort, a nélkülözést, a kisiparosok és szegény földművesek vagy éppen földnélküli parasztok sanyarú sorsát az óriási nagybirtokok nyomasztó szorításában, s mindenekfelett a rabszolgák keserves életét.
Meggyőződése, hogy csak így teljes és hiteles az a kép, amelyet a kétezer évvel ezelőtti Róma életéről fest, csak így mutatkoznak meg annak a sajátságos társadalomnak színei, érdekességei, hangulatai. Ehhez felhasználta a tudomány adatait éppúgy, mint a költészet varázsvesszejét: bűvös kapun vezeti be olvasóit ebbe az eltemetett világba, s felpezsdíti benne a megfagyott életet.
Az író annyira beleélte magát a római ókorba, hogy nemcsak benne él és jár-kel, mint huszadik századbeli jövevény, tanár vagy újságíró - élő anakronizmus -, hanem legtöbbször ókori embernek képzeli magát: Raevius ezredes az író ókori mása; páncélja, kardja, sisakja, köpenye csak az író álruhája, hogy - mint az arab mesék kalifája - észrevétlenül megközelítse ezt a furcsa és érdekes világot, s föllebbentse a fátylat az ismeretlen ókori Róma életéről.
Mielőtt megkezdjük utazásunkat, szükséges legalább nagy vonásokban áttekinteni Róma politikai és művelődéstörténetét, s így bemutatni a fejlődését és szerkezetét annak az államnak és társadalomnak, amelynek keretében a könyv valóságos és költött eseményei lezajlanak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése