Raffay Ernő (Borjád, 1948. október 17. –)[1] magyar történész, politikus. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karáról vonult nyugalomba, de oktatói tevékenységét folytatta a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán.
Életrajza[szerkesztés]
1948-ban született, a Baranya megyei Borjádon. Pécsett érettségizett, 1968-ban. 1969–71 között sorkatona volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem–Kelet-Európa története szakon. 1977–1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, majd tanársegéd, adjunktus. 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Néhány évig a Károli Kiadó igazgatója. Társalgási szinten beszél angolul és románul.[2]
Tudományos és társadalmi tevékenysége[szerkesztés]
Takaró Mihály laudátoraként, 2014
1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke volt. 1993–94-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, 1996-tól a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője. Később rektorhelyettese és a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 40 szemeszteren keresztül Magyarország XIX-XX. századi történelmét tanította. Szakterülete Erdély és a román–magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. Három földrész sok városában tartott e témákban előadásokat.
A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat, szerepel az elektronikus médiában. Trianon Titkai című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult.
2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozta a Trianon Kutató Intézetet.[3] A Kutatóintézet Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta.[4]
2019-től a Magyarságkutató Intézet munkatársa.
Politikai pályája[szerkesztés]
1989. augusztus 5-én időközi választáson jutott be ellenzéki színekben az utolsó szocialista (1985–1990 közötti) parlamenti ciklusban, Csongrád megye 1-es számú választókerületéből. Az 1990-es választásokon eredményét megismételve ismét mandátumot szerzett. Az Országgyűlésben mindvégig a kormányzó MDF frakciójának volt a tagja. 1990-től 1993-ig politikai államtitkárként szolgált a Honvédelmi Minisztériumban.[2]
1990-ben saját állítása szerint is szerepe volt Horvátország felfegyverzésében, az úgynevezett „Kalasnyikov-ügyben”, amiben a délszláv háború előestéjén a Technika Külkereskedelmi Vállalat 1990 októberében megállapodott a jugoszláv (horvát) Astra Fegyverkereskedelmi Vállalattal, hogy a horvát rendőrség részére tízezer géppisztolyt szállít le, 1,8 millió amerikai dollár értékben. Az üzlet a szerb hírszerzés információi alapján a jugoszláv televízió leleplező riportja miatt csak részben teljesült, a magyar állam 1991-ben leállíttatta a szállításokat, de a pénzt csak évekkel később fizette vissza. A horvátok később sikertelenül perelték be a cég vezetőjét, Miklós Tibort az elmaradt kamatok megszerzése végett.[5]
Raffay leginkább a trianoni békeszerződés igazságtalanságáról, valamint az azt megerősítő, 1947-es párizsi békeszerződések éles bírálatáról és azok akár fegyveres revíziójának lehetőségéről vallott nézeteiről vált országosan ismertté. Vélhetően az akkoriban sem népszerű radikalizmusa miatt lett „csupán” politikai államtitkár, nem pedig honvédelmi miniszter (az Für Lajos lett) Antall József kormányában. Raffay egyebek mellett szorgalmazta egy horvát–magyar katonai szövetség létrehozását Szerbia ellen a délszláv háború kirobbanását követően, illetve számos lehetőséget látott a későbbiek során is ezen szerződések fegyveres, vagy diplomáciai felülbírálatára.[6] Nézeteivel, tudományos munkájával hamar a magyar radikális jobboldal egyik kedvelt, sokat idézett és hivatkozott alakja lett.
Az 1998-as és a 2002-es választásokon az FKGP színeiben indult Budapest 2-es számú egyéni választókerületében, de mindkét alkalommal már az első körben kiesett. 1998-ban felmerült annak lehetősége, hogy ő legyen az első Orbán-kormány honvédelmi minisztere.
Művei[szerkesztés]
Erdély 1918–1919-ben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987 és JATE Kiadó, Szeged, 1988
Trianon titkai. Budapest 1989–1992 (hét kiadásban)
A Vajdaságoktól a Birodalomig. Az újkori Románia története. Szeged, 1989
Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski Kiadó, Budapest, 1995–1996 (több kiadásban)
Trianon. Raffay Ernő: Magyar tragédia. A Trianon 75 éve című könyv vitája. Püski Kiadó, Budapest, 1996
From Voivodships to Empire. The History of Modern Romania. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003
Raffay Ernő – Szidiropulosz Archimédesz (szerk): Trianon átírta Európát. Trianon Kutatóintézet – Kairosz, 2008, 128 o. ISBN 978-963-662-132-2
Balkáni birodalom, Kárpátia Stúdió Kft., 2010, 270 o. ISBN 9789633850015
Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen, Kárpátia Stúdió Kft., 2011, 298 o. ISBN 9789638929143
Szabadkőművesek Trianon előtt, Kárpátia Stúdió Kft., 2011, 254 o. ISBN 9789638846631
Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics Páholy államellenes tevékenysége 1906–1912, Kárpátia Stúdió Kft., 2013, 372 o. ISBN 9789638929198
Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesség I. (1899–1905), Kárpátia Stúdió Kft., 2014, 284 o. ISBN 9786155374005
Szabadkőműves zsoldban – Ady Endre és a szabadkőművesség II. (1905–1908), Kárpátia Stúdió Kft., 2014, 339 o. ISBN 9786155374128
Ady Endre és a Nyugat, Kárpátia Stúdió Kft., 2017, 328 o. ISBN 9786155374166
Erdély 1918-1919-ben, Kárpátia Stúdió Kft., 2019, 280 o. ISBN 9786155374265
Nagy-Románia megteremtése 1860-1920 Kárpátia Stúdió Kft., 2019, 264. o. ISBN 9786155374234
Ady Endre kultúrharcai Kárpátia Stúdió Kft., 2019, 336. o. ISBN 9786155374272
A Trianoni Szemlében megjelent publikációi[szerkesztés]
Benes, a manipulátor. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009. január–március, 56–57. o.
Az 1916. évi erdélyi román katonai betörés. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009. január–március, 66–89. o.
Az elrabolt város. Recenzió. Trianoni Szemle I. évfolyam 4. szám. Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009. október–december, 29–37. o.
Tisza és a háború kirobbanása. Trianoni Szemle II. évfolyam. 2010. április–június, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010/2. szám, 119–120. o.
A Tisza-perben báró Radvánszky Béla följelenti gróf Károlyi Mihályt. (forrásmunka Raffay Ernő) Trianoni Szemle II. évfolyam. Bp., 2010. április–június, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010/2. szám, 64–65. o.
Gróf Tisza István meggyilkolása. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. január–március, 66–67. o.
Az 1911-es szabadkőműves vita. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. január–március, 68–81. o.
Felvidék 1914–20 Popély Gyula könyvéről Raffay Ernő. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. január–március, 90–91. o.
A magyar képviselőház 1911. évi szabadkőműves vitája. Trianoni Szemle II. évfolyam 2. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. április–június, 38–49. o.
A magyar országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről. III. rész. Trianoni Szemle II. évfolyam 3. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. július–szeptember, 29–42. o.
Elfelejtett magyarok – Jancsó Benedek. Trianoni Szemle III. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2011. január–március, 80–84. o.
Harcoló szabadkőművesség. Trianoni Szemle III. évfolyam 3. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2011. július–szeptember, 73–77. o.
Kós Károly és a Budapesti Hírlap véleménye 1911-ben a magyar-román viszonyról és Erdély jövőjéről. Forráskiadás és elemzés Trianoni Szemle III. évfolyam 4. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2011. október–december, 104–110. o.
Ady fölvétele a Szabadkőműves szervezetbe.Trianoni Szemle V. évfolyam. 2013. január–június, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2013/1-2. szám. 15–26. o.
Díjai[szerkesztés]
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2020)
Jegyzetek[szerkesztés]
↑ http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5633&catid=85:r&Itemid=67&lang=hu
↑ Ugrás ehhez:a b Adatlapja az Országgyűlés honlapján
↑ Megalakult a Trianon Kutató Intézet! Beszélgetés Raffay Ernő történésszel Archiválva 2009. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Szent Korona Rádió, 2008. január 1.
↑ Megjelent a Trianoni Szemle című tudományos folyóirat első száma!, Barikád, 2009. január 28.
↑ Kalasnyikov-ügy: jogerősen vége, NOL, 2003. február 5.
↑ Raffay elmulasztott lehetőségei Archiválva 2010. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, NOL, 2009. szeptember 3.
Források[szerkesztés]
Raffay Ernő 1998-as (választási) önéletrajza
Adatlapja a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola honlapján
Életrajza[szerkesztés]
1948-ban született, a Baranya megyei Borjádon. Pécsett érettségizett, 1968-ban. 1969–71 között sorkatona volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem–Kelet-Európa története szakon. 1977–1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, majd tanársegéd, adjunktus. 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Néhány évig a Károli Kiadó igazgatója. Társalgási szinten beszél angolul és románul.[2]
Tudományos és társadalmi tevékenysége[szerkesztés]
Takaró Mihály laudátoraként, 2014
1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke volt. 1993–94-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, 1996-tól a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője. Később rektorhelyettese és a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 40 szemeszteren keresztül Magyarország XIX-XX. századi történelmét tanította. Szakterülete Erdély és a román–magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. Három földrész sok városában tartott e témákban előadásokat.
A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat, szerepel az elektronikus médiában. Trianon Titkai című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult.
2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozta a Trianon Kutató Intézetet.[3] A Kutatóintézet Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta.[4]
2019-től a Magyarságkutató Intézet munkatársa.
Politikai pályája[szerkesztés]
1989. augusztus 5-én időközi választáson jutott be ellenzéki színekben az utolsó szocialista (1985–1990 közötti) parlamenti ciklusban, Csongrád megye 1-es számú választókerületéből. Az 1990-es választásokon eredményét megismételve ismét mandátumot szerzett. Az Országgyűlésben mindvégig a kormányzó MDF frakciójának volt a tagja. 1990-től 1993-ig politikai államtitkárként szolgált a Honvédelmi Minisztériumban.[2]
1990-ben saját állítása szerint is szerepe volt Horvátország felfegyverzésében, az úgynevezett „Kalasnyikov-ügyben”, amiben a délszláv háború előestéjén a Technika Külkereskedelmi Vállalat 1990 októberében megállapodott a jugoszláv (horvát) Astra Fegyverkereskedelmi Vállalattal, hogy a horvát rendőrség részére tízezer géppisztolyt szállít le, 1,8 millió amerikai dollár értékben. Az üzlet a szerb hírszerzés információi alapján a jugoszláv televízió leleplező riportja miatt csak részben teljesült, a magyar állam 1991-ben leállíttatta a szállításokat, de a pénzt csak évekkel később fizette vissza. A horvátok később sikertelenül perelték be a cég vezetőjét, Miklós Tibort az elmaradt kamatok megszerzése végett.[5]
Raffay leginkább a trianoni békeszerződés igazságtalanságáról, valamint az azt megerősítő, 1947-es párizsi békeszerződések éles bírálatáról és azok akár fegyveres revíziójának lehetőségéről vallott nézeteiről vált országosan ismertté. Vélhetően az akkoriban sem népszerű radikalizmusa miatt lett „csupán” politikai államtitkár, nem pedig honvédelmi miniszter (az Für Lajos lett) Antall József kormányában. Raffay egyebek mellett szorgalmazta egy horvát–magyar katonai szövetség létrehozását Szerbia ellen a délszláv háború kirobbanását követően, illetve számos lehetőséget látott a későbbiek során is ezen szerződések fegyveres, vagy diplomáciai felülbírálatára.[6] Nézeteivel, tudományos munkájával hamar a magyar radikális jobboldal egyik kedvelt, sokat idézett és hivatkozott alakja lett.
Az 1998-as és a 2002-es választásokon az FKGP színeiben indult Budapest 2-es számú egyéni választókerületében, de mindkét alkalommal már az első körben kiesett. 1998-ban felmerült annak lehetősége, hogy ő legyen az első Orbán-kormány honvédelmi minisztere.
Művei[szerkesztés]
Erdély 1918–1919-ben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987 és JATE Kiadó, Szeged, 1988
Trianon titkai. Budapest 1989–1992 (hét kiadásban)
A Vajdaságoktól a Birodalomig. Az újkori Románia története. Szeged, 1989
Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski Kiadó, Budapest, 1995–1996 (több kiadásban)
Trianon. Raffay Ernő: Magyar tragédia. A Trianon 75 éve című könyv vitája. Püski Kiadó, Budapest, 1996
From Voivodships to Empire. The History of Modern Romania. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003
Raffay Ernő – Szidiropulosz Archimédesz (szerk): Trianon átírta Európát. Trianon Kutatóintézet – Kairosz, 2008, 128 o. ISBN 978-963-662-132-2
Balkáni birodalom, Kárpátia Stúdió Kft., 2010, 270 o. ISBN 9789633850015
Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen, Kárpátia Stúdió Kft., 2011, 298 o. ISBN 9789638929143
Szabadkőművesek Trianon előtt, Kárpátia Stúdió Kft., 2011, 254 o. ISBN 9789638846631
Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics Páholy államellenes tevékenysége 1906–1912, Kárpátia Stúdió Kft., 2013, 372 o. ISBN 9789638929198
Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesség I. (1899–1905), Kárpátia Stúdió Kft., 2014, 284 o. ISBN 9786155374005
Szabadkőműves zsoldban – Ady Endre és a szabadkőművesség II. (1905–1908), Kárpátia Stúdió Kft., 2014, 339 o. ISBN 9786155374128
Ady Endre és a Nyugat, Kárpátia Stúdió Kft., 2017, 328 o. ISBN 9786155374166
Erdély 1918-1919-ben, Kárpátia Stúdió Kft., 2019, 280 o. ISBN 9786155374265
Nagy-Románia megteremtése 1860-1920 Kárpátia Stúdió Kft., 2019, 264. o. ISBN 9786155374234
Ady Endre kultúrharcai Kárpátia Stúdió Kft., 2019, 336. o. ISBN 9786155374272
A Trianoni Szemlében megjelent publikációi[szerkesztés]
Benes, a manipulátor. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009. január–március, 56–57. o.
Az 1916. évi erdélyi román katonai betörés. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009. január–március, 66–89. o.
Az elrabolt város. Recenzió. Trianoni Szemle I. évfolyam 4. szám. Trianon Kutatóintézet, Bp., 2009. október–december, 29–37. o.
Tisza és a háború kirobbanása. Trianoni Szemle II. évfolyam. 2010. április–június, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010/2. szám, 119–120. o.
A Tisza-perben báró Radvánszky Béla följelenti gróf Károlyi Mihályt. (forrásmunka Raffay Ernő) Trianoni Szemle II. évfolyam. Bp., 2010. április–június, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010/2. szám, 64–65. o.
Gróf Tisza István meggyilkolása. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. január–március, 66–67. o.
Az 1911-es szabadkőműves vita. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. január–március, 68–81. o.
Felvidék 1914–20 Popély Gyula könyvéről Raffay Ernő. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. január–március, 90–91. o.
A magyar képviselőház 1911. évi szabadkőműves vitája. Trianoni Szemle II. évfolyam 2. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. április–június, 38–49. o.
A magyar országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről. III. rész. Trianoni Szemle II. évfolyam 3. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2010. július–szeptember, 29–42. o.
Elfelejtett magyarok – Jancsó Benedek. Trianoni Szemle III. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2011. január–március, 80–84. o.
Harcoló szabadkőművesség. Trianoni Szemle III. évfolyam 3. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2011. július–szeptember, 73–77. o.
Kós Károly és a Budapesti Hírlap véleménye 1911-ben a magyar-román viszonyról és Erdély jövőjéről. Forráskiadás és elemzés Trianoni Szemle III. évfolyam 4. szám, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2011. október–december, 104–110. o.
Ady fölvétele a Szabadkőműves szervezetbe.Trianoni Szemle V. évfolyam. 2013. január–június, Trianon Kutatóintézet, Bp., 2013/1-2. szám. 15–26. o.
Díjai[szerkesztés]
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2020)
Jegyzetek[szerkesztés]
↑ http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5633&catid=85:r&Itemid=67&lang=hu
↑ Ugrás ehhez:a b Adatlapja az Országgyűlés honlapján
↑ Megalakult a Trianon Kutató Intézet! Beszélgetés Raffay Ernő történésszel Archiválva 2009. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Szent Korona Rádió, 2008. január 1.
↑ Megjelent a Trianoni Szemle című tudományos folyóirat első száma!, Barikád, 2009. január 28.
↑ Kalasnyikov-ügy: jogerősen vége, NOL, 2003. február 5.
↑ Raffay elmulasztott lehetőségei Archiválva 2010. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, NOL, 2009. szeptember 3.
Források[szerkesztés]
Raffay Ernő 1998-as (választási) önéletrajza
Adatlapja a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola honlapján
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése