Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2017. október 22., vasárnap

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái - Felolvasóülés

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái

Felolvasóülés

IDŐPONT

2017. október 24. 17.30-18.30 óra között

HELYSZÍN

Kőrösi Csoma Társaság
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

RÉSZLETEK

Bálint Csanád - Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - előadása a Kőrösi Csoma Társaságban 
 
Az előadó a Kőrösi Csoma Társasághoz fűződő fiatalkori kapcsolatainak f

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái

Felolvasóülés

IDŐPONT

2017. október 24. 17.30-18.30 óra között

HELYSZÍN

Kőrösi Csoma Társaság
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

RÉSZLETEK

Bálint Csanád - Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - előadása a Kőrösi Csoma Társaságban 
 
Az előadó a Kőrösi Csoma Társasághoz fűződő fiatalkori kapcsolatainak fölidézése után rámutat arra, hogy mind Magyarországon, mind Oroszországban, ill. a volt Szovjetunióban nagy hagyománya volt a sztyeppe régészeti kutatásának. A kora középkor vonatkozásában e két ország játszott meghatározó szerepet, a nyugat-európaiak ‒ általában nyelvi korlátok miatt ‒ vagy csak összefoglaló munkák illusztrációjaként tekintenek az eurázsiai sztyeppei típusú leletanyagra, vagy részkérdések megvitatásában vesznek részt. Ez az elzártság, ill. elzáródás a "keletiek" számára azt eredményezte, hogy sokan kimaradtak a nemzetközi kutatásban a XX. század közepe óta folyó módszertani változásokból. E változások a "régészeti kultúra" tartalmi megítélésével, a temetkezések szociális tartalmának és legújabban: a temetőknek a genetika segítségével teljesen másféle megítélésével kapcsolatosak. Új leletek és szempontok merültek föl a régészeti anyag eseménytörténeti relevanciájával kapcsolatban (az utóbbi sokáig evidenciának tűnt), miközben a történeti kutatás egy sor teljesen új aspektussal gazdagodott: a kulturális kapcsolatok színesebb elemzése a kultúrtörténet jobb megismerését szolgálja, a stronciumelemzések a vándorlások vizsgálatát tehetik lehetővé, a genetika a temetők másféle mibenlétét sejteti, a bioarcheológia teljesen új megvilágításokat kínál (pl. társadalmi csoportok életmódbeli különbsége, a táplálkozás szociális és kulturális különbségei). Az eurázsiai sztyeppe régészeti kutatása előtt óriási lehetőségek állnak.  

ELŐADÓ

Bálint Csanád (MTA BTK Régészeti Intézet)ölidézése után rámutat arra, hogy mind Magyarországon, mind Oroszországban, ill. a volt Szovjetunióban nagy hagyománya volt a sztyeppe régészeti kutatásának. A kora középkor vonatkozásában e két ország játszott meghatározó szerepet, a nyugat-európaiak ‒ általában nyelvi korlátok miatt ‒ vagy csak összefoglaló munkák illusztrációjaként tekintenek az eurázsiai sztyeppei típusú leletanyagra, vagy részkérdések megvitatásában vesznek részt. Ez az elzártság, ill. elzáródás a "keletiek" számára azt eredményezte, hogy sokan kimaradtak a nemzetközi kutatásban a XX. század közepe óta folyó módszertani változásokból. E változások a "régészeti kultúra" tartalmi megítélésével, a temetkezések szociális tartalmának és legújabban: a temetőknek a genetika segítségével teljesen másféle megítélésével kapcsolatosak. Új leletek és szempontok merültek föl a régészeti anyag eseménytörténeti relevanciájával kapcsolatban (az utóbbi sokáig evidenciának tűnt), miközben a történeti kutatás egy sor teljesen új aspektussal gazdagodott: a kulturális kapcsolatok színesebb elemzése a kultúrtörténet jobb megismerését szolgálja, a stronciumelemzések a vándorlások vizsgálatát tehetik lehetővé, a genetika a temetők másféle mibenlétét sejteti, a bioarcheológia teljesen új megvilágításokat kínál (pl. társadalmi csoportok életmódbeli különbsége, a táplálkozás szociális és kulturális különbségei). Az eurázsiai sztyeppe régészeti kutatása előtt óriási lehetőségek állnak.  

ELŐADÓ

Bálint Csanád (MTA BTK Régészeti Intézet)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése