Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2011. december 25., vasárnap

Sumerians and the Anunnaki. Presentation By Zecharia Sitchin (FULL)

Civilisations- Egypt [6/6]

Civilisations- Egypt [5/6]




For 3,000 years, from the construction of the first pyramid until the death of Cleopatra, Egypt was a land of prosperity; largely thanks to the River Nile. What is the story of the development of this impressive civilisation and its relationship with its principal source of life? How did the river valley evolve during Antiquity? Why did the Egyptians never fight against nature, preferring to draw their own life-force from its natural power? And what remains today of the riches and wealth that nature has offered to Egypt? Shaped and fashioned by the hand of man in his pursuit of modernity, against all odds, the Nile has finally been tamed.

This popular series gives new insights into some of the most influential civilisations to shape the world as we know it. To understand where we are now, it might help to understand where we have been.

Civilisations- Egypt [4/6]

Civilisations- Egypt [3/6]

Civilisations- Egypt [2/6]

Civilisations- Egypt [1/6]

Civilisations- Mesopotamia [6/6]

Civilisations- Mesopotamia [5/6]

Civilisations- Mesopotamia [4/6]

Civilisations- Mesopotamia [3/6]



Mesopotamia, or 'the country between two rivers', is the oldest civilisation to have flourished at the confluence of two rivers: the Tigris and the Euphrates. The Mesopotamians included various peoples, the Sumerians, the Babylonians, the Akkadians, who coexisted and succeeded one another, mixing and inter-relating in a Near East with a wide range of racial facets. These different peoples, who once lived along the banks of the two rivers, have left behind an archaeological heritage of inestimable value.How did they flourish in such a hostile environment? Where did their wealth come from? And how did this perfectly structured civilisation finally fade and disappear for ever?

This popular series gives new insights into some of the most influential civilisations to shape the world as we know it. To understand where we are now, it might help to understand where we have been.

Civilisations- Mesopotamia [2/6]

Civilisations- Mesopotamia [1/6]




Mesopotamia, or 'the country between two rivers', is the oldest civilisation to have flourished at the confluence of two rivers: the Tigris and the Euphrates. The Mesopotamians included various peoples, the Sumerians, the Babylonians, the Akkadians, who coexisted and succeeded one another, mixing and inter-relating in a Near East with a wide range of racial facets. These different peoples, who once lived along the banks of the two rivers, have left behind an archaeological heritage of inestimable value.How did they flourish in such a hostile environment? Where did their wealth come from? And how did this perfectly structured civilisation finally fade and disappear for ever?

This popular series gives new insights into some of the most influential civilisations to shape the world as we know it. To understand where we are now, it might help to understand where we have been.

Ancient Sumeria, Babylon , Assyria 3500 B.C - 2000 B.C.

Near Eastern Roots: Wisdom Literature in the Ancient Near East

One of the most common genres of literature from the ancient Near East that employs poetry is called wisdom literature. The term includes hymns, fables, disputations and most prominently, proverbs. This shared literary experience is illustrated here with examples from the Egyptian late second millennium B.C.E. text, "The Instruction of Amenemope" and the Old Testament's Proverbs both of which are divided into 30 parts.


Ancient Alien 32,000 Year Old City Found The Oldest Yet

NEWS!!! The Video That Will Literally Change The World

The hidden secrets of Egypt Pyramids (Harun Yahya)

47 million year old fossil discovered in Germany

The longest Ancient Egyptian book of the dead in the world

Hidden treasures revealed in Afghanistan: Crossroads of the Ancient World at the British Museum

Top 10 Lost Civilizations

10 Lost Technologies

10 Lost Cities

Top 10 Archeological Discoveries

Archaeology: Digging for the Truth of the Bible

HIDDEN HISTORY of ISLAM [ PART 9 of 9 ]

HIDDEN HISTORY of ISLAM [ PART 8 of 9 ]

HIDDEN HISTORY of ISLAM [ PART 7 of 9 ]

HIDDEN HISTORY of ISLAM [ PART 6 of 9 ]

HIDDEN HISTORY of ISLAM [ PART 5 of 9 ]

SECRETS of QURAN [ Part 4 of 9 ]

SECRETS of QURAN [ Part 3 of 9 ]

SECRETS of QURAN [ Part 2 of 9 ]

SECRETS of QURAN [ Part 1 of 9 ]

History of the Bible (Full Documentary)

CHRISTMAS - History Channel [ Part 5 of 5 ]

CHRISTMAS - History Channel [ Part 4 of 5 ]

CHRISTMAS - History Channel [ Part 3 of 5 ]

CHRISTMAS - History Channel [ Part 2 of 5 ]

CHRISTMAS - History Channel [ Part 1 of 5 ]

Wass Albert: Karácsonyi versek I.-II.


Wass Albert:

                          Karácsonyi versek I.


  I. 


  Bajorerdő. Zimánkós fenyvesekből 
  előoson a téli szürkület. 
  Gunnyasztó házak ködrongyokba bújva 
  koldus szatyorban gondot gyűjtenek. 


  Egy vonat sípol messze valahol. 
  Fulladtan vész el fák között a hang. 
  Sóhajt az erdő. Csönd. Valahol messze 
  kísértethangon fölsír egy harang. 

  Olyan este ez is csak, mint a többi: 
  olyan a színe, nyirkos ködszaga. 
  Pedig valahol szent titokpalástban 
  csodát takargat ez az éjszaka...! 


  Angyalok húznak a világ fölött. 
  Hírét hozzák, hogy földre szállt a béke! 
  Megszületett az Igazság, a Jóság, 
  akit úgy vártunk: megszületett végre! 


  Keresik régen bölcsek és királyok, 
  papok, költők és koldusok. 
  Világmegváltó konferenciák 
  várják jöttét és fényes trónusok! 


  Megérkezett. Bámulják bamba szemmel 
  barmok, cselédek, pásztorok. 
  Talán van olyan is, aki letérdel 
  s valami együgyű imát motyog. 


  A jászol fölött fölragyog egy csillag, 
  néhány angyal és gyermek énekel... 
  Szelíden száll az ének és a pára 
  szurtos ólból a fényes égre fel... 

  Aztán a barmokat itatni hajtják. 
  A hajnal megnyergeli rőt lovát 
  és robotos nyomán a szürke élet 
  megy úgy, mind eddig, megy tovább. 


  Mintha nem történt volna semmi sem. 
  Meresztgetik szemeiket a kandik: 
  királyok, bölcsek, költők, hadvezérek... 
  amíg lassan a csillag is kialszik. 


  A zord-sötét zimankós fenyvesekből 
  előoson a téli virradat. 
  Ködrongyokban gunnyasztanak a házak 
  s vacognak vedlő gondjaik alatt... 


  Plarnhof, 1945. Karácsony 





                              Wass Albert:

                          Karácsonyi versek II.


  II. 


  Elindul újra a mese! 
  Fényt porzik gyémánt szekere! 
  Minden csillag egy kereke! 
  Ezeregy angyal száll vele! 
  Jön, emberek, jön, jön az égből 
  Isten szekerén a mese! 


  Karácsony készűl, emberek! 
  Szépek és tiszták legyetek! 
  Súroljátok föl lelketek, 
  csillogtassátok kedvetek, 
  legyetek ujra gyermekek 
  hogy emberek lehessetek! 

  Vigyázzatok! Ez a mese 
  már nem is egészen mese. 
  Belőle az Isten szeme 
  tekint a földre lefele. 
  Vigyázzatok hát emberek, 
  Titeket keres a szeme! 


  Olyan jó néha angyalt lesni 
  s angyalt lesve a csillagok közt 
  Isten szekerét megkeresni. 
  Ünneplőben elébe menni, 
  mesék tavában megferedni 
  s mesék tavában mélyen, mélyen 
  ezt a világot elfeledni. 


  Mert rút a világ, fekete. 
  Vak gyűlölettől fekete. 
  Vak, mint az emberek szeme: 
  az égig sem látnak vele. 
  Pedig az égből lefele 
  porzik már Isten szekere! 


  Minden csillag egy kereke, 
  ezeregy angyal száll vele, 
  az Isten maga száll vele 
  és csillagtükröt nyujt felénk, 
  mesetükröt, a keze. 


  Szent tükrébe végre egyszer 
  Pillantsatok tiszta szemmel, 
  tiszta szemmel, Istenszemmel 
  milyen szép is minden ember! 
  Minden ember szépségtenger 
  s mint a tenger csillagszemmel 
  telve vagytok szeretettel...! 

  Tagadjátok...? Restellitek...? 
  Elfordulnak fejeitek...? 
  Megvakultak szemeitek...? 
  Szépségteket, jóságtokat 
  nem érzitek, nem hiszitek...? 
  Csillaggyertyák fénye mellett 
  Isten elé nem viszitek...? 


  Akkor bizony rútak vagytok, 
  szégenyek és vakok vagytok, 
  ha szépek lenni nem akartok. 
  De még így is, szegényen is, 
  rútan, vakon, mégis, mégis 
  Isten gyermekei vagytok! 


  Rátok süti fényes szemét, 
  elindítja fényszekerét, 
  jó emberek játékszerét. 
  Milyen kár, hogy áldó kezét 
  nem érzitek, nem nézitek 
  s nem hiszitek már a mesét. 


  A rút világnak gondja van, 
  minden embernek gondja van, 
  a sok angyalnak mind gondja van 
  s az Istennek is gondja van, 
  mert mindenekre gondja van. 
  S így múlik el a szép s a jó 
  az ember mellől, nyomtalan. 


  1946