Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2012. augusztus 29., szerda

A Vitézi Rend


JELEN A MÚLT JÖVŐJE

A Vitézi Rend

Horthy Miklós szavaival élve: "A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását..."
Szlovikné Berényi Márta

A Vitézi Rend jelvénye
A Vitézi Rend Kis Kátéjának mottója:
"Vitézek mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?" 
(Balassi Bálint)

A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. Kormányzói kinevezését és jogkörét az 1920. évi I. törvény szabályozta, amely a királyság intézményét érintetlenül hagyta. Horthy kezdettől kormányzói jogkörének kiszélesítésére törekedett. Nemességet a törvény szerint nem adományozhatott, ezért más módon akart egy személyéhez hű, nemesi jellegű társadalmi bázist létrehozni.
1920 augusztusában jelent meg a 6650/1920 M. E. sz. rendelet, amely különleges jogi minősítésű ingatlanok, ún. vitézi telkek adományozását rendelte el a magyar állam védelmében kitűnt feddhetetlen férfiak részére, a haza el nem múló hálája jeléül.
Vitézi Rend alapításáról tehát nem született jogszabály, az Országos Vitézi Szék, mint a vitézek közösségének irányítására létrehozott szerv belső döntése volt, hogy a felavatott vitézek szervezetét kezdettől Vitézi Rendnek nevezték.
A Vitézi Rend a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott, főkapitánya fennállása alatt a kormányzó volt, és ő volt az Országos Vitézi Szék elnöke is.

Az Országos Vitézi Szék tagjai az államfőn mint főkapitányon kívül az érintett minisztériumok (honvédelmi, belügy-, földművelésügyi- és igazságügyi) egy-egy képviselője, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint a nyolc törzskapitány voltak. Az ország területét ugyanis nyolc törzsszékre osztották. Ezek alá tartoztak a vármegyei törzsszékek élükön a Vitézi Székkapitánnyal. A megyék területén lévő járásokba tartozó vitézi családok ügyeit pedig a Járási (kerületi) Vitézi Hadnagyok intézték. A területi visszacsatolások után újabb törzsszékeket szerveztek, 1944-ben összesen tíz működött.
Az Országos Vitézi Szék mellé rendelt hivatal, a Széktartóság végezte az adminisztrációt, élén a főszéktartóval.

A felvétel szabályai szerint vitéz lehetett minden magyar állampolgár, aki a magyar állam védelmében (a világháborúban) kitűnt, és a forradalmak idején is hűséges maradt a hazához. Ezen túlmenően erkölcsi feddhetetlenséget is elvártak a jelentkezőktől.
Részletesen szabályozták azt is, hogy milyen kitüntetésekkel kellett rendelkezniük a kérvényezőknek, különválasztva a tiszteket és a legénységi állományúakat. A Vitézi Rend szervezetének leírását, a jogokat és kötelességeket mindenre kiterjedő alapossággal a Vitézi Rend Kis Kátéja tartalmazta.

A felvételért folyamodókat, ha megfeleltek a feltételeknek, ünnepélyes keretek között, eskütétel után vették fel a rendbe. A háborúban hősi halált haltak is kaphattak vitézi címet és telket, ha felvételüket valamelyik hozzátartozó kezdeményezte.
A kérelmezők voltak a jogszerzők, az elsőszülöttek viszont várományosként örökölhették a telket és a címet. Utóbbiakat már 12 éves koruktól apjuknak kellett felkészítenie a vitézséggel kapcsolatos tudnivalókra. Leventeoktatáson, lövészkiképzésen és lehetőleg a cserkészéletben is részt kellett venniük.
Horthy Miklós mindkét fia várományos volt, rokonuk Horthy István ny. altábornagy révén.

Az első 24 jelölt vitézzé avatásra 1921. május 22-én a királyi palotában került sor. Ezen az avatáson közönség még nem volt jelen.



Csengeri Imre volt tartalékos tiszthelyettes, vajai illetőségű napszámos kapta az 1. számú vitézzé avatási oklevelet. Hiteles másolat, 1921. június 1.Vitézi Rend (P 1709) – 20. tétel No. 1.
Az első nyilvános avatásra 1921. augusztus 21-én a Várkertben került sor. A látványos külsőségekkel megrendezett eseményen a vitézzé ütést Horthy végezte díszkardjával a lovaggá ütés szabályi szerint, a következő szavak kíséretével: „A Hadúr nevében vitézzé ütlek.” 1926-tól II. Rákóczi Ferenc díszkardját használta az eseményen. A későbbi avatásokat a Margitszigeti MAC pályán tartották 1929-ig.

 Meghívó vitézzé avatásra, 1929. június 16.Purgly család (P 787) – 2. tétel
Ezt követően már nem évente, hanem hosszabb időközönként avattak vitézeket a Várkertben és a Margitszigeten. Különösen ünnepélyes alkalom volt 1938-ban a Szent István év keretében a székesfehérvári bazilikában megtartott avatás.

A felavatott telkes vitézek kötelezően a „vitéz” jelzőt viselték nevük előtt, amelyet, ha idegen hangzású volt, magyarosítani kellett. Megszólításuk társadalmi és katonai rangjuktól függetlenül nemzetes úr, feleségüké nemzetes asszony volt.
A vitézek díszoklevelet kaptak, amelyek dísztelen hiteles másolata az Országos Vitézi Szék irattárába került, egy példányukat pedig 1920 és 1927 között hivatalból megküldték az Országos Levéltárnak is. Ennek köszönhető, hogy (bár nem hiánytalanul), ezek az iratok ma is megvannak, nem pusztultak el az ostromkor a királyi várban elhelyezett irattár legnagyobb részével együtt.
A bemutatott díszoklevél még néhány hasonlóval együtt visszakerült a tulajdonosoktól a Rendhez telekről való lemondás, méltatlanná válás és egyéb okok miatt.

 Hefty Frigyes (1894-1965) pilóta, oktató díszoklevele, aki az első világháborúban végrehajtott nyolcszori sikeres bevetése miatt kiérdemelte a „repülő ász” kitüntető elnevezést. Elsőként repült át a Lánchíd alatt 1918-ban, és az elsők között vett részt ejtőernyős kiképzésen.Vitézi Rend (P 1709) – 25. tétel
A vitézek vitézi jelvényt is kaptak (az 1-es számút maga Horthy Miklós), házukat pedig a külön erre a célra készített vitézi címerrel kellett díszíteni. A címer elbírálását végző bizottságban rész vett Csánki Dezső, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója is.
A jelvényt Szilasi József iparművész tervezte. A vitézek a Rendhez tartozásukat vitézi igazolvánnyal igazolták.
Az avatás mellett nagy ünnepi esemény volt a Vigadóban évente, farsangkor megtartott vitézi bál.
Purgly Emil volt népfelkelő főhadnagy, 1932-ben földművelésügyi miniszter vitézi igazolványaPurgly család (P 787) – 2. tétel


Vitézi Bál 1938 farsangján
Az ünnepélyes aktusok, vitézi összejövetelek, a formaruha és más külsőségek, mind az összetartozás érzését erősítették.
Az ország több városában ingatlanokat bocsátottak Vitézi Székházak működtetése céljára, hogy összejöveteleiket megtarthassák, és így a Vitézi Rend társadalmi és kulturális célkitűzéseit megvalósíthassák. Ezt szolgálta a Zrínyi Csoport létrehozása, amely a magyar katonaeszmény intézményes szolgálatát végezte tudományos, irodalmi és művészeti téren, és célja érdekében lapok, könyvek és szellemi termékek kiadását, előadások rendezését vette tervbe. A vitézek tájékoztatására 1922-től kiadták a Vitézek és Gazdák Lapját, melynek 1935-től Vitézek Lapja lett a címe.
A vitézek kötelezettségei között első helyen állt, hogy a haza védelmében katonai szolgálattal tartoztak külső és belső ellenség megjelenése esetén. Az erre való felkészülés érdekében időnként katonai gyakorlaton vettek részt. Elemi csapások, egyéb katasztrófák esetén is mozgósíthatók voltak. Vitézi elöljáróiknak engedelmességgel tartoztak, és kötelesek voltak az összejöveteleken, megbeszéléseken megjelenni. Figyelemmel kellett kísérniük a nemzetellenes szervezkedéseket és erről jelentést tettek elöljáróiknak. Csak olyan más szervezetbe, egyesületbe léphettek be, amelyek céljai nem álltak ellentétben vitézi esküjükkel. A nagykorúság elérése után a telkes vitézeknek családot kellett alapítaniuk, a nősüléshez az Országos Vitézi Szék adott engedélyt. A rendi tagsággal kedvezmények is jártak, mint például árengedményes fogkezelés és gyógyszervásárlás, utazási, szállítási kedvezmény, díjtalan jogi tanácsadás. A nem megfelelő életmódot élőket, vagy bűncselekményeket elkövetőket törölték a rendből.

A Vitézi Rendbe való felvétel után a vitézek jogosultakká váltak a telekre. A telekkel való ellátás azonban olyan ütemben történt, ahogy a Vitézi Szék eladományozható földterületek birtokába jutott.
Az adományozók Horthy felhívására földbirtokaikból bizonyos mennyiségű területet ajánlottak fel. A bemutatott telekfelajánlási oklevélen Dréher Jenő, a Kőbányai Sörgyár tulajdonosa és igazgatója, földbirtokos, ajánlotta fel birtokának egy részét. Több alkalommal összesen mintegy 100 kataszteri holdnyi területet adott át földbirtokából.



 

Dréher Jenő telekfelajánlási oklevele, 1921. április 1. (Kajászószentpéteri birtok)Vitézi Rend (P 1709) – 9. tétel
A vitézi telkek megműveléséhez bizonyos felszerelési tárgyak és eszközök, valamint állatállomány jártak. Ezekből nem mindenki részesült egyformán. Úgynevezett felszerelési leltárakon rögzítették a vitézeknek átadott eszközöket, melyekre rávezették az esetleg saját tulajdonban lévőket is. Kötelező volt a felszerelés karbantartása, megóvása, a föld szükség szerinti művelése. A vitézi kötelezettség teljesítésével a 17-60 év közötti vitézek tartoztak. Méltánylást igénylő esetekben azonban felmentést lehetett kapni ezek alól.


 
Toókos Gyula huszár alezredes vitézi telket kap a Bihar megyei Hosszupályiban, 1929. január 10.Vitézi Rend (P 1709) – 22. tétel – No. 433.Tardoskeddi Tóbiás harkai telkének felszerelési leltára, 1937. március 1.Vitézi Rend (P 1709) – 24. tétel - No. 62.
Az esetleg hiányzó szakértelem pótlására, a modern gazdálkodási ismeretek oktatására a vitézek, ill. elsősorban fiatal várományosaik számára alapította meg Pálóczi Horváth István (1857–1935) és felesége a Vitézek Gazdaképző Iskoláját Örkényben, 1926-ban. (Az iskola ma is működik Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium néven.)
Horthy az iskola felavatásán beszédében többek között a következőket mondta: „Midőn a Vitézi Rendet életre hívtam, az volt a célom, hogy a vitézeket ne csak nemzetvédelmi vonzásban, hanem gazdasági téren is példaképpen állítsam a nép elé, mint annak természetes vezetőit.”További képzési lehetőséget jelentett egy két éves fonó-szövő tanüzem alapítása, amelyben a vitézek gyermekei ingyenesen tanulhattak, és textilipari szakmunkás végzettséget szerezhettek.

A vitézek telekkel való ellátása azonban a felajánlások elégtelen száma miatt akadozni kezdett, létszámukhoz képest a telekfelajánlások elmaradtak. Emiatt 1929 és 1934 között a vitézzé avatások is szüneteltek. A területi visszacsatolások után az igénylők száma tovább nőtt.
Egy 1943-as adat szerint ekkor 4342 tiszti és 11189 legénységi vitéz, valamint 8000 várományos alkotta a Vitézi Rend tagságát. Vitézzé avatás még 1944 őszén is történt. Az 1945. évi január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény 15. pontjának teljesítéseképpen azonban az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatta a fasiszta, vagy katonai szervezetnek minősített szervezeteket, köztük az Országos Vitézi Széket. Az HM Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága pedig megkezdte a felszámolást. A rangok és címek eltörléséről szóló 1947. évi IV. tc. megtiltotta a vitézi cím, és a nemzetes megszólítás használatát is.


IRODALOM:
Tátrai Szilárd: A Vitézi Rend első évtizedének története. Hadtörténeti Közlemények 110. évf. 1. sz.
Tátrai Szilárd: A Vitézi Rend története a harmincas évektől a felszámolásig Hadtörténeti Közlemények 113. évf. 1. sz.
A Vitézi Rend Kis Kátéja Budapest, 1940.
FOTÓ: Czikkelyné Nagy Erika