Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2017. július 23., vasárnap

Albérletet keres Pécsett végzős hallgató

Nappali hallgató Pécsett végzősként több szakma, sok munka mellett megbízható helyen albérletet keres, vagy lakható irodát, másfél szobás lakás, apartman, garzon érdekelné!


Azonnali költözéssel, aranyos és lehetőleg üzleti szemmel gondolkodó és művészetet, történelmet és természetet szerető embernél. Telefon zavaró, emailben kérjük az érdeklődést, ajánlatot, ma már mindenki, a nyugdíjas is a Facebook-on lóg, és mobilján elérhető, kezelni tudja alapon- fejlődj te is!
Szolgáltatás-Csere lehetőségek érdekelnek, bérlet fejében! 


Elérhetőség, érdeklődés:

Kiakadtam jeligére:

Eladó lakás Kőszegen!


2017. július 22., szombat

Lövey (lövői és lövőpetri) CSALÁD In.: KEMPELEN BÉLA, MAGYAR NEMESI CSALÁDOK


VISCHY család. In.: KEMPELEN BÉLA, MAGYAR NEMES CSALÁDOK


Bagi család. In.: KEMPELEN BÉLA, NEMESI CSALÁDOK


Angyal család


Bory család


Varga (borzsovai). család


Harmati család


Batthyány–Stratman (németujvári), herczeg és gróf.


Gazda (gyulafehérvári) család


Gazda (komollói) család


Gazda (bitai) család


NASA TV


Lónyay család. (Nagy Lónyai és Vásáros-Naményi.) In.: Nagy Iván Magyarország családai

Lónyay család. (Nagy Lónyai és Vásáros-Naményi.)
Törzsökös ős régi magyar család, melynek eredete s nemzékrende okadatolva a XIII. század közepeig, a tatárjárásig felvihető; és mint a család származási fája állítja a Keme nemzetségből eredett.* Legelső tudható törzse a IV. Béla király korában élt Berenczei Nane volt. (Nane de Berenche) a Szatmár megyei Berencze helységben birtokos nemes. Fia Jakab, Comes, ki V. István kir. korában élt, és Szatmár vármegyének 1291-ben főispánja volt.*
Fejér Cud. dipl. tom. IV. Vol. I. pag. 392. közől egy adománylevelet IV. Béla királytól, mely szerint ez 1245-ben Lónya fiának Lászlónak hadi érdemek tekintetéből Erdélyben főleg Dobóka és Belső-Szolnok megyében fekvő javakat adományoz; azonban hogy a Lónya nevezetű egyén állott-e, – s mily vérségben a Lónyai család őseivel? – régiebb okmányok hiányában biztosan fel nem deríthető.
Szirmay Szatmár várm. I. 86.
Mint jutott a család ezen Jakabnak fiai által Bereg vármegyébe, és ott a család nevet adó Lónya helység birtokába, arra nézve szükséges a következőket eléadni.
Lónyát és a velejáró Boltrág, Batyó, Zalonka helységet és Szent-Miklós pusztát Bereg megyében II. András király alatt Bánkbán nádornak veje Simon főispán birta, ki azonban a Gertrud királynőn elkövetett merény folytán hűtlenségbe esvén és magtalanúl halván el, azt elveszté és így Lónya a nevezett helységekkel a királynéra szállott. Azonban 1272-ben Rusd nemzetségből származott Andrásnak fia Mihály főispán, főleg azon hadi érdemeinek következtében, melyeket Fűzér királyi várnak megtartása, és Erney bán ellen viselt hadban tanusított, V. István királytól nevezett helységeket király adományképen kapta birtokába.*
Fejér, Cod. dipl. tom. V. vol. I. p. 241–246. közölve van ez adománylevél.
Azonban Lónya helységet nem sokáig birta a Rusd nemzetség sem. Mert nevezett Mihálynak, ki az oklevelekben Comes Michael parvus de genere Rusd neveztetik, első nejétől két gyermeke, egy leány és egy fiu hasonlóan Mihály született, és bár másodszor a Huntpáznan nemből eredt Kozma főispánnak leányát vette nőül, ettől gyermeke nem maradt; hanem halála után özvegye Berenczei Nane fiának Jakab főispánnak nyujtá kezét, ezen fölül pedig mostoha leányát, kit Rusdi Mihálynak első neje szült, férjhez adta emlitett második férje fiának Benczencznek fiához Keledhez; sőt nevezett Benczencznek testvére Kozma szintén a Rusd nemzetségből eredt Rolandnak leányát vette nőül. Midőn Rusdi Mihály főispán özvegye, a Huntpaznán nembeli hölgy, mostoha leányát, unokájához Berenczei Benczencz fiához Keledhez férjhez adta, a női hozomány és nász-ajándokra 400, és 100 markot fizetett magáéból, melynek megtéritéséűl mostoha fia a magvaszakadáshoz közeledő ifj. Rusdi Mihály beleegyezésével nevezett Bereg megyei Lónya és hozzá tartozó Boltrág és Batyó és Ung megyei Zaloka helységet második férje és ennek utódai részére fölkérvén, azokat IV. László király 1285-ben Berenczei Jakab főispánnak adományozta.* Igy jutván Jakab birtokába Lónya helységnek, gyermekei, de főleg unokái már ezen ujabb birtokukról Lónyay-aknak neveztettek.
Az eredeti okmány a család levéltárában.
Mint származik le a család Berenczei Nánétól mostanáig, a következő táblázatok mutatják:
I. tábla.
Nane de Berenche 1240.; Jakab (Comes) szatmári főispán 1285. (1. neje N. N. 2, Rusdi Mihály özvegye.); 1-től Pousa 1285.; 2-tól Benchench † 1337. előtt.; Folyt. II. táblán. Kozma 1285. (neje Rusdi Roland leánya.); Miklós 1385.; Jakab de Lónya 1285. 1237.; Miklós 1337. 1364.; László mester 1337. 1355.; János 1411.; László 1385. 1406.; Mihály 1390.; Miklós 1406.; Szaniszló de Namény 1371.; Jakab 1406.; Péter 1371. (Kállay Potentiana.); János 1411.; Jakab.; Domokos 1411.; László 1419.; Kata 1414.; Miklós 1419. 1430.; László 1419.; István 1419. (özvegye Virág leány 1478.; Albert 1465. (1. Csapi Erzse 2. Anastasia 1513.); István 1480. de Namény.; Gergely 1480. 1480–1541.; Kristóf 1513.; Péter 1513. 1555.; Folyt. a köv. lapon. Farkas 1513.; Mária 1513.; Balás.; György 1573. beregi alispán.; János (Tegzes Anna.); Miklós 1480.; Pál.; Jusztína 1480.; Anna.; Gergely 1575. nótát kap.; Gábor 1570.; Fruzsina 1589. (Homonnay Ferencz.); Judit 1589.; Zsuzsa 1599.; Péter 1611–1614. (Bornemisza Erzse.); Farkas 1611. Rákóczy György udvarnoka.; Menyhért Bethlen Gábor udvarnoka. (Bornemisza Erzse özvegy 1637.); Gergely 1611. 1614. (Paxy Sára.); Ilona 1625. (Kákonyi István.).
Péter, ki az előbbi lapon. 1513. 1555.; Ferencz 1574. (Segnyey Margit özv. 1592.; Krisztina (Ibrányi Ferencz özvegye 1587.; Albert 1596. nótát kap.; Fruzsina 1597. 1611. (Bánffy János.); Margit 1597. 1611. (Ugray György.); Bora (1617. Szilágyi János.).
II. tábla.
Benchench, ki az I. táblán. † 1337.; János 1327. 1380. de Lónya.; György de Lónya 1335. 1360.; Keled † 1338. előtt (Rusdi Mihály leánya.); Miklós 1390. 1406.; Péter 1390.; Ferencz mester 1378. 1411.; Sebestyén 1390.; Gábor 1411.; László 1419.; György 1419.; Miklós 1419. 1446; IV. Jakab 1414. 1438.; András 1445.; Mihály 1398. 1411.; Miklós 1385. 1406.; István, vitéz. 1326. 1388. (Domahidy Kata.); László 1388.; János 1419.; István ifj. 1419. 1446.; Sebestyén 1440.; Domokos 1416.; Ágoston 1419.; Miklós 1419.; Antal 1438.; András 1370. 1419.; István 1398. 1406.; János 1435.; László 1434.; György 1434. (özvegye Ilona.); Antal 1438.; András 1462. Beregi alispán.; Menyhért 1510. (Kata 1513.); János 1510. † 1517. (Dorottya); Folyt. a köv. lapon. László (Jusztina 1524. özv.; Ilona 1571. (Keörössy János.).
János, ki az előbbi lapon 1510. † 1517. (Dorottya.); András 1547. Csobay Luczia 1585.); Lőrincz 1516.; István 1516. 1537.; István 1547. Szatmári s tokaji kapit. meghalt 1616. (Báthory Kata.); Erzse 1587. (Debreczeni Kardos Józsa.); János 1571. osztoz.; Kristóf 1592.; László beregi alispán 1611.; István.; Margit.; Zsigmond 1523. 1653. beregi s krasznai főispán. (Varkucz Margit 2. n. mih. Bánffy Erzse.); Kata, (Nyáry Bernát.); János † 1613. Déva várkapit. (Kendeffy Zsófia.); Zsuzsa. (Becsky László.); Anna 1592. (Kapy Zsigmond.); András 1620. kállói kapit. (Perneszy Erzse.); 1-től Margit (Csáky István.); Anna (1. Vesselény István 2. Kemény János fejed.); Zsuzsa (Bocskay István főisp.); András 1625.; Erzse (1. Barkóczy Ferencz. 2. Apagyi Miklós.); János. †; István 1643. osztoz. (Sármasági Anna.); Judit 1625. (Geréb András.); Margit 1613.; Gábor † 1683. feb. 24. (Gúthy Erzse.); István 1646. †; László (Keczer Zsófia.); Gábor 1669. (Bagossy Mária.); Erzse (1. Betlen János. 2. Ajtay Mihály.); Ferencz 1689. (1. Pogány Éva 2. Girincsy Bora.); András 1689. (Jászay Bora.); István 1689. 1696. (1. Göcze Erzs. 2. Darvay Klára.); Folyt. IV. táblán. Kata (ifj. Görgey Ferencz.); György. †; Zsigmond 1735. (Pogány Klára.); Bora.; id. Ferencz.; Florentina (Lónyay Jánosné.); 1-től Menyhért. †; Zsigmond. †; Bora (Szegedy Ferencz.); Anna (1. Horváth Sámuel. 2. Májos.); 2-tól Ferencz ifj. 1746. 1705. Rákóczy alatt korm. biztos. (Galambos Sára.) Folyt. a III. táblán .
*) Ezeknek testvéreik még: Gábor, ismét Gábor, János, kik fiatal korban haltak el, továbbá Éva, Erzse, Maria.
 
III. tábla.
2-tól Ferencz ifj. 1746. ki az előbbi lapon. 1705. Rákóczy alatt korm. biztos. (Galambos Sára.); Gábor 1761. (Bárczay Julianna.); János 1782–1807. (Lónyay Florenrina.); «»Gábor † 1824. maj. 8. főisp. s Sz.-István r. vitéz (báró Prónay Piroska.); Florentina (Lónyay Jánosné.); Gábor követ, m. ministeri oszt. főnök. (Kazinczy Ottilia.); Piroska (gr. Vay Ilona.); Emma (Zarka János kir. személynök.); Ida (gr. Vay Kár. özvegye.); Mária (gr. Vay Ádám.); Luiza.; Ödön (Pázmándy Vilma.); Gabriella.; Ottilia.; Olga.
IV. tábla.
István, ki a II. táblán. 1689. 1696. (1. Göcze Erzse) 2. Darvay Klára.); 2-tól István. †; Sándor.; László 1735. (Darvas Zsófia.); Kata. (1. Keczer Istv. 2. Diószeghy Sám.); Éva; András 1719. (Kende Anna.); Krisztina (Csontos Gábor.); Menyhért 1769 orsz. gyűl. köv. † 1816. (Szemere Erzse.); Folyt. a köv. lapon. Ilona (Vay István.) László 1769. alisp. követ. kir. tanácsos. (Plathy A. Mária.); István. †; Péter (Bernáth Anna.); Pál. †; Zsófia (Zolnay Lajos.); László (Bónis Teréz.); György (Losonczy Erzse.); Zsuzsa (Morvay György.); Anna.; Karolina (Wladár József.); Ilona (Wladár Kristóf.); György.; Klára.; Erzse (Jékey Kálmán.); Ferencz. (Bernáth l.); Zsigmond. †; Péter. †; László. (Elek Teréz.); Erzse (Szomjassy József.).
*) Gőcze Erzsétől születtek Zsigmond †, Gergely †, Krisztina, Horváth Miklósné.
 
Menyhért 1796. ki az előbbi lapon osz. gyűl. követ † 1816. (Szemere Erzse.; József sz. 1790. jun. 5. cs. k. kamarás (gr. Bathyány Karolina.); János sz. 1796. dec. 15. val. b. titk. tan. † 1859. (Lónyay Florentina.); András sz. 1802. febr. 1. (gr. Frimont Dorina antrodocoi herczegnő.); Vilma (g. Pongrácz Jenő ezredes.); Tivadar.; Kata.; Janka.; Erzse.; Menyhért sz. 1822. volt követ. (Kappel Emilia.); Albert sz. 1823. ugocsai főisp. (Kubinyi Róza.); János sz. 1829. (Kovnaczky Constantia.); Etelka sz. 1824.; József sz. 1836.; Sándor sz. 1858.; Ilka sz. 1847.; Mária sz. 1848.; Albert sz. 1850.; Róza sz. 1852.; Flóra sz. 1854.; Geiza sz. 1855.; Béla sz. 1845.; Menyhért sz. 1849.; Gábor sz. 1852.
Jakab főispánnak, mint már a táblázaton is láthatjuk, őt fia közűl csak Benczencz és II. Jakab terjeszték ágazataikat. Nem lévén czélunk ezeknek utódaikat illető számtalan birtok viszonyokra vonatkozó okleveles adatokkal e korlátolt körű munka terét elfoglalni, csak a jelentékenyebb, főleg az egész családtagok életére vonatkozó adatokat sorolandjuk elé.
II. Jakab, ága mely az I. táblázaton áll, és előbb kihalva, a mai korig le nem terjed, osztályok útján V.-Naményban volt túlnyomólag birtokos, és innen ez ág v-naményi-ágnak is nevezhető. Már Jakabnak egyik fiát Lászlót mester czímmel találjuk az 1355-ik évben. Ennek egyik fia Szaniszló, ennek unokája Albert, kinek 1465-ben nejeűl eszeni Chapy Erzsébetet, 1513-ban, pedig Anasztaziát találjuk. Fiai közűl tudomás szerint csak Péter alkotott családot. Ez 1555-ben és máskor is a vele vérséges Büdy-ekkel törvénykezik 1556-ban pedig Zaberdino Mátyás váradi püspök arra szólitja fel őt, hogy a Nagy-Lónyai kastélyt égesse föl, ne hogy a pártosok bele vehessék magukat.* Kisasszonyfalvi Istvánffy Magdolnától fiai közűl Albert hűtlenségi bélyeggel sújtatván, ennek birtokrészét hogy meg mentse, 1582-ben fölkéré saját nevére, és azokba a leleszi convent által beiktattatott. Mind ezen, mind pedig másik fia Ferencz, fi-utódnélkül halt el. Nevezett Ferencznek, ki 1575-ben Békes Gáspár részen Erdélyben, Báthori István ellen harczolt,* neje Segnyey Margit 1592-ben már özvegy volt. Három leánya Fruzsina, Margit, Bora, Bánffy Jánosnak, Ugray Györgynek, és Szilágyi Györgynek lőnek feleségeikké.
Kemény notitia Capit. Albensis. II. 90.
Volph. Betlen tom. I.
Ugyancsak az I. táblán áll azon Pál, kihez 1492-ben II. Ulászló azon parancsot intéze, hogy Idek Lászlónak és aranyadi Ányas Mihálynak bár hol található javaikat, mivel ezek hanyagságuk miatt a kalocsi érsek zathai várát Kis Horváth Jánosnak elfoglalni engedék, kárpótlásúl foglalja le.*
Pray Mss. tom. XXXI. 67. Lásd Budai Fer. lex. II. 584.
Istvánnak Virág leánytól második fia Gergely, ki Szapolyai híve volt. Gechey Istvánnal Kassa parancsnoka lévén, 1536-ban adták fel Kassát János király emberének Berzeviczy Gáspárnak,* és hűségükért mindketten 1537-ben a mislei prépostság és széplaki apáturság javaival adományoztattak*. 1549-ben unoka-testvére atyafiával Andrással, valamint Uray Miklóssal volt peres baja, ez utóbbival főleg azért, mivel annak nejét néhai Uray Ferencz várnagya által elfogatván, megölette. Fiai közűl György 1574–1575-ben Bereg vármegye alispánja volt. Ennek 1589-ben már csak özvegye Geszthy Borbála, és ettől Gábor fia és három leány gyermeke élt, kik közűl Fruzsina Homonnai Drugeth Ferencz hitvese volt.
Istvánffy Hist. 1685-ki kiadás 133. p.
Katona Hist. critic tom. XXX. – Lásd az okleveleket Kaprinai Mss. B. XXIX. 193. 195. 200. 309.
Györgynek testvére János, 1576-ban szintén Bereg megye alispánja volt; nejétől anarchi Tegzes Annától fia Gergely, kí vérrokonának Lónyai Istvánnak a tokaji várkapitánynak szolgáján Lengyel máskép Zaniszló Györgyön hatalmaskodást követett el, sőt azt a vád szerint meg is ölé, miért nevezett István őt perbe idézvén, hűtlenségi bélyegén javait a kir. táblán magának oda itélteté 1587-ben; és mivel utóbb Gergely Erdélybe menekűlvén, ezen javait még Ilosvay István és Morvay János is maguknak igyekeztek megszerezni, nevezett Lónyay János ezen igyekezet ellen 1591-ben Báthori István országbíró előtt tiltakozott. Az így hánykódott Gergelynek egy leánya Ilona, Kákonyi Istvánné, és négy fia: Péter, Farkas, Menyhért, Gergely Erdélybe szorúlva, ott szerepeltek Báthori Gábor és Bethlen Gábor korában, kiktől szép jószágokkal is adományoztattak; azonban magnélkűl kihaltak.
Nevezetesen Menyhért, Báthori Gábor kamarássa volt, és ettől a maga és testvérei részére 1610-ben Közép-Szolnok megyében Kováts-Kapalnak helységet, mely előbb Kővárhoz tartozott, adományban nyerte. Ugyan csak e fejedelemtől nyerte Menyhért még előbb 1609-ben a szintén Kővárhoz tartozott Közép-Szolnok megyei Berencze helységet. Ugyancsak Menyhért testvérével Gergelylyel 1614-ben a Közép-Szolnok megyei Cseögh helység iránt lépett egyességre, és ennélfogva felerésze birtokába.
Farkas a lovasság tábornoka volt Báthori Gábor alatt, ettől kapta 1612-ben adományban a Fejér megyében és Fogaras vidékén fekvő és ez utóbbi várhoz tartozó Alsó-Viszt és Felső-Árpás helységet. Ugyan ez évben cserélte el fejedelmi beleegyezés mellett Fejér megyében fekvő Boros-Bocsárd helységet Dengeleghy Mihály özvegyével enyingi Török Katalinnal, ennek Közép-Szolnok megyében fekvő Csőgh helységeért, melyre nézve testvérei Menyhért és Gergely részéről is intézkedett. 1613-ban pedig élethossziglan való birtoklásra kapta Báthori Gábortól Bajom, Nagy és Kis Rábé, Dancsháza, mind a két Szent-Miklós, Szerep, Szováth és Derecske helységek adó és dézsma jövedelmét. Ez évben mint Báthori Gábornak hű kísérője, midőn ez Váradon felkonczoltatott, Lónyay Farkas is halálos sebeket kapott, melyek folytán nehány nap mulva meghalt.* Testvérei Péter, Menyhért kinek 1637-ben már csak özvegye Bornemisza Erzsébet élt, és Gergely szintén magnélkül haltak el és így ez ág elenyészett.
Bojthi, Engelnél Monumenta Ungrica p. 357.
A II. táblán Benczencz ága sarjadzik le. Fiai közűl Keled, magnélkül halt el. Györgynek ámbár öt fia volt és köztök Ferencz 1401-ben szintén mester czímzettel él, még is ez ágazat a XV. században elenyészett. Igy maradt fel egyedűl Benczencz harmadik fiának Jánosnak ágazata. E Jánosnak, ki a családi levéltárnak oklevelei szerint 1327-től 1380-ig mint élő említetik, négy fia közűl csak ismét egyik t. i. István terjeszté maig le ivadékát; ez István hadi téren tanusított jeles tetteiért vitéz melléknévvel is megtiszteltetett, mint ezt a már halála után 1419-ben kelt, és fia András valamint a többi ágakon ekkor élő nemzedék részére az ősi (Nagy és Kis Lónya, Harangláb, Boltrág, Batyó, Namény Beregben, és Bari Zemplénben fekvő) javakról kelt új megerősítő király adományban is olvashatjuk. Nevezett Istvánnak Domahídy Katalintól két fia volt: András és István. Ez utóbbi 1398–1406-ig fordúl elő és nagyságos czímmel tiszteltetett; ágazata benne kihalt. Andrásnak ága maig virágzik.
Nevezett Andrásnak négy fia volt: János, László, György és Antal. Ezek közűl Jánosnak fia szintén András, már 1447-ben a budai országgyűlésen Bereg vármegye egyik követe,* 1462-ben pedig Bereg vármegye alispánja.* Ezen Andrásnak három fia maradt: Menyhért, ki magnélkül halt el, László, kinek Jusztina nevű nejétől és 1524-ben már özvegyétől leánya Ilona, sámsoni Kewressy János neje, s 1571-ben már szintén özvegye volt.
Kovachich.
Gr. Teleki Jőzs. Hunyadiak kora. XI. köt. 37.
Nevezett János 1517-ben halt el, nejétől Dorottyától három fiat nemzett Andrást, Jánost és Lőrinczet; ez utóbbi korán elhalt. Istvánnak fia András szintén magnélkül halt el, másik fia János 1571-ben osztozott rokonaival. Gyermeke négy maradt; ezek közűl László 1611-ben Bereg vármegye alispánja volt.
Följebb emlitett Andrástól, ki Jánosnak Dorottyától született fia volt, sarjadzik le a Lónyay család a mai-korig. Ezen András, ki 1547–1585. évszakban élt, feleségűl Csobay Lucziát vette, ettől született leánya: Erzsébet, Debreczeni Kardos Józsa hitvese, a ki 1587-ben tett végrendeletet, és fia Lónyay István.
Most nevezett István Szatmár és Tokaj várkapitánya volt 1567-ben. Feleségét Báthori Katalint, a hatalmas Báthori család Szaniszlófi ágából vevén, ez által a gazdag hozományon felűl családja emelésére is hatalmas szellemi emeltyűt nyert. Meghalt István 1615-ben. Nevezett nejétől három leánya, és három fia maradt; kik atyjok halála után ennek végrendelete folytán anyjokkal 1620-ban osztoztak meg. E fiúk közűl András már atyjával Istvánnal részt vett a Forgách Zsigmond vezérlete alatt Báthori Gábor ellen vezérlett hadakban;* utóbb mint a hajduság vezére és kállói várparancsnok szerepelt.* Meghalt 1620. táján. Neje Perneszi Erzsébet, 1621-ben már osgyáni Bakos István hitvese, azonban ettől már 1622-ben elválást tervezett, élt még 1633-ban is. Ettől Andrásnak két fia Lónyai András és János és leánya Erzsébet előbb Barkóczy Ferenczné utóbb (1657-ben) Apagyi Miklósné, maradt, kik anyjokkal 1625. osztozkodtak. János magnélkül halt el, testvére András pedig – úgy látszik – azon Lónyay András volt, kit mint Szent-István váradhegyi prépostot 1648-ban a nagy-szombati zsinaton jelen voltak sorában találunk.
Engel Monnmenta Ungrica. p. 299. Honnan – úgy látszik – kath. vallású volt.
Engel Monnmenta Ungrica. p. 271. 380.
Andrásnak a kállói várparancsnoknak testvére volt Zsigmond, a család egyik legnagyobb embere, ki esze, ügyessége által a legmagasabb polczokra emelkedett. Szabadelvűsége szerint az erdélyi fejedelmek részén állván, 1627-ben Kraszna vármegye főispánjává,* 1648-ban pedig Rákóczy György által beregi főispánnak is kineveztetett;* és nem csak két kihalt tekintélyes családból eredt nejei: nopsitzi «»Varkácz Margit, és nagy-mihályi Bánffy Erzsébet jogán, de saját szerzeménye után adományok által birtokai is tetemesen szaporodtak. Sőt 1649-ben april. 12-én azon legmagasabb megtiszteltetés is érte, miszerint nádorúl jelöltetett ki. Úgy látszik 1653-ban halt meg; legalább neje Bánffy Erzsébet ekkor már özvegynek íratik. Leányai – mert fiai nem maradtak – szintén a legfényesebb családok ivadékainak lőnek hitvesei, így Margit gróf Csáky Istvánnak, Anna előbb Wesselényi Istvánnak, utóbb Kemény Jánosnak erdélyi fejedelemnek, – Zsuzsanna pedig (1636-ban) Bocskay István zemplíni főispánnak lettek nejeikké.
oklevelek
oklevelek
Következik Zsigmondnak harmadik testvére János, ki egészen az erdélyiekhez csatlakozott, és Hunyad megyében Déva vár kapitánya volt már 1607-ben, és ugyan ekkor egyszersmind Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem testőrségének kapitánya. Hű szolgálataiért a most írt évben nevezett fejedelemtől Hunyad megyében Bokold máskép Boosfalva helységet több helységbeli birtok részekkel nyerte balásfalvi Bagdy György magvaszakadtan adományba, és ugyan azokba beiktattatott. 1609-ben már mint kir udvarnok említetik Báthori Gábor azon adomány levelében, melyben a fejedelemtől Menyhért rokonával együtt a Közép-Szolnok megyében fekvő Berzencze helységet kapja. Meghalt 1613-ban. Neje Kendeffy Zsófiától egy fia István, és két leánya Judit Geréb Andrásné, és Margit születtek.
István, ki 1643-ban osztozott meg nagy bátyjával Zsigmonddal, rövid idővel utóbb maga is meghalt. Felesége Sarmasági Annától ki előbb Bogdányiné volt, két fia Gábor és István maradtak; ez utóbbi magnélkül halt el. Gábor tovább terjeszté családját. Anyjok Sármasági Anna 1661-ben tett végrendeletet. Nevezett fia Gáspár 1652–1680-iki időszakban élt. Felesége Gúthy Erzsébet 1689 már özvegyűl emlitetik. Gábornak hat gyermeke maradt, ezek közűl László, leányában Katalinban halt ki. Gábor nejétől Bagossy Máriától kilencz gyermeke született, de ezek közűl Zsigmondnak volt fia Ferencz, a kinek leányát Florentinát a másik rokon ágon álló Lónyai János vette feleségűl. Gábornak testvére még András, ki magtalanul halt meg, István, kinek máig élő ágát a IV. tábla mutatja, és végre Ferencz kinek első nejétől Pogány Évától született fiai magnélkűl multak ki; második nejétől Girincsy Borbálától született fia Ferencz, ki Rákóczy Ferencz híve, s hadi-kormányának ruházati biztosa volt 1705-ben. Nejétől pongyeloki Galambos Sárától egy fia maradt, Gábor, ez nemzé Jánost, a Lónyai Florentina férjét, kinek fia Gábor 1809. már Bereg vármegyei Administrator, utóbb Ung vármegye főispánja, Szent-István rend vitéze, és a helv. hitvallásúak kerületi főcuratora. Meghalt 1824. majus 8-án kora 46. évében. Nejétől báró Prónay Piroskától született leányai között ismét egy Florentina nevű leány, ismét egy Lónyay János nejévé lőn. Fiai közűl pedig János magnélkűl halt, másik fia Gábor az élő, szül. Deregnyőn Zemplínben 1805. oct. 4-én. Zemplínben az ellenzék egyik kitűnőbb tagja, és vezére volt, és egyszersmind e megyének 1836-tól 1849-ig minden országgyűlésen követe, 1848-ban pedig képviselője a nemzetgyűlésen, ugyanakkor m. ministeri osztály főnök, jelenleg pedig Ung megye főispánja. Nevével, főleg 1842-ben, a pesti Hirlap hasábjain alapos közjogi és politikai czikek alatt találkozunk. Gyermekeit a táblázat mutatja.
Id. Gábornak Gúthy Erzsébettől fia István alapítá a másik most is virágzó ágát. Első nejétől született gyermekei elhaltak, de második hitves-társától Darvay Klárától született fia László fentartá családát, és azt nejétől Darvas Zsófiától született két fia Menyhért és László által két ágon terjeszté.
László ágán, ki alispán, követ, s utóbb kir. tanácsos volt, fiainak Péternek, Györgynek és Lászlónak gyermekei élnek.
Menyhért-nek, ki Ugocsa vármegyének 1780-ban egyik jeles követe volt, és ki 1816-ban halt meg, Szemere Erzsébettől három fia maradt:
József (szül. 1790. jun. 5.) cs. k. kamarás, hitvesétől gr. Batthyány Karolinától csak leánya, Vilma gr. Pongrácz Jenő ezredesné él. –János szül. 1796. dec. 15. V.-Naményban; a köz pályára lépvén, a megyei hívatalok egyik legdiszesb polczáról az alispáni székről, mind följebb s följebb emelkedék, és a m. kir. udvari kanczelláriánál eléadó tanácsos, Bereg vármegye főispáni helytartója, s végre val. bel. titkos tanácsossá lőn. Nagy érdemeket szerzett magának főleg a pesti árvíz alkalmával, midőn mint kormánybiztos áldásosan működött: hasonló minőségben működött az epemirigy idejében is. Utolsó föllépte 1857-ben történt, midőn az uralkodó előtt a protestansok ohajtásait tolmácsolta. Meghalt 1859-ben dec. 19-én; eltemettetett Nagy-Lónyán a családi sírboltba. Feleségétől Lónyay Florentinától fiai közűl Menyhért (szül. 1822. jan. 6-án) szintén a közpályára lépvén, 1841-ben kezdett résztvenni Bereg és Szabolcs megye közgyűlési tanácskozásaiban, és az 1843-ki országgyűlésre már Bereg vármegyének országgyűlési követeűl választatott; s már ez országgyűlésen a kereskedelmi országos választmány tagjául választatott; részt vett az úgy nevezett pénzügyi országos tanácskozásban is, mely ugyan azon országgyűlésen 1844-ben gr. Széchényi István indítványára neveztetett ki; és e válaszmánynak tollvivője is L. Menyhért volt. Egyébiránt pedig az országos tanácskozásokban is az ellenzék sorában mint a követek legifjabbja gyakran hallatá hatásos szónoklatát, főleg midőn a hon anyagi érdekei kerűltek szőnyegre. Országgyűlés után külföldön tett utazást; visszatérte után pedig egy érdekes művet írt „Hazánk anyagi érdekeiről“ (1847.) czím alatt. Azonfelül a Pesti hirlap is több értekezést hozott tőle. 1847-ben szintén Bereg vármegye követe volt; valamint 1848-ban a nemzet gyűlésen is mint képviselő mind végiglen részt vett. Ekkor irá tanulságos „Pénzügyi leveleit“, melyek nyomtatásban is megjelentek. A forradalom után egy ideig Párisban időzött, mint menekült, honnan a képviselőkre kiterjesztett fejedelmi kegyelem folytán haza térvén, azóta is a haza közügyeiben élénk részt vesz. Legujabban pedig az 1860. oct. 20-ki diploma folytán Ugocsa megye főispánjává neveztetett ki, azonban erről lemondván, e méltóságra testvére Albert ki 1823-ban született, neveztetett ki. Az ő valamint testvérei gyermekeit is a családfa mutatja.
Menyhértnek Szemere Erzsébettől harmadik fia András cs. kir. kamarás, szül. 1802. febr. 1-én, katonai pályára lépvén ettől mint kapitány bucsút vőn. Neje gr. Frimont antrodocoi herczeg leánya Dorina, kitől gyermekei szintén a táblázaton láthatók.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában két szemközt ágaskodó oroszlán, a jobb oldali első lábaival kivont pallóst, a baloldali pedig három makkot tart. A paizs fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
 

Rainer Pál: A przeworski vasúti hídtól a trianoni palotáig, Trianontól Veszprémig: dr. vitéz szilvágyi Benárd Ágost és veszprémi kapcsolatai


2017. július 21., péntek

EMLÉKKÖNYV T. DOBOSI VIOLÁNAK


125 ÉV 125 TÁRGY


Buday Árpád Porolissum

Buday Árpád: Porolissum

Buday Árpád: Porolissumból


OPERA ȘTIINŢIFICĂ A PROFESORULUI NICOLAE GUDEA


CRISTIAN GĂZDAC - NICOLAS GUDEA: ET AL. POROLISSUM, Mega Printing House, 2006


CRISTIAN GĂZDAC Monetary circulation in Dacia and the provinces from the Middle and Lower Danube from Trajan de Constantine I (AD. 106- 337), Cluj-Napoca 2010

C

Roman frontier studies - Estudios Sobre La Frontera Romana LIMES XX


Hegyi Ádám: Dacia provincia története

Bartosiewicz et al. Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Néprajzi közlések V- Néprajzi tanulmányok az Ung vidékéről


Bartosiwicz et al. Animal welfare, etológia és tartástechnológia


Animal welfare, etológia és tartástechnológiaVolume 4. Issue 3. (2008.)

Tartalom

Etéd község a '80-as években


Ahol székely szél fúj 1.


A Firtos falvai: Etéd


Firtos falvai: Énlaka (TELJES FILM)


Dézsi Zoltán interjú a Seuso-kincs hazahozataláról


Interjú - Lassányi Gábor régész


ERDÉLY FÖLDJÉNEK RÓMAI KORA - PDF

ERDÉLY FÖLDJÉNEK RÓMAI KORA - PDF: BUDAY ÁRPÁD ERDÉLY FÖLDJÉNEK RÓMAI KORA [Vákát oldal] 128 ERDÉLY FÖLDJÉNEK RÓMAI KORA Írta BUDAY ÁRPÁD Kimutathatólag a XVI. sz. eleje óta figyelik, gyűjtik és magyarázzák az Erdély területén napfényre

Master and God: A Novel of Ancient Rome


2017. július 14., péntek

Kincsek és kalandok


A stunning Neolithic burial ground near Stonehenge


Az 1860-as népirtás


Skeletons Archeologists :D


Horváth László: Naplemente


Kiefer Béla: Pécsi részletek


Ancestors of Stonehenge people could be buried inside ‘House of the Dead’ discovered in Wiltshire