Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2017. október 22., vasárnap

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái - Felolvasóülés

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái

Felolvasóülés

IDŐPONT

2017. október 24. 17.30-18.30 óra között

HELYSZÍN

Kőrösi Csoma Társaság
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

RÉSZLETEK

Bálint Csanád - Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - előadása a Kőrösi Csoma Társaságban 
 
Az előadó a Kőrösi Csoma Társasághoz fűződő fiatalkori kapcsolatainak f

A kora középkori sztyeppe régészetének problémái

Felolvasóülés

IDŐPONT

2017. október 24. 17.30-18.30 óra között

HELYSZÍN

Kőrösi Csoma Társaság
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.

RÉSZLETEK

Bálint Csanád - Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - előadása a Kőrösi Csoma Társaságban 
 
Az előadó a Kőrösi Csoma Társasághoz fűződő fiatalkori kapcsolatainak fölidézése után rámutat arra, hogy mind Magyarországon, mind Oroszországban, ill. a volt Szovjetunióban nagy hagyománya volt a sztyeppe régészeti kutatásának. A kora középkor vonatkozásában e két ország játszott meghatározó szerepet, a nyugat-európaiak ‒ általában nyelvi korlátok miatt ‒ vagy csak összefoglaló munkák illusztrációjaként tekintenek az eurázsiai sztyeppei típusú leletanyagra, vagy részkérdések megvitatásában vesznek részt. Ez az elzártság, ill. elzáródás a "keletiek" számára azt eredményezte, hogy sokan kimaradtak a nemzetközi kutatásban a XX. század közepe óta folyó módszertani változásokból. E változások a "régészeti kultúra" tartalmi megítélésével, a temetkezések szociális tartalmának és legújabban: a temetőknek a genetika segítségével teljesen másféle megítélésével kapcsolatosak. Új leletek és szempontok merültek föl a régészeti anyag eseménytörténeti relevanciájával kapcsolatban (az utóbbi sokáig evidenciának tűnt), miközben a történeti kutatás egy sor teljesen új aspektussal gazdagodott: a kulturális kapcsolatok színesebb elemzése a kultúrtörténet jobb megismerését szolgálja, a stronciumelemzések a vándorlások vizsgálatát tehetik lehetővé, a genetika a temetők másféle mibenlétét sejteti, a bioarcheológia teljesen új megvilágításokat kínál (pl. társadalmi csoportok életmódbeli különbsége, a táplálkozás szociális és kulturális különbségei). Az eurázsiai sztyeppe régészeti kutatása előtt óriási lehetőségek állnak.  

ELŐADÓ

Bálint Csanád (MTA BTK Régészeti Intézet)ölidézése után rámutat arra, hogy mind Magyarországon, mind Oroszországban, ill. a volt Szovjetunióban nagy hagyománya volt a sztyeppe régészeti kutatásának. A kora középkor vonatkozásában e két ország játszott meghatározó szerepet, a nyugat-európaiak ‒ általában nyelvi korlátok miatt ‒ vagy csak összefoglaló munkák illusztrációjaként tekintenek az eurázsiai sztyeppei típusú leletanyagra, vagy részkérdések megvitatásában vesznek részt. Ez az elzártság, ill. elzáródás a "keletiek" számára azt eredményezte, hogy sokan kimaradtak a nemzetközi kutatásban a XX. század közepe óta folyó módszertani változásokból. E változások a "régészeti kultúra" tartalmi megítélésével, a temetkezések szociális tartalmának és legújabban: a temetőknek a genetika segítségével teljesen másféle megítélésével kapcsolatosak. Új leletek és szempontok merültek föl a régészeti anyag eseménytörténeti relevanciájával kapcsolatban (az utóbbi sokáig evidenciának tűnt), miközben a történeti kutatás egy sor teljesen új aspektussal gazdagodott: a kulturális kapcsolatok színesebb elemzése a kultúrtörténet jobb megismerését szolgálja, a stronciumelemzések a vándorlások vizsgálatát tehetik lehetővé, a genetika a temetők másféle mibenlétét sejteti, a bioarcheológia teljesen új megvilágításokat kínál (pl. társadalmi csoportok életmódbeli különbsége, a táplálkozás szociális és kulturális különbségei). Az eurázsiai sztyeppe régészeti kutatása előtt óriási lehetőségek állnak.  

ELŐADÓ

Bálint Csanád (MTA BTK Régészeti Intézet)