2019. december 30., hétfő
(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva: Újévi köszöntő
Varga Éva: Újévi köszöntő
Köszönöm a verset, köszönöm a képet,
Én is kívánok hát nektek minden szépet...
Rímeket faragva, percről-percre járva,
új esztendőben is mindig jobbat várva..
Legyen a Szerencse mindig kedves játék,
tiszteljen meg téged, minden szép ajándék...
Legyen élted napja, olyan mint kívánod,
elkerüljön téged, minden rémes átok.
Ezen évnek végén, én nagyot kiáltok,
akár hallod, akár nem,
Szép Évet Kívánok!
Varga Éva 2011. dec.30
Éva Pécsi Varga (Lövey-Varga Éva. Kékrózsa Bíborvirág)
2019. december 29., vasárnap
2019. december 23., hétfő
Elhunyt vitéz lovag Szilágyi Árpád magyar arany érdemkeresztes "kultúrhérosz", nemzetőr ezredes - Lakatos Pál megemlékezése
Lakatos Pál Megemlékezése
Felhatalmazásával átveszem a Magyar Rádió Vasárnapi Krónika volt főszerkesztőjének cikkét Méltó megemlékezésként vitéz lovag Szilágyi Árpád nemzetőr ezredesről.
Ma érte szól a harang. Érte, a 83 éves korában ma délelőtt 10 órakor, a Szegedhez közeli Deszken meghalt szegedi városvédő polgárért, vitéz lovag Szilágyi Árpádért, aki Szeged-Alsóvárosban, a Földmíves utca 13-ban született és itt is élte le rendkívül gazdag életét.
Nem kincsekben, tettekben volt ő gazdag.
Nem kincsekben, tettekben volt ő gazdag.
"Szilágyi Árpád Szegeden született 1936-ban. Édesapja jó nevű iparos, az államosításig cipőboltot vezet. Árpád egyik bátyját 1951-ben összeesküvés miatt 5 év börtönre ítélik, édesapját a pribékek megverik. Egy évvel később meghal. Származása és bátyja miatt Árpádot nem veszik fel középiskolába, esztergályosként dolgozik. Elvégzi a gépipari technikumot, majd a Rózsa Ferenc gimnáziumban tanít. Közben tanul, építőipari üzemmérnök képesítést is szerez. 1956-ban a szegedi tejüzemben dolgozik, a forradalom idején sem adják fel a munkát, ellátják a lakosságot, a kórházat, a klinikákat. Amikor a fővárosba szállítanak tejet, jár a Széna téren is, de a harcokban nem vesz részt."
1956 emlékét azonban tiszta szívvel ápolja. De minden fontos neki, ami Szegedhez kapcsolódik. 14-15 éves volt, ez a vészterhes ötvenes évek időszaka, amikor az alsóvárosi templomból elvitték a papokat. Elnémultak a harangok. Ekkor Árpád, akit barátomnak tudhattam, két unokatestvérével együtt, reggel, délben és este is, heteken keresztül megszólaltatta a harangot.
A harang, mint a vész jelzője, de egyben a dicsőség jelképezője is, mindig fontos volt számára. Nem véletlen tehát, hogy 2017. május 21-én, Szeged Napján, a Szegedi Dómban, hálaadó szentmise keretében felszentelték a világ magyarságának összefogásáért Őrbottyánban közadakozásból készített 56 kilós harangot, amelyet még aznap el is helyeztek az évek alatt nemzeti emlékparkká alakított szülőház udvarán, hogy haranghangjából kicsengjen: "Egy haza van, az Magyarország".
Az ő élete is bizonyította, nem kell ahhoz világhíressé lenni, hogy valaki szerethesse a hazáját. És tegyen is érte.
Árpád élete jelentős pillanatának tartotta, amikor létrehozta a Szegedi Hagyományőrző és Városépítő- Védő Egyesültet. Mindenre odafigyelt, ami szegedi. Kertjében a kettős kereszt felirata is hirdeti a magyar ember számára legfontosabb gondolatot: "Istenért, Hazáért, Nemzetért!"
Árpád élete jelentős pillanatának tartotta, amikor létrehozta a Szegedi Hagyományőrző és Városépítő- Védő Egyesültet. Mindenre odafigyelt, ami szegedi. Kertjében a kettős kereszt felirata is hirdeti a magyar ember számára legfontosabb gondolatot: "Istenért, Hazáért, Nemzetért!"
Nemzeti Emlékkertjében szobor emlékeztet szüleire, de Bálint Sándorra is, a magyar néprajzkutatóra és művészettörténészre, „a legszögedibb szögedire”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakjára, aki rövid ideig nemzetgyűlési képviselő is volt.
Akinek fő kutatási területei az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.
A Pozsonyi csata, Dózsa György, Wass Albert szobrai, ott az alsóvárosi emlékkertben, egy-egy építőkövei magyarságunknak. Mint ahogy a saját kézzel megépített borospincéjének jelzett téglái is a múltunkat habarcsozzák egésszé.
Akinek fő kutatási területei az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.
A Pozsonyi csata, Dózsa György, Wass Albert szobrai, ott az alsóvárosi emlékkertben, egy-egy építőkövei magyarságunknak. Mint ahogy a saját kézzel megépített borospincéjének jelzett téglái is a múltunkat habarcsozzák egésszé.
Most elnémult egy hang, sírva kong a trianoni harang, az örökké tevékeny test is megpihent.
Meghalt a városvédő polgár, Szilágyi Árpád.
Az örök szegedi.
A Tisza part és a haza megint szegényebb lett egy érte élő, tevékenyen munkálkodó csendes robotossal.
A legnagyobb kincs az övé, az emlékezeté.
Mert akire emlékeznek az emberek, birtokolja a fellelhető legnagyobb kitüntetést.
Meghalt a városvédő polgár, Szilágyi Árpád.
Az örök szegedi.
A Tisza part és a haza megint szegényebb lett egy érte élő, tevékenyen munkálkodó csendes robotossal.
A legnagyobb kincs az övé, az emlékezeté.
Mert akire emlékeznek az emberek, birtokolja a fellelhető legnagyobb kitüntetést.
Árpád!
Nyugodj békében!
A korábbi élő videóm a születésnapi megemlékezésről... Szóljon az Emlékére, a kedvenc, amit kért!
Élő adás: Evica920 Élőadások- (Lövey-/Pécsi-) Varga Éva
2019. december 21., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)