Dr. Vass László Az aradi tizenhárom

Élőadás: Varga Éva  (Lövey-/Pécsi-Varga Éva;Bíborvirág)

Pécsi-Varga Éva: The Sevso Treasure Bibliography 2019

Archivált Világ - Régész a pácban és Tollforgató Kiadványok

Énlaka-konferenciák VII., Erdély, Románia, Énlaka

a Szent Korona, A Szentkorona- értékrend és a magyar alkotmányosság vitéz Siklósi András előadása

2019. szeptember 9. hétfő 17 óra Pixel Bár (Anna kutnál)

A Szent Korona, a Szentkorona-értékrend és a magyar alkotmányosság

vitéz Siklósi András előadása



A magyarok koronája (a hozzá tartozó többi felségjelvénnyel együtt) tökéletes műtárgy, ugyanakkor önálló személyiség, a legfőbb közjogi méltóság, a teljhatalom egyedüli birtokosa, és szakrális erejénél fogva a teremtő Isten földi megtestesítője, valamint a világ egyetlen „beavató koronája”. Szerkezetét tekintve egységes egész (nincs bizánci és latin része!), valószínűleg Atilla idejében készült, története rendkívül kalandos (ellopták, zálogba tették, zománcképeit kicserélték, elásták, „hadifogságba” ejtették, kis híján megsemmisítették stb.). A Szentkorona-eszme lényegében már a korona előtt létezett (alárendelő helyett mellérendelő szemlélet!), mindmáig az egyetlen világpélda a különböző népek, nemzetiségek, etnikumok békés, egyenjogú együttélésére, s a jövőnek is kizárólagosan ajánlható létezési formája. Ennek általános bevezetése nélkül elsatnyul, kihal az emberiség. A középkori (judeokeresztény alapokon nyugvó) Szentkorona-tan a sokkal ősibb Szentkorona-eszme (vagy értékrend) némileg torzult változata, s annak egyfajta gyakorlati, közjogi leképeződése. A magyar Alkotmány szokásjogon alapuló (nem kartális) alkotmány, több részből áll (pl. Szt. István Intelmei, Aranybulla, Werbőczy Hármaskönyve, 1848 után minden polgár beemelése a nemzetbe stb.). Hatalommegosztás, törvény előtti egyenlőség, jogok és kötelezettségek egyensúlya, nemzeti önrendelkezés, alkotmányos jogfolytonosság, önkormányzatiság és egyéb kulcsfogalmak jellemzik. A magyar nemzet egy és oszthatatlan, a magyaroké a Szabadság Alkotmánya. „Ahol a korona, ott van Magyarország.” (Révay Péter)

... Siklósi András

Hazatérés előtt

(Őseink a sztyeppén)



Tombol a fagy bömböl a szél

torlódva dermed a hullám

Mint néma holt

hideg a hold

hóvihar söpör a pusztán

Reszket a fény

a sztyepp jegén

bomlik hasad a jurta

Dőlnek a fák

mint a bakák

hörögve buknak a hóba

A tűz sápad

farkas támad

csillagok hullnak a tóba

Üvölt a tél

vijjog a szél

havat szór szemünkbe szánkba

Égszakadás

vad nyihogás

megfagynak lovaink állva



Mi lesz velünk

mind elveszünk

hófalba jégtömbbe zárva

Bölcs Napkirály segíts nekünk

ne érjünk ilyen véget

Hős eleink

isteneink

szűnjön a szörnyű végzet



Pereg a dob dübög a dob

eszünk veszejtve verjük

Sok névtelen halottunkat

megszámolni se merjük

Kegyetlen szél

zord gyilkos tél

hogy gyűlölünk és félünk

Hordd el magad

s minden hadad

ne pusztítsd el a népünk



Ha alábbhagysz útra kelünk

szilaj vezérünk Álmos

Dús földeket jobb legelőt

ígért a legfőbb táltos

Jön még tavasz

s nem lesz panasz

erősek vagyunk bátrak

Olvad a jég serken a fű

illata kél a fáknak

Elfut a tél

ifjul a vén

új haza vár ránk gazdag

Éled a kedv nő a remény

föl magyarok nyugatnak

Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019

Kutatói munkáim és az egyetemi anyagok, szakdolgozatok és más érintettségek miatt úgy gondoltam, hasznos lehet egy listát rendesen, kivetelezhetően kiadni. Túl sok a lopás .. címszóval. 

Legyen a pöcsét rajta!

Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019 (E-book)

Forr a bor és a vér...

Kis bejegyzés... a mai kutatásokkal olyan adatokra leltem, amelyet sajnos más csalásai miatt nem láthattam, de ami érinti a Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetésén és a kormányhivatali csalásokon kívül 9 egyetem rendszerét is.


A fejlemények magukért kiáltanak, az idő meg megy. Bántották azokat, akik jóindulatúan kutatattak és meghamiították a Seuso- és a Trinaon, valamint aranykutatási anyagokat...

Az adatok eltünetésének próbái nem jártak sikerrel, a bolond ember sosem tud eljárni, csak összekavarja az adatokat, amit más bántás után is tudni fog.


"Szabadott volna... vádat emelni.."

Nincs olyan szó a magyarban, hogy szabadott..

Szabad van, melléknévként,  ami melléknév és  határozó, határozót nem látunk el múlt idő jelével, ami az igékhez kapcsolódik. A szabadból meg nem képezünk melléknévi meg határozói igenevet sem...

NEM TANULTA MEG MÉG AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN? AKKOR HOGY SZERZETT ÉRETTSÉGIT IS MEG DIPLOMÁT?

Családkutatás

Családkutatásokat vállalunk!

tollforgato.toertenelmi@gmail.com

regesz.a.pacban@gmail.com

D. Oszuskó Sarolta: A KERESDI VÁR

D. Oszuskó Sarolta



A KERESDI VÁR



Hadiúttól távol,

erdőnek rejtekén,

csodás várkastély állt,

meghúzódva szendén.



Keresdnek nevezték,

nehéz volt rálelni,

így az évek során

nem zavarta semmi.



Eltévedt utazó

ha épp belebotlott,

azt hitte tündérvár,

ami reá vár ott.



Őrá várnak benne,

hogy vendégül lássák,

étellel,itallal

éhében kínálják.



Küküllőmegyének

a szépséges vára,

bárhol Erdélyhonban

dicsőségre válna.



Árpádok idején

építhették fel ott,

a német várakról

e hű másolatot.



A Bethlen családnak

lett aztán birtoka,

hozzáépítgetés

ízlésük mutatja.



A béke hajlékát

lelték meg oly sokan,

sok erdélyi család

bújt meg ott boldogan.



Egy-egy Bethlen mindig

éldegélt a várban,

könyvet is nyomtattak

a saját nyomdában.



Középkor fészkéből

indult ki Erdélybe,

az új kornak hada,

ólombetű képbe.



Bethlen családból ha

megnősült valaki,

a mézes heteit

várba ment tölteni.



Ma is közmondás még,

Erdély szerte hírlik,

ki nászútra indul:

„Keresdre utazik.”



Mikszáth idejében

még jó állapotú,

de aztán a sorsa

nagyon is szomorú.



Hagyták lepusztulni,

enyészet mardosta.

Örömhír:kezdődött

a felújítása.



Bethlen Anikó a

várnak örököse,

átadta a várat

immár ötven évre.



Böjte Csaba rendje

lett a vár védnöke,

Istentisztelettel

kezdtek építésbe.



Sok-sok munka és pénz

mire újra vár lesz,

nagyon sok emberre

szükség lesz majd ehhez!!!



Mikszáth Kálmán alapján.