(született: 1954. január 27.
- elhunyt: 2018. október 28.)
"Minden cselekvés meghozza a maga következményét, mint ahogy a magból
kihajt a fa, s ebből kisarjad a gyümölcse. A tettek és következményeik idézik
elő minden élőlény sorsát. Jó az, ami a törvény töretlen érvényesülését
szolgálja, és elősegíti a folyvást magasabbra fejlődő kibontakozást; rossz az,
ami ezzel ellentétesen, gátlóan hat. A helyes tevékenység jó, emelkedő,
tisztuló sorsot eredményez, a rossz viszont hanyatló, zavaros, bukás felé sodró
sors előidézője."
(Polgár Ernő)
Nagyon nehéz lett a szívem, amikor egy
közösségi oldalon kaptam a kérdést…Polgár Ernő valóban elhunyt? A hír, amit
találtam, rövid és tömör volt.
„2018. október 28-án a Brunei
Szultanátusban szívinfarktus következtében elhunyt Polgár Ernő író, drámaíró,
dramaturg; a temetés időpontjáról és a búcsúztatásról később intézkedik a
család– adta ma hírül a Szépírók Társasága.” – találtam meg a Litera oldalán.
Levelet, választ napok óta nem kaptam
kiküldött levelemre Ernőtől, kicsit személyesen rosszat éreztem. Hiszen ő
mindig, mindenre válaszolt, és tudta, milyen elfoglalt vagyok én magam is.
Nézegettem a képeit, a hatalmas munkát,
amit végzett, és aztán: hirtelen eltűnt a blogja is. Azt hittem, váltott.
A száraz, sablonos adatokat, amelyet minden
portál közöl, azt mindenki tudja. Meg tudja keresni…
Valahogy mást is szeretnék róla elmondani…
Nem tudom miért, de a munkáiból ma már utólag úgy érzem, készült a halálra, és
több helyről visszavonult… Rendszerbe szedett mindent nekem a közlésekhez…
Az a Polgár Ernő, aki 1954. január 27-én
Bácsalmáson született, egykor Csupity Ernő néven látta meg a napvilágot.
Eitan ben Avrohom volt a saját maga által
is közölt becenév, melyet használt és elismert.
Nagyszülei anyai ágon székelyek voltak, a közlemények alapján Széki
Forró János leszármazottai. Apai ágon nagyanyja magyarországi német, nagyapja
bunyevác volt. Gyermektudósítóként kezdett írni a Petőfi Népének. Szíve
legkedvesebb iskolájaként Rákóczi Úti Általános Iskolát tüntette fel (1968.
évfolyam). 1972-ben ott érettségizett a
Hunyadi János Gimnáziumban. Az Albérlősors című irodalmi szociográfiáját
1975-ben a Budapest folyóiratban közölték. Könyvárosként kezdett dolgozni,
később pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturg diplomát szerzett.
Az Országos Széchenyi Könyvtárban 1972-1976 között könyvtárosként dolgozott: „Országos
Széchényi Könyvtárban 1972. augusztus 1. - 1977. január 1. ·között Budapesten a Könyvtártudományi és Módszertani
Központ szakkönyvtára, s az Új Könyvek munkatára voltam”, Ezt követően lett
Magyar Rádióban szerkesztője volt. Ahogyan ő maga írta: „Kossuth Rádió: 1976.
május 19. - 1977. június 2. között a Rádiószínház munkatársa voltam.” Egyes
közlések szerint 1977-79 között dolgozott itt, és az Iparművészeti Múzeum
könyvtárosaként. Saját közlése szerint „1977. augusztus 19. - 1978. június 1. ·
Budapest - A könyvtár megbízott könyvtárvezetője voltam.” Kifelejtik gyakran életrajzából azt
a fontos tényt is, amit ő maga kiemelt profiljain: hogy az Országgyűlési Könyvtár / hivatalos (1980.
május 19. - 1980. június 19. · Budapest) könyvtárosa volt.
1979-1997 közötti időszakot a Madách Színház
dramaturgjaként töltötte el (1979. augusztus - 1998. január · Budapest). Az
1997-98-as éveket a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanulmányi vezetőként
dolgozta végig. 1998- tól már szabadfoglalkozású író volt. 2000- 2003 a Blue
Shop Online Galéria és Digitális Kiadó vezetője volt. Bár erről többnyire nem
nagyon beszélt. Emellett a tájékoztatások szerint www.hun-info.hu online hírügynökség felügyelő
bizottságának elnöke is volt.
Sokan felejtik el, amit ő maga is közölt és
fontosnak tartott saját profilján is: „Magyar Írószövetség
2000. május 19. - 2002. május 19. ·
Budapest - A Prózai szakosztály titkára, majd elnöke voltam.”- írta.
2002-től a Magyar Írószövetség Prózai
Szakosztály elnöke, kilépett. 2004-től a Szépírók társasága tagja volt. Art
Forum (Judenplatz) Wien – mini Holocaust múzeum - kutatója 2014. januártól
volt.
Megemlíthetjük még, hogy 2004-től a
Szépírók Társasága tagja volt, s emellett az Újlipótvárosi esték (Újlipótvárosi
Klub Galéria), a Találkozások és a Frankel esték című irodalmi programokat
vezette.
Itt
lehet megemlíteni azt is, hogy Ernő tagja volt a Magyar P.E.N. Klubnak - régi
nevén a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE).
Műveit nagyon sok nyelvre, többek közt
angol, német és olasz nyelvre fordították. A XX. század, ahonnan érkeztünk c.
regényt angolra, Az Istenek szigete c.
regényt angolra a Civilizációk nyomában (A Neander völgyön át az
internetig) c. kötetet olaszra, a Káma szolgája c. regényt svéd nyelvre
fordították. Más művei is készültek, angol, holland, olasz és svéd nyelven
foglalkozott műfordításokkal.
2014 januárjától egészen 2018. augusztus 15-ig az Art Forum (Judenplatz) Wien kutatója
volt. Több magángyűjtemény kurátori
tisztét is ellátta, saját közlései alapján.
A HIT (Humanista Írók Társasága) elnöke, a
BIMA Barankovics Izraelita Műhely alelnöke. 2018-tól mostanáig Borneó szigeteki
alkotóházában, Brunei államban élt.
2017-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték a
2018-as évre.
2018-tól Borneó szigeteki alkotóházában,
Brunei államban élt.
Hogy hány munka maradt félbe? Kevesen
tudhatják.
Saját személyes profilján azt tüntette fel,
hogy „Freelance Writer/Editor 1998. január 1. óta”
Elérhető oldalai bízom benne,
emlékoldalként üzemelnek majd tovább, és méltó utód lesz a kezelőjük.
Ezt írta:
„OLDALAIM A FACEBOOKON:
ERNŐ POLGÁR - SZEMÉLYI
POLGÁR ERNŐ - SZERZŐI
HIT Humanista Írók Társasága
BIMA Izraelita Magazin - korabban - BIMA
Barankovics Izraelita Műhely
A következő idézeteket válogatta közlésre
és ajánlásra a Tollforgató Irodalmi, Történelmi, Ókor Történelmi és Művészeti
Lapcsoport oldalaira.
Azt hiszem, búcsúznom kell… a sorok tovább
élnek, bár a közlés most is hiányos.
A Tollforgató Oldalain
Kedves Ernő!
Ezekkel az idézetekkel búcsúzom őket, mert
a pár órája hallott hírek után elakadt a szavam…Talán pár nap kell ahhoz, hogy
magamhoz térjek, és szavakba, sorokba öntsem mindazt, amit tőled tanulhattam,
és a jövőnek tovább adhatok… Hever itt
még néhány küldött anyag… bíztam benne, hogy a terveid szerint még egyben
megkapom, amit átadásra szántál…. Október 22-én a digitális kiadásokhoz sok
sikert kívántál…szelíden…
Nyugodj békében!
Szeged, 2018. 11. 03. 0:23:27
Fő művei:
• 1983 - Hullámsír,
Hazatérők, Ady (drámák)(Az Ady c. drámát bemutatta a Budapesti Gyermekszínház)
• 1985 - Túl az
Egyenlítőn (dráma) (Bemutatta a Madách Színház- Rend. Korcsmáros György)
• 1991 - Randevú
Bangkokban, Elítéltek, Tűzjárók (drámák)
• 1994 - Isten madárkái
(film)
• 1992 - A sárga
csillagok nyomában (szociográfia);
• 1994 - Légy a
feleségem! (elbeszélések)
• 1994 - A Philemon
fedélzetén a világ körül (útleírás)
• 1994 - Lótuszvirág
(Távol-keleti történetek)
• 1997 - A sárga
csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken (2. bőv. kiadás)
• 1997 - Egy asszony
második élete (tényregény)
• 1999 - Szerelmek
(regény)
• 2000 - A Szent István
parki fák (elbeszélések)
• 2000 - Színészek és
színésznők bűvöletében (esszéregény)
• 2001 - Civilizációk
nyomában (kultúrtörténet)
• 2001 - Az iszlám világ
titkai CD-ROM (kultúrtörténet)
• 2002 - Az istenek
szigete (regény)
• 2002 - Tengerek és
szárazföldek bűvöletében (esszé, digitális kiadás)
• 2003 - Káma szolgája
(regény)
• 2004 - Halálos csók
(elbeszélések)
• 2005 -A világ kultúrái,
Saluton
• A kultúrák eredete és
ősképe, Kassák
• Hogyan lettem anya (Egy
meddő asszony életéből), Kassák
• 2007 - Nomádok vágtája
(regény), Novella
• 2007 - Az iszlám világa
(művelődéstörténet), Novella
• 2008 -A tenger hangja
(regény), Novella
• 2009 - A gyertya
becsukta a szemét. Mama! – Novella
• 2009 - India és más
világok, Novella
• 2010 - „Zsidók
kotródjatok", Száműzetés Babilonba, Budapest
• 2011 -
Gasztronómia-történeti ABC (kultúrtörténet)
• 2012 - facebook love
(chatregény)
• 2012 - Száműzetés
Babilonba (Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból) (regény)
• 2013 - Indiai Dekameron
(regény)
• 2013 - Újlipótvárosi
séták Emléktáblák nyomában (kultúrtörténet)
• 2014 - Isten madárkái
(Válogatott írások)
• 2015 -
Korok-díszletek-emberek, Budapest
• 2017 - Itt születtem,
ez a hazám!... Fejezetek Bácsalmás történetéből (kisregény) Humanista Írók
Társasága
• 2017 - Különös utazás
Életműkiadás keretében megjelent
• 2003 - Káma szolgája
(regény)
• 2005 - Hogyan lettem
anya (tényregény)
• 2005 - A kultúrák
eredete és ősképei. Bevezetés a mítoszok és a szimbólumok világába
(kultúrtörténet)
• 2006 - Kleopátra
vitorlása. Gasztronómiai utazások (kultúrtörténet)
• 2006 - Egy asszony
második élete (tényregény 4. kiadás)
• 2007 - Nomádok vágtája
(elbeszélések)
• 2007 -Az iszlám világ
titkai (kultúrtörténet 2. javított kiadás)
• 2008 -Óceánia
(kultúrtörténet)
• 2009 - A gyertya
becsukta szemét, Mama! (tényregény)
• 2009 - India és más
világok! (kultúrtörténet)
• 2010 - „Zsidók,
kotródjatok!” Száműzetés Babilonba
• 2011 -
Gasztronómia-történeti ABC (kultúrtörténet)
• 2012 - facebook love
(chatregény)
• 2012 - Száműzetés
Babilonba (Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból) (regény)
• 2013 - Indiai Dekameron
(regény)
• 2013 - Újlipótvárosi
séták Emléktáblák nyomában (kultúrtörténet)
• 2014 - Isten madárkái
(Válogatott írások)
• 2015 -
KOROK-DISZLETEK-EMBEREK (Evezredek kulturaja)
Online közreadások is megjelennek az életműkiadás keretében
• 2010 - Újlipótvárosi
séták(kultúrtörténet)
• 2012 - Indiai Dekameron
(regény) online kiadás
• 2012 - A XX. század,
ahonnan érkeztünk
• 2013 - Tengerek és
szárazföldek bűvöletében (útirajzok) online kiadás
• 2013 - Isten madarkai
(válogatott írások) online kiadás
• 2013 - Korok -
díszletek - emberek Évezredek kultúrája (válogatott írások) online kiadás
• 2013 - Száműzetés
Babilonba - Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból
• 2014 - Holocaust -
Gettó a Delvideken
• 2014 - Zsidó (Dráma)
• 2014 - Jenseits und
Diesseits der irdische Bühne
• 2015 - LE ORIGINI E LE
IMMAGINI PRIMORDIALI DELLE CULTURE (olasz kiadas)
• 2015 - Saloon Clotilde
(angol kiadás)
• 2016 - Sulle orme delle
civiltà - Camminata attraverso la Valle di Neander fino all'Internet
(Tradutione de Kati Szasz)
• 2017 - "Itt
születtem, ez a hazám!..." : Fejezetek Bácsalmás történetéből ( regény)
• 2017 - Különös utazás
Tudományos-fantasztikus regény
• 2017 - A nő
Tudományos-fantasztikus regény
• 2017 - Amori (Romanzo)
Ford. Kati Szasz
Művei antológiákban
• The Hungarian School of
Drama and Film In: Scenes of Hungarian Theatres (International Theatre
Institute, Budapest, 1984)
• Huszonöt év után In: A
Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium évfordulós évkönyve 1953–1993 (Bácsalmás,
1993)
• Antológia 2000
Millenniumi kiadás, Alterra Svájci-Magyar Könyvkiadó Kft. Budapest 2000
• Az ördög képviselője
In: Angyalföldi antológia (Budapest, 2001)
• "A Lyukasóra tíz
éve (Antológia) DVD Szerk. Polgár Ernő Bp. 2001.
• Múltbanéző Gondolatok
az 50 éves évforduló kapcsán In: A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium 50 éves
jubileumi évkönyve 1953–2003 (Bácsalmás, 2003)
• A büntetőbíró, Rilke
gazdája In: Napragyogás. Lírykusok Irodalmi Műhely Antológiája (Budapest, 2003)
• Sors In: A felvidéki
magyarok Bácsalmásra telepítésének igaz története (1947-1997) (Bácsalmás, 1997)
• Lectori salutem! In:
Bácsalmás város zsidó közösségének története 1750-1950 (Szerk. Dr. Horváth
Zoltán) (Bácsalmás, 2006)
• Monológ In: Az esti
tűznél találkozunk. A Nagy Lajos Társaság antológiája. (Budapest, 2007)
• Bartók Párizsban In:
Légyott. A Spanyolnátha antológiája (Miskolc, 2007)
• Nagyon rövid leszek…
In: Újraolvasott negyedszázad (Budapest, 2007)
A Magyar Rádióban – A Rádiószínházban végzett tevékenysége
• Robert Desnos: Fantomas
balladája c. hangjátékban Bozó László főrendező munkatársa volt. Közreműködtek:
Bessenyei Ferenc, Bárdi György, Gábor Miklós, Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Moór
Mariann, Váradi Hédi, Csákányi László. Orgonán: Balassa P. Tamás. Dramaturg:
Mesterházi Márton)
• 1976. december 27-én a
Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c.
műsorában közvetítették a Kreml c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok
c. sorozatában. Szerkesztő: Zoltán Péter, rendező: Orbán Tibor.
• 1977. január 9-én a
Magyar Rádióban A világgá ment holdvilág Török Tamás mesejátékában a rendező
munkatársa volt.
• 1977. január 12-én a
Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c.
műsorában közvetítették A párizsi Rodin Múzeum c. kishangjátékát. Rodin hangja:
Ráday Imre.
• 1977. 15-én A Magyar
Rádióban Balzac: Pajzán históriák c. háromrészes hangjátékában Bozó László
főrendező munkatársa volt, Gelléri Ágnessel közösen. A kvadrofon felvétel
közönség jelenlétében készült Kaposy Miklós szerkesztésében.
• 1977. április 1-én a
„Fészek esték” sorozatban a Magyar Rádió Humorról humorra Tabi László szerzői
estjén Siklós Olga rendező munkatársa volt. Szerkesztő: László György.
• 1977. május 19-én a
Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c.
műsorában közvetítették a Krakkói Wawel c. kishangjátékát a szerző Világhírű
úticélok című sorozatában.
• 1977. május 19-én a
Magyar Rádió Moldova György: Mózes hatodik könyve c. hangjátékában Varga Géza
rendező munkatársa volt. Dramaturg: Kopányi György.
• 1977. december 26-án a
Magyar Rádió Vadölő James Fenomore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László
főrendező dramaturgja volt.
• December 27-én a Magyar
Rádió Az utolsó mohikán James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó
László dramaturgja volt.
• December 29-én a Magyar
Rádió Nyomkereső James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László
dramaturgja volt.
• 1978 Január 1-én a
Magyar Rádió Bőrharisnya James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó
László dramaturgja volt.
• A Magyar Rádió Iránytű-
Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A
párizsi Père Lachaise temető c. kishangjátéka a szerző Világhírű úticélok c.
rádiós sorozatában.
• Január 3-án a Magyar
Rádió A Préri James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László
főrendező dramaturgja volt.
• Január 11-én a Magyar
Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában
elhangzott A prágai Hradzsin című kishangjátéka a Világhírű úticélok című
rádiós sorozatában.
• Március 27-én a Magyar
Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek című
műsorában elhangzott A párizsi Notre Dame c. kishangjátéka a Világhírű úticélok
című. rádiós sorozatában.
• Június 28-án elhangzott
a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c.
műsorában A római Piazza di Spagna c. kishangjátéka a Világhírű úticélok c.
rádiós sorozatában.
A Madách Színházban és a Madách Kamarában közreműködött az alábbi
előadásokban
• Jason Miller: A
bajnokság éve
• Csehov: Három nővér
• Molnár Ferenc: Doktor
úr
• Szabó Magda: Régimódi
történet
• Szabó Magda: A meráni
fiú
• Szabó Magda: Béla
király
• Molnár Ferenc: Játék a
kastélyban
• Arbuzov: Kései
találkozás
• Friedrich Dürrenmatt: A
baleset
• Shakespeare: Sok hűhó
semmiért
• Brian Clarc: Mégis
kinek az élete?
• Madách: Az ember
tragédiája
• Ronald Harwood: Az
öltöztető
• Slade: Jövőre, veled,
ugyanitt
• Gorkij: Éjjeli
menedékely
• Arthur Miller:
Pillantás a hídról
• Szép Ernő: Patika
• Achard: A bolond lány
• Beckett Godot-ra várva
• Örkény: Pisti a
vérzivartarban
• Polgár András: Kettős
helyszín
• Harwood: Az ölzöztető
• Noel Coeard: Alkonyi
dal
• Hofi: Hofélia, Élelem
bére
• Arnold Wesker: A
királynő katonái
• Polgár András: Töltsön
egy estét a Fehér Rózsában
• Collin Higgins: Maude
és Harold
• Polgár Ernő: Túl az
Egyenlítőn
• Békés Pál: A női
partőrség szeme láttára
• Dario Fo: Nyitott
házasság
• Bernard Slade: Válás
Kaliforniában
• A szabin nők elrablása
• John Patrick: Teaház az
augusztusi holdhoz
• Zemlényi Zoltán:
Hoppárézimi
• Ariel Dorfman: A halál
és a leányka
• Graham Green: Utazások
nénikémmel
Fontosabb díjai
• 1981 - MTA-ösztöndíj
• 1994 - Soros-ösztöndíj
• 1995 - Soros-díj
• 1997 - Magyar
Köztársasági Érdemrend
• 1998 - Pro Renovanda
Cultura Hungariae-ösztöndíj
• 1999 - IRKA-ösztöndíj
• 2000 - Művészeti
Akadémia ösztöndíja
• 2005 - Bácsalmás
Városért
• 2005 - Nagy Lajos-díj
• 2007 - A Magyar
Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
• 2013 - Életút-díj
• 2014 - Radnóti-díj
Radnóti Miklós Antirasszista-díj, 2014
A Tollforgató Irodalmi, Történelmi, Ókor Történelmi, Művészeti Lapok ma már
Tollforgató Online Lapcsoport néven is használt oldalaira válogatott
idézetsorok:
KÖTETEK – IDÉZETEK (POLGÁR ERNŐ KÖNYVEIBŐL)
SOÁ
„De megváltozott-e az ember?” (Polgár Ernő: A sárga csillagok nyomában –
Gettó a Délvidéken) http://polgarerno.com/blog
*
CSALÁD
„Ha gyermeketek van, van mindenetek!” (Polgár Ernő: A gyertya becsukta
szemét, Mama!)
*
GYERMEK
„Ha gyermeket neveltek, életetek kiteljesedik, értelmet nyer, s célokkal
lesz teli” (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)
*
GYERMEKI SZERETET
„Ahogy megszületendő gyermeketek szeret majd Titeket, úgy rajta kívül senki
sem fog! Ti is szeressétek őt! (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)
*
HÁZASSÁG
„Ha gyermeket kaptatok: mindent megkaptatok! (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét,
Mama!)
*
KELET
„India az utcán él és lélegzik. Mos, vasal, főz, alszik és...” (Polgár
Ernő: India és más világok) http://polgarerno.com/blog
*
KI A MŰVÉSZ?
„Indiában és Kelet civilizációktól távoli végein az is művész tehát, aki
nem járt művészeti egyetemre.” (Polgár Ernő: India és más világok) http://polgarerno.com/blog
*
EMBERRÉ VÁLÁS
„Óceániától Afrikáig, Ázsiától Európáig utazgatva találkoztam az ember
teremtette kultúra csodáival, s nyilvánvalóvá vált, hogy az Ó- és
Újtestamentumi könyvek, a Korán szúrái és Buddha szútrái olvastán az
elvetemült, gazember lett, és az is, hogy az ember elindult az emberré válás
útján. S hogy „nehéz az emberré levés” – tapasztalta már Buddha is, mert az
ember elkövette mindazt, amit csak elkövethetett: felemelőt és gyalázatost.”
(Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai) http://polgarerno.com/blog
*
ISZLÁM (ALÁVETETTSÉG)
„Átkeltem a Vörös-tengeren, mezopotámiai, babiloni tájakon jártam a
sivatagokban, beduin oázisokban, berberek, tuaregek között…s az iszlám
ragyogása vett körül mindenütt.” (Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai) http://polgarerno.com/blog
*
MAGYAR LÉLEK
„ A magyar szabadságát
korlátozhatják. A magyart lefoghatják, megbüntethetik, megkínozhatják, de
szabadságvágyát ki nem olthatják.” (Polgár Ernő: Nomádok vágtája) http://polgarerno.com/blog
*
HAZA
„A magyarnak mennyi kín és
szenvedés, hogy elvesztette hazája földjét! Könnye ered, sírva vigad, a
Kárpátok között alig nevet.” (Polgár Ernő: Nomádok vágtája) http://polgarerno.com/blog
*
TERÍTETT ASZTAL
„A gasztronómia a szerelem és a hatalom művészete” (Polgár Ernő: Kleopátra
lakomája) http://polgarerno.com/blog
*
ÉTKEK
„Ha könyvek és gasztronómiai remekművek nem léteznének, úgy éreznénk
magunkat, mint egy partra vetett, a világi lét kijáratához érkezett lazac. ”
(Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) http://polgarerno.com/blog
*
GASZTRONÓMIA
„Ó, azok a terített asztalok! Gyönyörűségesek! Nélkülük mivé lennénk?!”
(Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) http://polgarerno.com/blog
*
TÖRTÉNET NÉGY KIADÁSBAN
Az Egy asszony második élete „izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember
szövetségének s közös, nagy reménytelen harcának szívszorító
fölelevenítése…”(Réz Pál) http://polgarerno.com/blog
*
EMBERI TÖRTÉNET
„Most hamarább tértünk haza. De hát ez volt az utolsó tánc…(Polgár Ernő:
Egy asszony második élete) http://polgarerno.com/blog
*
ARCHETIPUSOKRÓL
„A mítosz az emberi tudat ébredése. A mítoszok szereplői, az álmok és az
emberi tudattalan ősképei pedig olyan titokzatosak, mint a galapagoszi
élővilág. (Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei) http://polgarerno.com/blog
*
GYERMEKET!
„De ki a vér szerinti anya? S a római jog szerint miért a dajkaanya az
anya?” (Polgár Ernő: Hogyan lettem anya) http://polgarerno.com/blog
*
GYERMEKTELENSÉG
„Ha nincs gyermeked, életed lehet szép, mint a sivatag, csak a szomj az,
amibe belepusztulsz. (Polgár Ernő: Hogyan lettem anya)
*
TENGER
„A kadét becsukta a szemét. Lelki szemeivel látta a hömpölygő, végtelen
vizet. A tengerész szíve hogy tud ilyenkor verni! Hallgatta a tengert! Ó, a
hang! A tenger hangja! Valóságos zenekarra hangszerelt szimfónia!” (Polgár
Ernő: A tenger hangja) http://polgarerno.com/blog
*
TENGERÉSZ
„A mély és kiismerhetetlen tengereken, hideg tajtékú hullámokon, a tomboló
viharban hánykolódó hajón vagy a ringató habokon, a tengerész is a tenger
nyugtalan utasa, mint a sirályok és a szél…” (Polgár Ernő: Óceánia) http://polgarerno.com/blog
*
SZERELEM
„Szeretni annyi, aminél több nem kívánatos! Átutazóban a földön halandó
többre ne vágyakozzék! A szívben lakozó, boldogságot alakító, gyönyöröket
ajándékozó Káma, a szerelmi játékok istenének bölcsessége határtalan és
végtelen” (Polgár Ernő: Káma szolgája) http://polgarerno.com/blog
*
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
„A tudást, melyet keservesen összeszedtünk, majd mindig összetörve,
darabokban találtuk, s később újra összerakni, újrateremteni kényszerültünk.”
(Polgár Ernő: Civilizációk nyomában) http://polgarerno.com/blog
*
REGÉNY A XX. SZÁZADRÓL
„ A balinézek bambusz leveléből készült tányérkába falatokat tesznek, s
családtagjaik lelkeit megvendégelik. A pincérnő gyermek tenyerében elférő
tányérkába szed az ételekből: - A lelkeknek… szeretteik lelkének! – mondta.”
(Polgár Ernő: Az istenek szigete) http://polgarerno.com/blog
*
A SZERZŐ VISSSZAEMLÉKEZÉSEI
„A világ legnagyobb adakozója a Nap. Fényével, melegével mindenkit, min nap
meglátogat. (Polgár Ernő: Az istenek szigete) http://polgarerno.com/blog
*
„-MAGA ZSIDÓ?”
„ A XX. század első fele a vagonok mozgatásának története.” (Polgár Ernő:
Az istenek szigete) http://polgarerno.com/blog
*
ADY ÉLETE ÉS MÁS TÖRTÉNETEK
„Micsoda időutazás! Micsoda utazás!
Észre se vesszük, és már Ady Endre társaságában kávézunk, kilessük viharos és
békés szerelemeit..” (Polgár Ernő: Halálos csók) ) http://polgarerno.com/blog
*
SZERELEM, FUTUROLÓGIA
„Átkozott a két szemünk mohósága! Mindent megáhítunk, amit az idegenek
hoznak.” (Polgár Ernő: Szerelmek) http://polgarerno.com/blog
*
PRÓZAI ÍRÁSOK
„A Szent István parki fák! Engem mindig várnak. Hársfaillatuk átölel,
alattuk csend, nyugalom költözik belém.” (Polgár Ernő: A Szent István parki
fák) http://polgarerno.com/blog
*
NYÚZSÉLANDI VALLOMÁS
„Nekem, a pesti sivatagban e kis oázis, szabadtéri alkotóházam is.” (Polgár
Ernő: A Szent István parki fák) http://polgarerno.com/blog
*
SZÍNHÁZRÓL-SZÍNÉSZEKRŐL
„Sok van mi csodálatos, de a színésznél nincs semmi csodálatosabb!” (Polgár
Ernő: Színészek és színésznők bűvöletében) http://polgarerno.com/blog
*
Polgár Ernő
A tenger hangja
Az új-kaledóniai a hátsó fedélzetre kikészített cápahorgot élesítette. Ruiz
vödröket tett le mellé. Egyikben disznó- és bárányhús cafatok úszkáltak a
vérben, a másikban marhacomb. Nonito repülőhalakat szedett össze a fedélzeten.
Kigyakorolt metszésekkel nyitotta fel a hajóra zuhant példányokat, s mozdulatai
Adlert sakter dédapjára emlékeztette.
Adler kadét, mint aki még soha nem
látott tengert, s mint aki nem tud betelni a látvánnyal: csak nézte, bámulta e
különös és valószerűtlen lényeket, melyek nem úgy repülnek, mint a madarak,
hanem erős farkcsapásokkal katapultálnak a vízből, s siklószerűen lebegve száz
métert is könnyedén megtesznek a levegőben.
Főleg ha üldözik őket!
Éjjel csoportokban emelkedtek ki a
vízből, s mint parányi vitorlázó repülőgépek, kecsesen szálltak, táncoltak az
óceán fölött, s néhányan a fedélzeten landoltak.
A polinéz hozzálátott a beetetéshez.
A Nap első sugarai éppen előbújtak a horizonton.
A napfelkeltét, ha teheti, mindenki
megnézi a hajón… a Nap a világ legnagyobb csavargója. A tengerészen is túltesz!
Fényével, melegével mindenkit, minden nap meglátogat. Bekukucskál az ablakokon,
bejárja a tengereket, a homokos és sziklás partokat: sugaraival minden nap
mindenkit megajándékoz.
Jó szokása szerint reggel kilenc
órakor emelkedik az Indiai-óceán látóhatára fölé: szétteríti köntösét,
bevilágít a tengermélyi üregekbe, ahol az óceán rejti titkait, mint a
történelem, mely öröktől fogva létezik. Mindkettő jelenében ismétlődik a múlt,
jövőjükben a jelen. Minden, mi bennük létezik, öröktől fogva él, mint az
univerzum.
A polinéz a repülőhalak béltraktusát dobálta először a vízbe, aztán várt,
nézte, bámulta a tengert. A M/S Philemon kitartóan szelte a vizet, s a
dél-kelet-ázsiai partok már pici, kivehetetlen foltokká zsugorodtak a
horizonton.
Zebracsíkos pilótahalak úsztak el az óceánjáró mellett. „Jó jel”, gondolta.
Néhányszor belemarkolt a csalétekbe, s a húscafatokat a vízbe dobálta.
Niepelt kapitány ablakából
gyönyörködött az ébredő Nap sugaraiban. A tengeren az ablak olyan, mint
a mitológiában. Jelkép. A fénynek, a világosságnak és a nagyfokú látás
képességének a szimbóluma. Ha a tengerész tekint ki az ablakon, kapcsolatot
teremt az égitestekkel, az Istennel… az ablak a hajó szeme, örökké éber
tekintete. Az ablakból belátható a víz, az égbolt, a horizont, s a tengerész
kellő időben tudomást szerezhet a közelgő veszélyről. S ha mitológiai szereplő
nyitja ki az ablakot, lát mindent, egészen a Napig…
A polinéz a korlát mellé állított táskából késeket és egy fűrészt vett elő.
Adler érdeklődve nézte Nonito kellékeit, hallotta, hogy Nonito kiváló halász, s
hogy otthon, a Fülöp-szigeteken, apjával járta a tengert. A hajón nála jobban
senki nem értett ahhoz, hogy kell a polipot elejteni, a halat kifogni, a rákot
elkapni, a kagylót a mélyből felhozni. Szigonylövő volt, s bálnavadász hajón
járta a tengert.
De a cápa izgatta a legjobban!...
Túljárni az eszén!.. Kifogni!.. A
vízből kiemelni!... Legyőzni!
A Fülöp-szigeteken ezt nagyra
becsülték!
A húsokkal teli vödröt Nonito segítségével átemelte a korláton, s a vért a
vízbe csorgatta.
–Jöhettek!!! – kuncogott.
Adler ijedten kémlelte a vizet. A
polinéz szigonyt vett a kezébe, a többi ott sorakozott a korlátnak támasztva.
A polinéz figyelte a tengert, s nem
akart hinni a szemének. Sok mindent látott már a tengerben, de ilyen
pokolfajzatot, mint amilyen most nézett farkasszemet velük, még soha!
A hústömeg feje lapos volt, széles,
mint egy varangyé. Szúrós szemei halálfélelmet keltettek. Pettyes, fehér
állkapcsa másfél méter széles lehetett, a mögötte húzódó állat teste pedig még
nagyobb.
A polinéz lélegzetét visszafojtva nézte, hogy közeledik a sátánfajzat. S
hogy csapkod a farkával! Hátuszonya kiáll a vízből! Ó, tengerek ura! Thanathosz
küldötte érkezik a túlvilágról?
Az állat félelmetes pofája előtt zebracsíkos pilótahalak úsztak el, testén
megszámlálhatatlan élősködő tanyázott.
-Remorák és gályatartó halak – súgta
Nonito.
A szörny a hajó mellé úszott, lassan, mint egy tengeralattjáró, rést
nyitott a pofáján, s mindent beszürcsölt, amit a vízben talált: húst és tengeri
hordalékot.
-Miféle állat ez? – kérdezte Adler.
-Fehércápa. Tizenkét méter lehet, s legalább harminc mázsa.
Niepelt a kabinjából bámulta az eseményeket, közben óceániai gyűjteményét próbálta
elhelyezni. Nappalija, háló- és dolgozószobája megtelt, a parancsnoki híd és a
tiszti szalon pedig már néprajzi kiállító helyiségre kezdett hasonlítani.
Leltárt készítve Niepelt azon törte a fejét, hogy fog majd otthon mindennek
helyet találni.
Hová teszi a Mortlock-szigeteki házi maszkot? A szertartásházakban tartott
különös szerzeményt? Amelyet Óceániában a bennszülöttek kenyérfa törzséből
készítenek. S a marquises-szigeteki, emberfejű gólyalábat?!... A szigetlakók
futóversenyeket rendeznek ilyen gólyalábakkal, s az a győztes, aki a legkésőbb
veszti el az egyensúlyát. De hová kerüljön a marquises-szigeteki, vasfából
készült harci bunkósbot, az u’u?
A Cook-szigeteki fonott vesszőből
készült angolnacsapdából virágtartó lett. A Tokelau szigeteki merőlapátot,
amivel a nyugat-szamoaiak vizet mertek, Niepelt extrának vette a yachtjához.
Értékes tárgyakat hozott a
Fidzsi-szigetekről. Kannibál fegyvereket, melyek taglóhoz hasonló bunkók. S egy
fából faragott, emberhús marcangolására készült villát, amelynek négyágú feje
olyan volt, mint egy emberi őrlőfog. Niepelt fakéregből préselt tapát is
vásárolt magának: a szőnyeghez tanoa is tartozott. A fatörzsből kivájt, ital
keverésére készített edényhez kókuszrostkötél rögzítette a tambuát, a rituális
kagylót. Niepelt a kultikus kellékekhez yanggona gyökeréből őrölt - Tonga
szigeteki nevén - kávaport is vásárolt, hogy otthon, baráti körben, majd kávát
keverjen, s óceániai szertartást rendezzen.
Az új-kaledóniai szertartásmaszkokat féltve őrizte! A fából faragott,
emberi hajjal és színes madártollkötegekkel ékeskedő, torz, kétméteres, melanéz
emberfejalakot a bennszülöttek félelmet keltővé formálták. Niepelt szobájában a
vanuatui ásóbotból virágkaró lett. A Vanuatuból hozott malekulai maszk
dolgozószobájában félelmetes látványt nyújtott! A fekete arcú, piros homlokú,
fehér állú és orrú szörnyet, amelynek fejéből disznóagyar ágaskodott, orrlyukán
meg emberi lábszárcsont fúródott keresztül: a bennszülöttek titkos társasági
szertartásokon használták.
A kenyérfa gyümölcsének szeletelésére készített banks-szigeteki késsel a
hajón Niepelt gyümölcsöt hámozott. Emberi alakot utánzó markolatát most is
megcsodálta, majd kinézett az ablakon.
A cápa feléjük tartott.
A polinéz nem félt, de tudta, hogy
nehéz dolga lesz. Szigonnyal nem is próbálkozott. A cápa a szigony kivetéséből
annyit érezne, mint ő egy tűszúrásból.
- Adonáj! Adonáj! – Adler ősei nyelvén fohászkodott. Az úszó állatban nem
szörnyet, inkább átváltozni képes mitológiai lényt látott, amelyik a holtak
világából érkezett. A világegyetem és a föld egyes elemei is átváltozással
alakultak ki. A mitológiai lény haja fává, virággá és fűvé, szeme forrássá,
szája patakká, válla heggyé változhat. Az istenek alakváltoztatása is gyakori,
metamorfózisuk ideiglenes, s eredeti alakjukat hamarosan visszanyerik. Ovidius
Átváltozásokcímű elbeszélő költeményének történetei jutottak eszébe, amelyben a
szépséges Daphné babérfává, a szövő- és hímző művészetéről híres Arakhné pókká,
a szenvedélyes vadász, Aktaión szarvassá változik.
Mi lenne, ha ő is átváltozna? Ha pomológus lenne: Óceánia fáival
foglalkozna. Olyan lenyűgözők! A kenyérfák mintha mese hősei lennének. Kenyeret
adó fák!
Gyönyörűek a piros színben pompázó
banánfélék, s a füzérektől roskadó fák. Vastag törzsével s
léggyökereivel méltóságteljes az indiai fügefa. Égbe törő az ébenfa… Hivalkodó
a lángvörös korallfa s a tűzfa… Terebélyes a mangó, a „gyümölcsfák királya”.
Misztikus a mangrove-erdő. Ünnepélyes a norfolk-szigeteki fenyő, karcsú a
pálma, magányos a papaya, s tekintélyes a tikfa.
És a virágok? … Káprázatosak. Az
alokáziák, az amarilliszek, a broméliák, a frangipani, a hibiszkuszok, a
jázminfélék és az oleanderek…virágfüzérre termettek, az óceániai szigetekre érkező
tengerész fogadására.
A polinéz cápahorogra akasztotta a
marhacombot, vízbe eresztette, s a horog lesüllyedt. A cápa azonnal elmerült a vízbe. A polinéz
tudta, hogy a hús után ment. Leállította a csörlőt, és várt.
Feszült lett a csend.
A polinéz becsukta a szemét és
imádkozott:
- Ó, Uram, Maui! Segíts! Maui, segíts!
A polinéz istenek olyan tettek
végrehajtásában jeleskedtek, mint az ég elválasztása a földtől: a föld, az
emberek, s a kultúra megteremtése. Tangaroe teremtő isten Tanéval, az erdő, a
vadon növő fűfélék, az erdei vadak és madarak istenével áll szemben. Rongo, a
béke istene. Mauit, a daliás hőst anyja rátette az óceán hullámaira, s az
istenek vették gondozásukba: mágikus tudással is felruházták. Maui csapdával
fogta be a napot, megszelídítette a szelet s tüzet hozott az embereknek. Ő volt
tehát az óceániai Prometheusz!
-Ó, Uram, Maui! Maui, segíts! – a polinéz az égboltra tekintett.
A kötél megmozdult. A cápa
ráharapott a húsra. Ha a drótkötél most megfeszül, biztos, hogy a horog mélyre
fúródott a cápa állkapcsába.
S a kötél feszes lett!
Niepelt minden szerzeményének talált helyet. A salamon-szigeteki
fejvadászok kenuit díszítő nguzunguzu arcfigurákat a szalonban helyezte el,
hogy étkezés közben mindenki gyönyörködjön bennük. A tarekót, a pápua singsings
szertartásokon használt kereplőt, a parancsnoki hídon tartotta. Megpörgette, s
a fedélzetre piszkító sirályokat elzavarta. A festett pápua koponyát, mely az
ősök lelkét őrizte, a páncélszekrénybe zárta. A pápua maszkokat és kézifegyvereket
a páncélszekrény melletti falra akasztotta, a gilbert-szigeteki dárdát pedig
nappalija falára. Az ijesztő fegyver háromágú, kihegyezett élű, cápafogakkal
teletűzdelt rúd, s könnyedén fúródik az áldozat testébe, ahonnan roncsolás
nélkül kihúzni nem lehet. A dárda láttán mindenki számára érthetővé válik, hogy
a környező szigeteket mind kifosztó kalózok miért kerülték el a
Gilbert-szigeteket!
A mikronéziai Truk szigeteki
szerelempálcát íróasztalán tartotta. Ilyen éles végű, pompásan kifaragott
pálcikával járnak a lányos házhoz a bennszülött fiúk, átszúrják a kunyhó
gyékényfalán, s ha a szerelempálcát a lány behúzza: jelzést ad a fiúnak, hogy
otthon van és… várja. A négyhúros hangszert, a hawaii-i ukulelét a szalonban
helyezte el, hogy játszanak rajta a tengerészek.
Niepelt kinyitotta az ablakot, s az eléje táruló hömpölygő vízben
gyönyörködött. S hallgatta a tenger csobogását! Ó, micsoda hang ez! Semmi
máshoz nem fogható! … A tenger hangja! Az ember szíve pedig, hogy kalimpál! Ó,
ez a hang!… A tenger hangja!…Zenekarra hangszerelt szimfónia! Beethoven
hallotta ezt!
A kapitány látta, hogy csillogó
aranymakrélák, dorádók úsztak el mellettük, mögöttük disznóhalak szelték a
vizet. Távcsövén a vízből föl-fölbukkanó bálnák szökőkútmutatványait bámulta. A
hajót kardszárnyú delfinek követték: a vízbe hajigált konyhai hulladékot
szedték össze, s mint született tengeri akrobaták, kecses mutatványokkal,
pompás ugrásokkal honorálták a falatokat.
A látóhatáron kékcápák tűntek fel!
Testük felül palakék, alul fehér volt.
Nonito beállt a polinéz mellé
segíteni, s elindította a csörlőt. A cápa egyre mélyebbre húzta a kötelet.
Percek múlva biztosak voltak már benne, hogy a horog mélyre fúródott az
állkapcsába, s a csörlőt visszafelé kezdték forgatni. A drótkötél megfeszült, s
a terhelésnek ellenállva lassan tekeredett fel a csörlőre. Huszonöt-harminc
méterre tőlük pedig a cápa felbukkant a vízben. A horgonygép egyre közelebb
húzta a hajóhoz. Amikor a vérző állat tíz méterre volt már csak a hajóhoz, a
polinéz kivetette az első szigonyt. Aztán egymás után a többit…Tízből nyolc
mélyen a cápa testébe fúródott.
Nonito tudta, hogy a polinéz győzött!…
A hatalmas állat órákig vergődött még a feszülő kötélen, s miután kilehelte
a lelkét, húsát kenukon cirkáló, prédára éhes bennszülöttek hordták el. A
maradékot pedig kékcápák takarították el, s a tenger még éjszaka is piroslott a
vértől.
Nonitoék a cápa szemfogait tartották
meg. Amikor Niepelt néhány üveg Chivas Regállal a kezében meglátogatta
tengerészeit a fedélzeti klubban, a hold elfoglalta már állandó helyét az
égbolton, s a rájuk vetődő fényben a cápa fogai úgy fehérlettek, mint valami
drága elefántcsontszobrok egy elegáns szingapúri ajándékboltban.
VÉGE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése