Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2018. november 3., szombat

Lövey-Varga Éva: Nekrológ Polgár Ernő emlékére




























(született: 1954. január 27. - elhunyt: 2018. október 28.)

"Minden cselekvés meghozza a maga következményét, mint ahogy a magból kihajt a fa, s ebből kisarjad a gyümölcse. A tettek és következményeik idézik elő minden élőlény sorsát. Jó az, ami a törvény töretlen érvényesülését szolgálja, és elősegíti a folyvást magasabbra fejlődő kibontakozást; rossz az, ami ezzel ellentétesen, gátlóan hat. A helyes tevékenység jó, emelkedő, tisztuló sorsot eredményez, a rossz viszont hanyatló, zavaros, bukás felé sodró sors előidézője."
(Polgár Ernő)





Nagyon nehéz lett a szívem, amikor egy közösségi oldalon kaptam a kérdést…Polgár Ernő valóban elhunyt? A hír, amit találtam, rövid és tömör volt.
„2018. október 28-án a Brunei Szultanátusban szívinfarktus következtében elhunyt Polgár Ernő író, drámaíró, dramaturg; a temetés időpontjáról és a búcsúztatásról később intézkedik a család– adta ma hírül a Szépírók Társasága.” – találtam meg a Litera oldalán.
Levelet, választ napok óta nem kaptam kiküldött levelemre Ernőtől, kicsit személyesen rosszat éreztem. Hiszen ő mindig, mindenre válaszolt, és tudta, milyen elfoglalt vagyok én magam is.
Nézegettem a képeit, a hatalmas munkát, amit végzett, és aztán: hirtelen eltűnt a blogja is. Azt hittem, váltott.
A száraz, sablonos adatokat, amelyet minden portál közöl, azt mindenki tudja. Meg tudja keresni…
Valahogy mást is szeretnék róla elmondani… Nem tudom miért, de a munkáiból ma már utólag úgy érzem, készült a halálra, és több helyről visszavonult… Rendszerbe szedett mindent nekem a közlésekhez…
Az a Polgár Ernő, aki 1954. január 27-én Bácsalmáson született, egykor Csupity Ernő néven látta meg a napvilágot.
Eitan ben Avrohom volt a saját maga által is közölt becenév, melyet használt és elismert.  Nagyszülei anyai ágon székelyek voltak, a közlemények alapján Széki Forró János leszármazottai. Apai ágon nagyanyja magyarországi német, nagyapja bunyevác volt. Gyermektudósítóként kezdett írni a Petőfi Népének. Szíve legkedvesebb iskolájaként Rákóczi Úti Általános Iskolát tüntette fel (1968. évfolyam).  1972-ben ott érettségizett a Hunyadi János Gimnáziumban. Az Albérlősors című irodalmi szociográfiáját 1975-ben a Budapest folyóiratban közölték. Könyvárosként kezdett dolgozni, később pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturg diplomát szerzett. Az Országos Széchenyi Könyvtárban 1972-1976 között könyvtárosként dolgozott: „Országos Széchényi Könyvtárban 1972. augusztus 1. - 1977. január 1. ·között  Budapesten a Könyvtártudományi és Módszertani Központ szakkönyvtára, s az Új Könyvek munkatára voltam”, Ezt követően lett Magyar Rádióban szerkesztője volt. Ahogyan ő maga írta: „Kossuth Rádió: 1976. május 19. - 1977. június 2. között a Rádiószínház munkatársa voltam.” Egyes közlések szerint 1977-79 között dolgozott itt, és az Iparművészeti Múzeum könyvtárosaként. Saját közlése szerint „1977. augusztus 19. - 1978. június 1. · Budapest - A könyvtár megbízott könyvtárvezetője voltam.” Kifelejtik gyakran életrajzából azt a fontos tényt is, amit ő maga kiemelt profiljain: hogy az Országgyűlési Könyvtár / hivatalos (1980. május 19. - 1980. június 19. · Budapest) könyvtárosa volt.
 1979-1997 közötti időszakot a Madách Színház dramaturgjaként töltötte el (1979. augusztus - 1998. január · Budapest). Az 1997-98-as éveket a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanulmányi vezetőként dolgozta végig. 1998- tól már szabadfoglalkozású író volt. 2000- 2003 a Blue Shop Online Galéria és Digitális Kiadó vezetője volt. Bár erről többnyire nem nagyon beszélt. Emellett a tájékoztatások szerint www.hun-info.hu online hírügynökség felügyelő bizottságának elnöke is volt.
Sokan felejtik el, amit ő maga is közölt és fontosnak tartott saját profilján is: „Magyar Írószövetség
2000. május 19. - 2002. május 19. · Budapest - A Prózai szakosztály titkára, majd elnöke voltam.”- írta.
2002-től a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztály elnöke, kilépett. 2004-től a Szépírók társasága tagja volt. Art Forum (Judenplatz) Wien – mini Holocaust múzeum - kutatója 2014. januártól volt.
Megemlíthetjük még, hogy 2004-től a Szépírók Társasága tagja volt, s emellett az Újlipótvárosi esték (Újlipótvárosi Klub Galéria), a Találkozások és a Frankel esték című irodalmi programokat vezette.
 Itt lehet megemlíteni azt is, hogy Ernő tagja volt a Magyar P.E.N. Klubnak - régi nevén a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE).
Műveit nagyon sok nyelvre, többek közt angol, német és olasz nyelvre fordították. A XX. század, ahonnan érkeztünk c. regényt angolra, Az Istenek szigete c.  regényt angolra a Civilizációk nyomában (A Neander völgyön át az internetig) c. kötetet olaszra, a Káma szolgája c. regényt svéd nyelvre fordították. Más művei is készültek, angol, holland, olasz és svéd nyelven foglalkozott műfordításokkal.
2014 januárjától egészen 2018. augusztus 15-ig az Art Forum (Judenplatz) Wien kutatója volt. Több magángyűjtemény kurátori tisztét is ellátta, saját közlései alapján.
A HIT (Humanista Írók Társasága) elnöke, a BIMA Barankovics Izraelita Műhely alelnöke. 2018-tól mostanáig Borneó szigeteki alkotóházában, Brunei államban élt.
2017-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték a 2018-as évre.
2018-tól Borneó szigeteki alkotóházában, Brunei államban élt.
Hogy hány munka maradt félbe? Kevesen tudhatják.

Saját személyes profilján azt tüntette fel, hogy „Freelance Writer/Editor 1998. január 1. óta”

Elérhető oldalai bízom benne, emlékoldalként üzemelnek majd tovább, és méltó utód lesz a kezelőjük.
Ezt írta:
„OLDALAIM A FACEBOOKON:
ERNŐ POLGÁR - SZEMÉLYI
POLGÁR ERNŐ - SZERZŐI
HIT Humanista Írók Társasága
BIMA Izraelita Magazin - korabban - BIMA Barankovics Izraelita Műhely

A következő idézeteket válogatta közlésre és ajánlásra a Tollforgató Irodalmi, Történelmi, Ókor Történelmi és Művészeti Lapcsoport oldalaira.

Azt hiszem, búcsúznom kell… a sorok tovább élnek, bár a közlés most is hiányos.

A Tollforgató Oldalain

Kedves Ernő!

Ezekkel az idézetekkel búcsúzom őket, mert a pár órája hallott hírek után elakadt a szavam…Talán pár nap kell ahhoz, hogy magamhoz térjek, és szavakba, sorokba öntsem mindazt, amit tőled tanulhattam, és a jövőnek tovább adhatok…  Hever itt még néhány küldött anyag… bíztam benne, hogy a terveid szerint még egyben megkapom, amit átadásra szántál…. Október 22-én a digitális kiadásokhoz sok sikert kívántál…szelíden…

Nyugodj békében!

Szeged, 2018. 11. 03. 0:23:27 



































Fő művei:
              1983 - Hullámsír, Hazatérők, Ady (drámák)(Az Ady c. drámát bemutatta a Budapesti Gyermekszínház)
              1985 - Túl az Egyenlítőn (dráma) (Bemutatta a Madách Színház- Rend. Korcsmáros György)
              1991 - Randevú Bangkokban, Elítéltek, Tűzjárók (drámák)
              1994 - Isten madárkái (film)
              1992 - A sárga csillagok nyomában (szociográfia);
              1994 - Légy a feleségem! (elbeszélések)
              1994 - A Philemon fedélzetén a világ körül (útleírás)
              1994 - Lótuszvirág (Távol-keleti történetek)
              1997 - A sárga csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken (2. bőv. kiadás)
              1997 - Egy asszony második élete (tényregény)
              1999 - Szerelmek (regény)
              2000 - A Szent István parki fák (elbeszélések)
              2000 - Színészek és színésznők bűvöletében (esszéregény)
              2001 - Civilizációk nyomában (kultúrtörténet)
              2001 - Az iszlám világ titkai CD-ROM (kultúrtörténet)
              2002 - Az istenek szigete (regény)
              2002 - Tengerek és szárazföldek bűvöletében (esszé, digitális kiadás)
              2003 - Káma szolgája (regény)
              2004 - Halálos csók (elbeszélések)
              2005 -A világ kultúrái, Saluton
              A kultúrák eredete és ősképe, Kassák
              Hogyan lettem anya (Egy meddő asszony életéből), Kassák
              2007 - Nomádok vágtája (regény), Novella
              2007 - Az iszlám világa (művelődéstörténet), Novella
              2008 -A tenger hangja (regény), Novella
              2009 - A gyertya becsukta a szemét. Mama! – Novella
              2009 - India és más világok, Novella
              2010 - „Zsidók kotródjatok", Száműzetés Babilonba, Budapest
              2011 - Gasztronómia-történeti ABC (kultúrtörténet)
              2012 - facebook love (chatregény)
              2012 - Száműzetés Babilonba (Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból) (regény)
              2013 - Indiai Dekameron (regény)
              2013 - Újlipótvárosi séták Emléktáblák nyomában (kultúrtörténet)
              2014 - Isten madárkái (Válogatott írások)
              2015 - Korok-díszletek-emberek, Budapest
              2017 - Itt születtem, ez a hazám!... Fejezetek Bácsalmás történetéből (kisregény) Humanista Írók Társasága
              2017 - Különös utazás
Életműkiadás keretében megjelent
              2003 - Káma szolgája (regény)
              2005 - Hogyan lettem anya (tényregény)
              2005 - A kultúrák eredete és ősképei. Bevezetés a mítoszok és a szimbólumok világába (kultúrtörténet)
              2006 - Kleopátra vitorlása. Gasztronómiai utazások (kultúrtörténet)
              2006 - Egy asszony második élete (tényregény 4. kiadás)
              2007 - Nomádok vágtája (elbeszélések)
              2007 -Az iszlám világ titkai (kultúrtörténet 2. javított kiadás)
              2008 -Óceánia (kultúrtörténet)
              2009 - A gyertya becsukta szemét, Mama! (tényregény)
              2009 - India és más világok! (kultúrtörténet)
              2010 - „Zsidók, kotródjatok!” Száműzetés Babilonba
              2011 - Gasztronómia-történeti ABC (kultúrtörténet)
              2012 - facebook love (chatregény)
              2012 - Száműzetés Babilonba (Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból) (regény)
              2013 - Indiai Dekameron (regény)
              2013 - Újlipótvárosi séták Emléktáblák nyomában (kultúrtörténet)
              2014 - Isten madárkái (Válogatott írások)
              2015 - KOROK-DISZLETEK-EMBEREK (Evezredek kulturaja)





















Online közreadások is megjelennek az életműkiadás keretében

              2010 - Újlipótvárosi séták(kultúrtörténet)
              2012 - Indiai Dekameron (regény) online kiadás
              2012 - A XX. század, ahonnan érkeztünk
              2013 - Tengerek és szárazföldek bűvöletében (útirajzok) online kiadás
              2013 - Isten madarkai (válogatott írások) online kiadás
              2013 - Korok - díszletek - emberek Évezredek kultúrája (válogatott írások) online kiadás
              2013 - Száműzetés Babilonba - Fejezetek a zsidó nép életéből és szokásaiból
              2014 - Holocaust - Gettó a Delvideken
              2014 - Zsidó (Dráma)
              2014 - Jenseits und Diesseits der irdische Bühne
              2015 - LE ORIGINI E LE IMMAGINI PRIMORDIALI DELLE CULTURE (olasz kiadas)
              2015 - Saloon Clotilde (angol kiadás)
              2016 - Sulle orme delle civiltà - Camminata attraverso la Valle di Neander fino all'Internet (Tradutione de Kati Szasz)
              2017 - "Itt születtem, ez a hazám!..." : Fejezetek Bácsalmás történetéből ( regény)
              2017 - Különös utazás Tudományos-fantasztikus regény
              2017 - A nő Tudományos-fantasztikus regény
              2017 - Amori (Romanzo) Ford. Kati Szasz




















Művei antológiákban
              The Hungarian School of Drama and Film In: Scenes of Hungarian Theatres (International Theatre Institute, Budapest, 1984)
              Huszonöt év után In: A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium évfordulós évkönyve 1953–1993 (Bácsalmás, 1993)
              Antológia 2000 Millenniumi kiadás, Alterra Svájci-Magyar Könyvkiadó Kft. Budapest 2000
              Az ördög képviselője In: Angyalföldi antológia (Budapest, 2001)
              "A Lyukasóra tíz éve (Antológia) DVD Szerk. Polgár Ernő Bp. 2001.
              Múltbanéző Gondolatok az 50 éves évforduló kapcsán In: A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium 50 éves jubileumi évkönyve 1953–2003 (Bácsalmás, 2003)
              A büntetőbíró, Rilke gazdája In: Napragyogás. Lírykusok Irodalmi Műhely Antológiája (Budapest, 2003)
              Sors In: A felvidéki magyarok Bácsalmásra telepítésének igaz története (1947-1997) (Bácsalmás, 1997)
              Lectori salutem! In: Bácsalmás város zsidó közösségének története 1750-1950 (Szerk. Dr. Horváth Zoltán) (Bácsalmás, 2006)
              Monológ In: Az esti tűznél találkozunk. A Nagy Lajos Társaság antológiája. (Budapest, 2007)
              Bartók Párizsban In: Légyott. A Spanyolnátha antológiája (Miskolc, 2007)
              Nagyon rövid leszek… In: Újraolvasott negyedszázad (Budapest, 2007)
























A Magyar Rádióban – A Rádiószínházban végzett tevékenysége
              Robert Desnos: Fantomas balladája c. hangjátékban Bozó László főrendező munkatársa volt. Közreműködtek: Bessenyei Ferenc, Bárdi György, Gábor Miklós, Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Moór Mariann, Váradi Hédi, Csákányi László. Orgonán: Balassa P. Tamás. Dramaturg: Mesterházi Márton)
              1976. december 27-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették a Kreml c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok c. sorozatában. Szerkesztő: Zoltán Péter, rendező: Orbán Tibor.
              1977. január 9-én a Magyar Rádióban A világgá ment holdvilág Török Tamás mesejátékában a rendező munkatársa volt.
              1977. január 12-én a Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették A párizsi Rodin Múzeum c. kishangjátékát. Rodin hangja: Ráday Imre.
              1977. 15-én A Magyar Rádióban Balzac: Pajzán históriák c. háromrészes hangjátékában Bozó László főrendező munkatársa volt, Gelléri Ágnessel közösen. A kvadrofon felvétel közönség jelenlétében készült Kaposy Miklós szerkesztésében.
              1977. április 1-én a „Fészek esték” sorozatban a Magyar Rádió Humorról humorra Tabi László szerzői estjén Siklós Olga rendező munkatársa volt. Szerkesztő: László György.
              1977. május 19-én a Magyar Rádió Iránytű Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában közvetítették a Krakkói Wawel c. kishangjátékát a szerző Világhírű úticélok című sorozatában.
              1977. május 19-én a Magyar Rádió Moldova György: Mózes hatodik könyve c. hangjátékában Varga Géza rendező munkatársa volt. Dramaturg: Kopányi György.
              1977. december 26-án a Magyar Rádió Vadölő James Fenomore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László főrendező dramaturgja volt.
              December 27-én a Magyar Rádió Az utolsó mohikán James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
              December 29-én a Magyar Rádió Nyomkereső James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
              1978 Január 1-én a Magyar Rádió Bőrharisnya James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László dramaturgja volt.
              A Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A párizsi Père Lachaise temető c. kishangjátéka a szerző Világhírű úticélok c. rádiós sorozatában.
              Január 3-án a Magyar Rádió A Préri James Fenimore Cooper regénye rádióváltozatában Bozó László főrendező dramaturgja volt.
              Január 11-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában elhangzott A prágai Hradzsin című kishangjátéka a Világhírű úticélok című rádiós sorozatában.
              Március 27-én a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek című műsorában elhangzott A párizsi Notre Dame c. kishangjátéka a Világhírű úticélok című. rádiós sorozatában.
              Június 28-án elhangzott a Magyar Rádió Iránytű- Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek c. műsorában A római Piazza di Spagna c. kishangjátéka a Világhírű úticélok c. rádiós sorozatában.

A Madách Színházban és a Madách Kamarában közreműködött az alábbi előadásokban

              Jason Miller: A bajnokság éve
              Csehov: Három nővér
              Molnár Ferenc: Doktor úr
              Szabó Magda: Régimódi történet
              Szabó Magda: A meráni fiú
              Szabó Magda: Béla király
              Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
              Arbuzov: Kései találkozás
              Friedrich Dürrenmatt: A baleset
              Shakespeare: Sok hűhó semmiért
              Brian Clarc: Mégis kinek az élete?
              Madách: Az ember tragédiája
              Ronald Harwood: Az öltöztető
              Slade: Jövőre, veled, ugyanitt
              Gorkij: Éjjeli menedékely
              Arthur Miller: Pillantás a hídról
              Szép Ernő: Patika
              Achard: A bolond lány
              Beckett Godot-ra várva
              Örkény: Pisti a vérzivartarban
              Polgár András: Kettős helyszín
              Harwood: Az ölzöztető
              Noel Coeard: Alkonyi dal
              Hofi: Hofélia, Élelem bére
              Arnold Wesker: A királynő katonái
              Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér Rózsában
              Collin Higgins: Maude és Harold
              Polgár Ernő: Túl az Egyenlítőn
              Békés Pál: A női partőrség szeme láttára
              Dario Fo: Nyitott házasság
              Bernard Slade: Válás Kaliforniában
              A szabin nők elrablása
              John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz
              Zemlényi Zoltán: Hoppárézimi
              Ariel Dorfman: A halál és a leányka
              Graham Green: Utazások nénikémmel
Fontosabb díjai
              1981 - MTA-ösztöndíj
              1994 - Soros-ösztöndíj
              1995 - Soros-díj
              1997 - Magyar Köztársasági Érdemrend
              1998 - Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíj
              1999 - IRKA-ösztöndíj
              2000 - Művészeti Akadémia ösztöndíja
              2005 - Bácsalmás Városért
              2005 - Nagy Lajos-díj
              2007 - A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
              2013 - Életút-díj
              2014 - Radnóti-díj Radnóti Miklós Antirasszista-díj, 2014



























A Tollforgató Irodalmi, Történelmi, Ókor Történelmi, Művészeti Lapok ma már Tollforgató Online Lapcsoport néven is használt oldalaira válogatott idézetsorok:

KÖTETEK – IDÉZETEK (POLGÁR ERNŐ KÖNYVEIBŐL)

SOÁ
„De megváltozott-e az ember?” (Polgár Ernő: A sárga csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken) http://polgarerno.com/blog

*
CSALÁD
„Ha gyermeketek van, van mindenetek!” (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*
GYERMEK
„Ha gyermeket neveltek, életetek kiteljesedik, értelmet nyer, s célokkal lesz teli” (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*
GYERMEKI SZERETET
„Ahogy megszületendő gyermeketek szeret majd Titeket, úgy rajta kívül senki sem fog! Ti is szeressétek őt! (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*
HÁZASSÁG
„Ha gyermeket kaptatok: mindent megkaptatok!  (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*
KELET
„India az utcán él és lélegzik. Mos, vasal, főz, alszik és...” (Polgár Ernő: India és más világok) http://polgarerno.com/blog




*
KI A MŰVÉSZ?
„Indiában és Kelet civilizációktól távoli végein az is művész tehát, aki nem járt művészeti egyetemre.” (Polgár Ernő: India és más világok) http://polgarerno.com/blog

*

EMBERRÉ VÁLÁS
„Óceániától Afrikáig, Ázsiától Európáig utazgatva találkoztam az ember teremtette kultúra csodáival, s nyilvánvalóvá vált, hogy az Ó- és Újtestamentumi könyvek, a Korán szúrái és Buddha szútrái olvastán az elvetemült, gazember lett, és az is, hogy az ember elindult az emberré válás útján. S hogy „nehéz az emberré levés” – tapasztalta már Buddha is, mert az ember elkövette mindazt, amit csak elkövethetett: felemelőt és gyalázatost.” (Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai) http://polgarerno.com/blog

*
ISZLÁM (ALÁVETETTSÉG)
„Átkeltem a Vörös-tengeren, mezopotámiai, babiloni tájakon jártam a sivatagokban, beduin oázisokban, berberek, tuaregek között…s az iszlám ragyogása vett körül mindenütt.” (Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai) http://polgarerno.com/blog

*
MAGYAR LÉLEK
 „ A magyar szabadságát korlátozhatják. A magyart lefoghatják, megbüntethetik, megkínozhatják, de szabadságvágyát ki nem olthatják.” (Polgár Ernő: Nomádok vágtája) http://polgarerno.com/blog

*
HAZA
 „A magyarnak mennyi kín és szenvedés, hogy elvesztette hazája földjét! Könnye ered, sírva vigad, a Kárpátok között alig nevet.” (Polgár Ernő: Nomádok vágtája) http://polgarerno.com/blog
*
TERÍTETT ASZTAL
„A gasztronómia a szerelem és a hatalom művészete” (Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) http://polgarerno.com/blog

 *

ÉTKEK
„Ha könyvek és gasztronómiai remekművek nem léteznének, úgy éreznénk magunkat, mint egy partra vetett, a világi lét kijáratához érkezett lazac. ” (Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) http://polgarerno.com/blog

*
GASZTRONÓMIA
„Ó, azok a terített asztalok! Gyönyörűségesek! Nélkülük mivé lennénk?!” (Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) http://polgarerno.com/blog
*

TÖRTÉNET NÉGY KIADÁSBAN
Az Egy asszony második élete „izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember szövetségének s közös, nagy reménytelen harcának szívszorító fölelevenítése…”(Réz Pál) http://polgarerno.com/blog
*
EMBERI TÖRTÉNET
„Most hamarább tértünk haza. De hát ez volt az utolsó tánc…(Polgár Ernő: Egy asszony második élete) http://polgarerno.com/blog
*
ARCHETIPUSOKRÓL
„A mítosz az emberi tudat ébredése. A mítoszok szereplői, az álmok és az emberi tudattalan ősképei pedig olyan titokzatosak, mint a galapagoszi élővilág. (Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei) http://polgarerno.com/blog

*
GYERMEKET!
„De ki a vér szerinti anya? S a római jog szerint miért a dajkaanya az anya?” (Polgár Ernő: Hogyan lettem anya) http://polgarerno.com/blog
*

GYERMEKTELENSÉG
„Ha nincs gyermeked, életed lehet szép, mint a sivatag, csak a szomj az, amibe belepusztulsz. (Polgár Ernő: Hogyan lettem anya)

*
TENGER
„A kadét becsukta a szemét. Lelki szemeivel látta a hömpölygő, végtelen vizet. A tengerész szíve hogy tud ilyenkor verni! Hallgatta a tengert! Ó, a hang! A tenger hangja! Valóságos zenekarra hangszerelt szimfónia!” (Polgár Ernő: A tenger hangja) http://polgarerno.com/blog

*




TENGERÉSZ
„A mély és kiismerhetetlen tengereken, hideg tajtékú hullámokon, a tomboló viharban hánykolódó hajón vagy a ringató habokon, a tengerész is a tenger nyugtalan utasa, mint a sirályok és a szél…” (Polgár Ernő: Óceánia)  http://polgarerno.com/blog

*

SZERELEM
„Szeretni annyi, aminél több nem kívánatos! Átutazóban a földön halandó többre ne vágyakozzék! A szívben lakozó, boldogságot alakító, gyönyöröket ajándékozó Káma, a szerelmi játékok istenének bölcsessége határtalan és végtelen” (Polgár Ernő: Káma szolgája) http://polgarerno.com/blog

*
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
„A tudást, melyet keservesen összeszedtünk, majd mindig összetörve, darabokban találtuk, s később újra összerakni, újrateremteni kényszerültünk.” (Polgár Ernő: Civilizációk nyomában) http://polgarerno.com/blog

*
REGÉNY A XX. SZÁZADRÓL
„ A balinézek bambusz leveléből készült tányérkába falatokat tesznek, s családtagjaik lelkeit megvendégelik. A pincérnő gyermek tenyerében elférő tányérkába szed az ételekből: - A lelkeknek… szeretteik lelkének! – mondta.” (Polgár Ernő: Az istenek szigete) http://polgarerno.com/blog
*

A SZERZŐ VISSSZAEMLÉKEZÉSEI 
„A világ legnagyobb adakozója a Nap. Fényével, melegével mindenkit, min nap meglátogat. (Polgár Ernő: Az istenek szigete) http://polgarerno.com/blog
*
„-MAGA ZSIDÓ?”
„ A XX. század első fele a vagonok mozgatásának története.” (Polgár Ernő: Az istenek szigete) http://polgarerno.com/blog
*
ADY ÉLETE ÉS MÁS TÖRTÉNETEK
 „Micsoda időutazás! Micsoda utazás! Észre se vesszük, és már Ady Endre társaságában kávézunk, kilessük viharos és békés szerelemeit..” (Polgár Ernő: Halálos csók) ) http://polgarerno.com/blog
*
SZERELEM, FUTUROLÓGIA
„Átkozott a két szemünk mohósága! Mindent megáhítunk, amit az idegenek hoznak.” (Polgár Ernő: Szerelmek)  http://polgarerno.com/blog
*
PRÓZAI ÍRÁSOK
„A Szent István parki fák! Engem mindig várnak. Hársfaillatuk átölel, alattuk csend, nyugalom költözik belém.” (Polgár Ernő: A Szent István parki fák) http://polgarerno.com/blog
*

NYÚZSÉLANDI VALLOMÁS
„Nekem, a pesti sivatagban e kis oázis, szabadtéri alkotóházam is.” (Polgár Ernő: A Szent István parki fák) http://polgarerno.com/blog
*
SZÍNHÁZRÓL-SZÍNÉSZEKRŐL
„Sok van mi csodálatos, de a színésznél nincs semmi csodálatosabb!” (Polgár Ernő: Színészek és színésznők bűvöletében) http://polgarerno.com/blog
*



























Polgár Ernő
A tenger hangja
Az új-kaledóniai a hátsó fedélzetre kikészített cápahorgot élesítette. Ruiz vödröket tett le mellé. Egyikben disznó- és bárányhús cafatok úszkáltak a vérben, a másikban marhacomb. Nonito repülőhalakat szedett össze a fedélzeten. Kigyakorolt metszésekkel nyitotta fel a hajóra zuhant példányokat, s mozdulatai Adlert sakter dédapjára emlékeztette.
  Adler kadét, mint aki még soha nem látott tengert, s mint aki nem tud betelni a látvánnyal: csak nézte, bámulta e különös és valószerűtlen lényeket, melyek nem úgy repülnek, mint a madarak, hanem erős farkcsapásokkal katapultálnak a vízből, s siklószerűen lebegve száz métert is könnyedén megtesznek a levegőben.
Főleg ha üldözik őket!
 Éjjel csoportokban emelkedtek ki a vízből, s mint parányi vitorlázó repülőgépek, kecsesen szálltak, táncoltak az óceán fölött, s néhányan a fedélzeten landoltak.
 A polinéz hozzálátott a beetetéshez. A Nap első sugarai éppen előbújtak a horizonton.
 A napfelkeltét, ha teheti, mindenki megnézi a hajón… a Nap a világ legnagyobb csavargója. A tengerészen is túltesz! Fényével, melegével mindenkit, minden nap meglátogat. Bekukucskál az ablakokon, bejárja a tengereket, a homokos és sziklás partokat: sugaraival minden nap mindenkit megajándékoz.
 Jó szokása szerint reggel kilenc órakor emelkedik az Indiai-óceán látóhatára fölé: szétteríti köntösét, bevilágít a tengermélyi üregekbe, ahol az óceán rejti titkait, mint a történelem, mely öröktől fogva létezik. Mindkettő jelenében ismétlődik a múlt, jövőjükben a jelen. Minden, mi bennük létezik, öröktől fogva él, mint az univerzum.
A polinéz a repülőhalak béltraktusát dobálta először a vízbe, aztán várt, nézte, bámulta a tengert. A M/S Philemon kitartóan szelte a vizet, s a dél-kelet-ázsiai partok már pici, kivehetetlen foltokká zsugorodtak a horizonton.
Zebracsíkos pilótahalak úsztak el az óceánjáró mellett. „Jó jel”, gondolta. Néhányszor belemarkolt a csalétekbe, s a húscafatokat a vízbe dobálta.
Niepelt kapitány ablakából  gyönyörködött az ébredő Nap sugaraiban. A tengeren az ablak olyan, mint a mitológiában. Jelkép. A fénynek, a világosságnak és a nagyfokú látás képességének a szimbóluma. Ha a tengerész tekint ki az ablakon, kapcsolatot teremt az égitestekkel, az Istennel… az ablak a hajó szeme, örökké éber tekintete. Az ablakból belátható a víz, az égbolt, a horizont, s a tengerész kellő időben tudomást szerezhet a közelgő veszélyről. S ha mitológiai szereplő nyitja ki az ablakot, lát mindent, egészen a Napig…
A polinéz a korlát mellé állított táskából késeket és egy fűrészt vett elő. Adler érdeklődve nézte Nonito kellékeit, hallotta, hogy Nonito kiváló halász, s hogy otthon, a Fülöp-szigeteken, apjával járta a tengert. A hajón nála jobban senki nem értett ahhoz, hogy kell a polipot elejteni, a halat kifogni, a rákot elkapni, a kagylót a mélyből felhozni. Szigonylövő volt, s bálnavadász hajón járta a tengert.
De a cápa izgatta a legjobban!...
 Túljárni az eszén!.. Kifogni!.. A vízből kiemelni!... Legyőzni!
 A Fülöp-szigeteken ezt nagyra becsülték!
A húsokkal teli vödröt Nonito segítségével átemelte a korláton, s a vért a vízbe csorgatta.
–Jöhettek!!! – kuncogott.
 Adler ijedten kémlelte a vizet. A polinéz szigonyt vett a kezébe, a többi ott sorakozott a korlátnak támasztva.
 A polinéz figyelte a tengert, s nem akart hinni a szemének. Sok mindent látott már a tengerben, de ilyen pokolfajzatot, mint amilyen most nézett farkasszemet velük, még soha!
 A hústömeg feje lapos volt, széles, mint egy varangyé. Szúrós szemei halálfélelmet keltettek. Pettyes, fehér állkapcsa másfél méter széles lehetett, a mögötte húzódó állat teste pedig még nagyobb.
A polinéz lélegzetét visszafojtva nézte, hogy közeledik a sátánfajzat. S hogy csapkod a farkával! Hátuszonya kiáll a vízből! Ó, tengerek ura! Thanathosz küldötte érkezik a túlvilágról?
Az állat félelmetes pofája előtt zebracsíkos pilótahalak úsztak el, testén megszámlálhatatlan élősködő tanyázott.
-Remorák és gályatartó  halak – súgta Nonito.
A szörny a hajó mellé úszott, lassan, mint egy tengeralattjáró, rést nyitott a pofáján, s mindent beszürcsölt, amit a vízben talált: húst és tengeri hordalékot. 
-Miféle állat ez? – kérdezte Adler.
-Fehércápa. Tizenkét méter lehet, s legalább harminc mázsa.
Niepelt a kabinjából bámulta az eseményeket, közben óceániai gyűjteményét próbálta elhelyezni. Nappalija, háló- és dolgozószobája megtelt, a parancsnoki híd és a tiszti szalon pedig már néprajzi kiállító helyiségre kezdett hasonlítani. Leltárt készítve Niepelt azon törte a fejét, hogy fog majd otthon mindennek helyet találni.
Hová teszi a Mortlock-szigeteki házi maszkot? A szertartásházakban tartott különös szerzeményt? Amelyet Óceániában a bennszülöttek kenyérfa törzséből készítenek. S a marquises-szigeteki, emberfejű gólyalábat?!... A szigetlakók futóversenyeket rendeznek ilyen gólyalábakkal, s az a győztes, aki a legkésőbb veszti el az egyensúlyát. De hová kerüljön a marquises-szigeteki, vasfából készült harci bunkósbot, az u’u?
 A Cook-szigeteki fonott vesszőből készült angolnacsapdából virágtartó lett. A Tokelau szigeteki merőlapátot, amivel a nyugat-szamoaiak vizet mertek, Niepelt extrának vette a yachtjához.
 Értékes tárgyakat hozott a Fidzsi-szigetekről. Kannibál fegyvereket, melyek taglóhoz hasonló bunkók. S egy fából faragott, emberhús marcangolására készült villát, amelynek négyágú feje olyan volt, mint egy emberi őrlőfog. Niepelt fakéregből préselt tapát is vásárolt magának: a szőnyeghez tanoa is tartozott. A fatörzsből kivájt, ital keverésére készített edényhez kókuszrostkötél rögzítette a tambuát, a rituális kagylót. Niepelt a kultikus kellékekhez yanggona gyökeréből őrölt - Tonga szigeteki nevén - kávaport is vásárolt, hogy otthon, baráti körben, majd kávát keverjen, s óceániai szertartást rendezzen.
Az új-kaledóniai szertartásmaszkokat féltve őrizte! A fából faragott, emberi hajjal és színes madártollkötegekkel ékeskedő, torz, kétméteres, melanéz emberfejalakot a bennszülöttek félelmet keltővé formálták. Niepelt szobájában a vanuatui ásóbotból virágkaró lett. A Vanuatuból hozott malekulai maszk dolgozószobájában félelmetes látványt nyújtott! A fekete arcú, piros homlokú, fehér állú és orrú szörnyet, amelynek fejéből disznóagyar ágaskodott, orrlyukán meg emberi lábszárcsont fúródott keresztül: a bennszülöttek titkos társasági szertartásokon használták.
A kenyérfa gyümölcsének szeletelésére készített banks-szigeteki késsel a hajón Niepelt gyümölcsöt hámozott. Emberi alakot utánzó markolatát most is megcsodálta, majd kinézett az ablakon.
 A cápa feléjük tartott.
 A polinéz nem félt, de tudta, hogy nehéz dolga lesz. Szigonnyal nem is próbálkozott. A cápa a szigony kivetéséből annyit érezne, mint ő egy tűszúrásból.
- Adonáj! Adonáj! – Adler ősei nyelvén fohászkodott. Az úszó állatban nem szörnyet, inkább átváltozni képes mitológiai lényt látott, amelyik a holtak világából érkezett. A világegyetem és a föld egyes elemei is átváltozással alakultak ki. A mitológiai lény haja fává, virággá és fűvé, szeme forrássá, szája patakká, válla heggyé változhat. Az istenek alakváltoztatása is gyakori, metamorfózisuk ideiglenes, s eredeti alakjukat hamarosan visszanyerik. Ovidius Átváltozásokcímű elbeszélő költeményének történetei jutottak eszébe, amelyben a szépséges Daphné babérfává, a szövő- és hímző művészetéről híres Arakhné pókká, a szenvedélyes vadász, Aktaión szarvassá változik.
Mi lenne, ha ő is átváltozna? Ha pomológus lenne: Óceánia fáival foglalkozna. Olyan lenyűgözők! A kenyérfák mintha mese hősei lennének. Kenyeret adó fák!
Gyönyörűek a piros színben pompázó  banánfélék, s a füzérektől roskadó fák. Vastag törzsével s léggyökereivel méltóságteljes az indiai fügefa. Égbe törő az ébenfa… Hivalkodó a lángvörös korallfa s a tűzfa… Terebélyes a mangó, a „gyümölcsfák királya”. Misztikus a mangrove-erdő. Ünnepélyes a norfolk-szigeteki fenyő, karcsú a pálma, magányos a papaya, s tekintélyes a tikfa.
 És a virágok? … Káprázatosak. Az alokáziák, az amarilliszek, a broméliák, a frangipani, a hibiszkuszok, a jázminfélék és az oleanderek…virágfüzérre termettek, az óceániai szigetekre érkező tengerész fogadására.
  A polinéz cápahorogra akasztotta a marhacombot, vízbe eresztette, s a horog lesüllyedt.  A cápa azonnal elmerült a vízbe. A polinéz tudta, hogy a hús után ment. Leállította a csörlőt, és várt.
 Feszült lett a csend.
 A polinéz becsukta a szemét és imádkozott:
- Ó, Uram, Maui! Segíts! Maui, segíts!
 A polinéz istenek olyan tettek végrehajtásában jeleskedtek, mint az ég elválasztása a földtől: a föld, az emberek, s a kultúra megteremtése. Tangaroe teremtő isten Tanéval, az erdő, a vadon növő fűfélék, az erdei vadak és madarak istenével áll szemben. Rongo, a béke istene. Mauit, a daliás hőst anyja rátette az óceán hullámaira, s az istenek vették gondozásukba: mágikus tudással is felruházták. Maui csapdával fogta be a napot, megszelídítette a szelet s tüzet hozott az embereknek. Ő volt tehát az óceániai Prometheusz!
-Ó, Uram, Maui! Maui, segíts! – a polinéz az égboltra tekintett.
 A kötél megmozdult. A cápa ráharapott a húsra. Ha a drótkötél most megfeszül, biztos, hogy a horog mélyre fúródott a cápa állkapcsába.
 S a kötél feszes lett!
Niepelt minden szerzeményének talált helyet. A salamon-szigeteki fejvadászok kenuit díszítő nguzunguzu arcfigurákat a szalonban helyezte el, hogy étkezés közben mindenki gyönyörködjön bennük. A tarekót, a pápua singsings szertartásokon használt kereplőt, a parancsnoki hídon tartotta. Megpörgette, s a fedélzetre piszkító sirályokat elzavarta. A festett pápua koponyát, mely az ősök lelkét őrizte, a páncélszekrénybe zárta. A pápua maszkokat és kézifegyvereket a páncélszekrény melletti falra akasztotta, a gilbert-szigeteki dárdát pedig nappalija falára. Az ijesztő fegyver háromágú, kihegyezett élű, cápafogakkal teletűzdelt rúd, s könnyedén fúródik az áldozat testébe, ahonnan roncsolás nélkül kihúzni nem lehet. A dárda láttán mindenki számára érthetővé válik, hogy a környező szigeteket mind kifosztó kalózok miért kerülték el a Gilbert-szigeteket!
 A mikronéziai Truk szigeteki szerelempálcát íróasztalán tartotta. Ilyen éles végű, pompásan kifaragott pálcikával járnak a lányos házhoz a bennszülött fiúk, átszúrják a kunyhó gyékényfalán, s ha a szerelempálcát a lány behúzza: jelzést ad a fiúnak, hogy otthon van és… várja. A négyhúros hangszert, a hawaii-i ukulelét a szalonban helyezte el, hogy játszanak rajta a tengerészek.
Niepelt kinyitotta az ablakot, s az eléje táruló hömpölygő vízben gyönyörködött. S hallgatta a tenger csobogását! Ó, micsoda hang ez! Semmi máshoz nem fogható! … A tenger hangja! Az ember szíve pedig, hogy kalimpál! Ó, ez a hang!… A tenger hangja!…Zenekarra hangszerelt szimfónia! Beethoven hallotta ezt!
 A kapitány látta, hogy csillogó aranymakrélák, dorádók úsztak el mellettük, mögöttük disznóhalak szelték a vizet. Távcsövén a vízből föl-fölbukkanó bálnák szökőkútmutatványait bámulta. A hajót kardszárnyú delfinek követték: a vízbe hajigált konyhai hulladékot szedték össze, s mint született tengeri akrobaták, kecses mutatványokkal, pompás ugrásokkal honorálták a falatokat.
 A látóhatáron kékcápák tűntek fel! Testük felül palakék, alul fehér volt.
 Nonito beállt a polinéz mellé segíteni, s elindította a csörlőt. A cápa egyre mélyebbre húzta a kötelet. Percek múlva biztosak voltak már benne, hogy a horog mélyre fúródott az állkapcsába, s a csörlőt visszafelé kezdték forgatni. A drótkötél megfeszült, s a terhelésnek ellenállva lassan tekeredett fel a csörlőre. Huszonöt-harminc méterre tőlük pedig a cápa felbukkant a vízben. A horgonygép egyre közelebb húzta a hajóhoz. Amikor a vérző állat tíz méterre volt már csak a hajóhoz, a polinéz kivetette az első szigonyt. Aztán egymás után a többit…Tízből nyolc mélyen a cápa testébe fúródott.
Nonito tudta, hogy a polinéz győzött!…
A hatalmas állat órákig vergődött még a feszülő kötélen, s miután kilehelte a lelkét, húsát kenukon cirkáló, prédára éhes bennszülöttek hordták el. A maradékot pedig kékcápák takarították el, s a tenger még éjszaka is piroslott a vértől.
 Nonitoék a cápa szemfogait tartották meg. Amikor Niepelt néhány üveg Chivas Regállal a kezében meglátogatta tengerészeit a fedélzeti klubban, a hold elfoglalta már állandó helyét az égbolton, s a rájuk vetődő fényben a cápa fogai úgy fehérlettek, mint valami drága elefántcsontszobrok egy elegáns szingapúri ajándékboltban. 






VÉGE

























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése