D. Oszuskó Sarolta A KERESDI VÁR

D. Oszuskó Sarolta







A KERESDI VÁR







Hadiúttól távol,



erdőnek rejtekén,



csodás várkastély állt,



meghúzódva szendén.







Keresdnek nevezték,



nehéz volt rálelni,



így az évek során



nem zavarta semmi.







Eltévedt utazó



ha épp belebotlott,



azt hitte tündérvár,



ami reá vár ott.







Őrá várnak benne,



hogy vendégül lássák,



étellel,itallal



éhében kínálják.







Küküllőmegyének



a szépséges vára,



bárhol Erdélyhonban



dicsőségre válna.







Árpádok idején



építhették fel ott,



a német várakról



e hű másolatot.







A Bethlen családnak



lett aztán birtoka,



hozzáépítgetés



ízlésük mutatja.







A béke hajlékát



lelték meg oly sokan,



sok erdélyi család



bújt meg ott boldogan.







Egy-egy Bethlen mindig



éldegélt a várban,



könyvet is nyomtattak



a saját nyomdában.







Középkor fészkéből



indult ki Erdélybe,



az új kornak hada,



ólombetű képbe.







Bethlen családból ha



megnősült valaki,



a mézes heteit



várba ment tölteni.







Ma is közmondás még,



Erdély szerte hírlik,



ki nászútra indul:



„Keresdre utazik.”







Mikszáth idejében



még jó állapotú,



de aztán a sorsa



nagyon is szomorú.







Hagyták lepusztulni,



enyészet mardosta.



Örömhír:kezdődött



a felújítása.







Bethlen Anikó a



várnak örököse,



átadta a várat



immár ötven évre.







Böjte Csaba rendje



lett a vár védnöke,



Istentisztelettel



kezdtek építésbe.







Sok-sok munka és pénz



mire újra vár lesz,



nagyon sok emberre



szükség lesz majd ehhez!!!







Mikszáth Kálmán alapján.

Felszámolandó sírok? Megjegyzések egy Facebook poszthoz

A fenti képeket és bejegyzést látva az ember régészként is elgondolkodik, magánemberként is.

Mi is történik vele, ha meghal?

Akkor is bolygatni fogják nyugalmát, ha korábban milliókat áldozott arra?

Főnemesi csalások, címeres sírok is gondolat nélkül felszámolásra kerülnek, és fizetni kell a sírhelyekért. Mint egy uzsorás világban..

Holott évezredeket pihennek emberek, s nem nyúlnak hozzájuk évszázadokon át...

Milyen világban élünk?

Ha mi régészek, emberek nem becsüljük a jelent, a múltat miért kutatjuk és miből fog táplálkozni a jövő?

Valóban, mindent el akar felejteni az ember?

NYILATKOZAT

 NYILATKOZAT

VARGA ÉVA VAGYOK, 1975-BEN SZÜLETTEM.

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM, A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS TUDOMÁNYEGYETEM, A DEBRECENI EGYETEM, AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, VALAMINT A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM, A KERTÉSZETI EGYETEM, VALAMINT AZ IPARMŰVÉSZETI ÉS CORVINUS, A CEU ÉS A MISKOLCI BÖLCSÉSZ EGYLET CSALÁSAI MIATT SAJNOS NEM ÁLL MÓDOMBAN TOVÁBB FEDEZNI A RÉGÉSZETI LOPÁSOKAT, A BÖLCSÉSZ- ÉS MÁS DIPLOMACSALÁSOKAT. SAJÁT MAGAM ÉS MÁSOK VÉDELMÉBEN KÖZZÉ KELL TENNEM A BÍRÓSÁGI ÉS ORVOSI CSALÁSOK ADATAIT, AMELYEK AZ INFORMATIKAI HIBÁK ÉS BECSERÉLT ADATOK MELLETT MÁSOK HALÁLÁT ÉS TÖMEGES PÁLYÁZATI PÉNZ- ÉS JOGDÍJ CSALÁST OKOZTAK, FEDEZTEK.

AHOGY PILATUS MONDANÁ: „MOSOM KEZEIMET!”

NEM ÁLL MÓDOMBAN VÉDENI SEM SZAKTÁRSAT, SEM EGYKORI TANÁRT, SEM JOGI, SEM ORVOSI, SEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI, SEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI TERÜLETEN, A JÖVEDELEM- ÉS TULAJDONLOPÁSOK, SZERZŐI JOG SÉRTÉSEK, FELVÉTELI ÉS VÉGZÉSI CSALÁSOK MIATT, AMIT ELKÖVETTEK, ÉS AMI ELLENI FELJELENTÉSEKBEN NEM INTÉZKEDTEK: TULAJDONJOG ÉS SZEMÉLYI IRATANYAGGAL VALÓ VISSZAÉLÉSEK ÉS EZEK FEDEZÉSE MIATT, VALAMINT AZ INFORMATIKAI TILTÁSOK ÉS VISSZAÉLÉSEK MIATT KOMMUNIKÁLNI SEM. CSAK LEKÖZÖLNI TUDOM, TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK VÉGETT, MIND A 9 SZAKMÁM ÉS A KÖZTÁRSASÁGI ESKÜ SZERINT.

A FACEBOOK HEKKELÉSEK CSALÁSOK MIATT AZ ANYAGOK MÁSHOL LÁTNAK NAPVILÁGOT, A BLOGOK NAGY RÉSZÉT A LAPOKKAL MÁSHOL FRISSÍTEM ÉS FEJEZEM BE, POLGÁRMESTERI HIVATALI ÉS BALESETI JOGVISZONYOK UTÁN, A HÍRESZTELÉSEK ELLENÉRE 177-ES IQ FELETTI TELJESÍTÉSEKKEL.

A ROSSZ HÍR TERJESZTŐ INFORMATIKAI TILTOGATÓ, SOHA NEM KOMMUNIKÁLÓ TANÁROKNAK SOK SIKERT A DISSZERTÁCIÓ ÉS FOKOZATVÉDÉSEIKHEZ, ÉS Btk. valamint Szjt. eljárásokhoz, viszont!

A 45 000 ÉVES ŐSMÚLTUNK TITKAI - MAGYAROKNAK KÖTELEZŐ

Moldavit - különlegességek

Forrás: 

Leírás:

Tulajdonságai: Színe zöldes barnástól a zöldes kékesig megtalálható. A gyógyítók szerint az egyik legerősebb energiájú ásványok közé tartozik. Főképpen spirituális síkon fejti hatását, segíti a belső út útmutatóinak a feltárását, emeli a rezgésszintet. Megvan a saját kozmikus felettes lelke, amely segíti felvenni a kapcsolatot a magasabb rendű énünkkel, a mestertanítókkal a földön kívüliekkel. A kézben tartott moldavit óriási energiaáramlást indít el a testben, képes letölteni az információkat az Ákasha Krónikából, amit aztán fel kell dolgozni és tudatossá tenni. Ez a folyamat időt vehet igénybe, de mindenképpen gyorsítja a spirituális fejlődést és a személyes rezgések emelkedését. Ha belenézünk a fény felé tartott kőbe, növeli a tudatunkat, elvisz a legmagasabb rendű spirituális dimenziókba, és megkönnyíti a Föld felemelkedési folyamatait. A legenda szerint a moldavitnak köze van a Szent Grál monda köréhez, melyet az égből aláhullott smaragdnak tartottak, igazi mennyei ajándék. Sokan úgy gondolják, hogy azért érkezett a Földre, hogy segítsen a Föld átmeneti időszakában és a gyógyításban. Nagymértékben növeli más kristályok rezgését. Kitűnő meditációs kő, főleg a szív, a harmadik szem és a korona csakrán használva. A moldavit a koronacsakrával rezeg együtt, s megnyitja azt a legmagasabb rendű spirituális útmutatás fogadására. A Rendszeres használatával javulnak az érzékfeletti érzékeléseink, ráébreszt életünk valódi értelmére. A moldavit rávilágít azokra az okokra, amelyekért ezt az inkarnációt választottuk; összekapcsol a spirituális céljainkkal, s ezeket a földi életünkbe illeszti bele. A moldavittal átélt spirituális élmények után, szükségünk van a földelésre, mert különben különccé és elszálltál tehet bennünket. Tartsunk a kezünkben egy pár boji követ, ( ásványtani szempontból azonosak a moki golyóként ismert kővel) hogy finoman földeljen, valamint a színtelen kvarc energiái stabilizálhatják a hatását. A moldavitnak rendkívül magas a rezgése, amely megnyitja, a blokkoktól megtisztítja és összehangolja a csakrákat, meggyorsítja a spirituális fejlődést. A moldavit közvetíti a bolygóközi üzeneteket, különös tekintettel a Föld ökológiai állapotára és annak elmaradhatatlan gyógyítására vonatkozólag. A kőnek nincsenek időkorlátai ezért lehetővé teszi, hogy messze túlszárnyaljuk a határainkat és a korlátainkat. A harmadik szemre téve képessé tesz arra, hogy visszamenjünk egy előző életünkbe, ha ez a fejlődésünket szolgálja. Életre hívja a szunnyadó emlékeket, és az elme számára elérhetővé teszi a spirituális információkat. Megszabadít az idejétmúlt rögeszmék rendszerétől. Bepillantsunk egy majdani életünkbe, hogy láthassuk a mostani történéseinek következményeit, vagy megtanuljuk, mit kellene most tennünk azért, hogy megelőzzük a jövőben bekövetkező rombolást. A moldavit hasznos azoknak az érzékeny embereknek, akik nehéznek találják a maradást a földi inkarnációban, és akik nem tudnak alkalmazkodni a fájó és mély érzelmekhez. Sok olyan ember van, aki csillaggyerekként született, és azért érkezett, hogy segítse a Föld magasabb rezgésre való átállását. Például hematittal vagy füstkvarccal együtt használva segíti ezt a folyamatot. A szívre téve csillapítja azoknak a „honvágyát”, akik nem a Földről származnak, segít abban, hogy egyre kevésbé befolyásolja az életünket olyan evilági, földhözragadt biztonsági szempontok, mint a pénz, és a jövőért való aggódás. Erősíti az olyan tulajdonságokat, mint az empátia és az elfogadás.

Forrás:

https://www.kristalyakademia.hu/kristalylexikon/moldavit/

"Ice Dragon" -GeologyWonders Facebook

Abitare lungo le sponde del lago Fucino:

Uomo e ambiente nel territorio vesuviano

Pina Garofalo‎ – Uomo e ambiente nel territorio vesuviano
Tegnap, 9:45


Mosaico pavimentale delle Terme Centrali di Ercolano .

Dal canale di Ortucchio alla necropoli romana

Dal canale di Ortucchio alla necropoli romana

Lo scavo, un intervento di archeologia preventiva, era appena terminato quando, nell'estate del 2012, decidemmo di mostrare i primi risultati emersi dalla terra del Fucino. Una esperienza condivisa tra archeologi, l'associazione "Quelli di Archippe" e il Comune di Ortucchio. Per chi non l'avesse visitata, ora è possibile farlo, seguendo la successione dei pannelli e dei reperti, come nella mostra.

JÓZSEF ATTILA: AZ A SZÉP, RÉGI ASSZONY

JÓZSEF ATTILA:

AZ A SZÉP, RÉGI ASSZONY

Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét,
akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség,
aki a mezők mellett, ha sétálgattunk hárman,
vidáman s komolyan lépett a könnyü sárban,
aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni,
azt a szép, régi asszonyt szeretném nem szeretni.
Csak látni szeretném őt, nincs vele semmi tervem,
napozva, álmodozva amint ott ül a kertben
s mint ő maga, becsukva egy könyv van a kezében
s körül nagy, tömött lombok zúgnak az őszi szélben.
Elnézném, amint egyszer csak tétovázva, lassan,
mint aki gondol egyet a susogó lugasban,
föláll és szertepillant és hirtelen megindul
és nekivág az útnak, mely a kert bokrain túl
ott lappang, elvezetni a távolokon által,
két oldalán a búcsút integető fákkal.
Csak úgy szeretném látni, mint holt anyját a gyermek,
azt a szép, régi asszonyt, amint a fényben elmegy.

1936. júl. - okt.

A magyar kötlészet napja

Majdnem az egész országot lefotózta a CIA

Nemzetiségi konfliktus és rendőri intézkedés a kassai Szentháromság-templomban

NARTOK - KAUKÁZUSI HŐSI MONDÁK

Magnificat.ro - Böjte Csaba OFM - Dévai Szent Ferenc Alapítvány honlapja. élő

Nagyszombati élő szentmise közvetítés a szovátai Római Katolikus templomból

Szóljon Erdélyi István professzor úr, és más elhunytjaink emlékére is!

Nagyszombati élő szentmise közvetítés a szovátai Római Katolikus templomból 

Phalanx vs Legion : Battle of Cynoscephalae

https://youtu.be/Icdm7-df64k

Storm in The Labrador Sea

https://youtu.be/XORSpUUy0lQ

Draken Harald Hårfagre 14,9 E feliratkozó Feliratkozás 8 minutes with the amazing Draken Viking Ship. This is the film we showed in our exhibition tent on the festivals around the Great Lakes, filmed between Greenland and Newfoundland on the crossing of the North Atlantic Ocean. Kategória Utazás és események

Kırgızistan tanıtım videosu - Кыргызстанды таанытуу видеосу - KYRGYZ YOUTH - КЫРГЫЗСТАН ЖАШТАРЫ

https://youtu.be/4ikyWycxHcY

Putin in Siberia - Full - August 1-3 2017 HD

https://youtu.be/ZVEYhoL_G5g

COBRA GYPSIES - teljes dokumentumfilm

COBRA GYPSIES - teljes dokumentumfilm

https://youtu.be/aNUYGRn3W9Q

Egy kaland az indiai cigányokkal, a Raphael Treza új filmje

Instagram: https://www.instagram.com/raphaeltreza/
Facebook: https://www.facebook.com/raphaeltreza...
Website: https://www.raphaeltreza.com

▶BUY COBRA GYPSIES POSTERS◀
High quality signed prints: https://raphaeltreza.bigcartel.com/pr...

▶SUPPORT ME◀
Donate: https://www.raphaeltreza.com/donate
Patreon https://www.patreon.com/raphaeltreza

▶MUSIC◀
https://open.spotify.com/album/773VpJ...
https://itunes.apple.com/fr/album/cob...

▶MORE CONTENT◀
Borneo Death Blow: https://youtu.be/TiQBTesZUJQ
Hallucinogen Honey Hunters: https://youtu.be/Y_b2i_FvYPw
Több

Berber tent - Institute of Nomadic Architecture

https://youtu.be/wXqXQoJTyuA

Berber tent - Institute of Nomadic Architecture

Elhunyt Erdélyi István - Károli Gáspár Református Egyetem

Ég Önnel, Professzor Úr! - elhunyt Erdélyi István a magyar régészet kiemelkedő alakja- Kurultáj

Románia - Románia videókörutazás

 https://youtu.be/28ccslrpF0E

Románia - Romania

https://youtu.be/1BK8wJJQiB4

Bulgária - Bulgaria

https://youtu.be/0uZ038_15Fc

Bulgária, Bulgaria

The Oldest Place on Earth | Meteora Greece

 https://youtu.be/bX5K9gsqDrA

Babakumar Khinayat: In memoriam Prof. Dr. Erdélyi István

Babakumar Khinayat
18 órája


В возрасте 89 лет ушёл из жизни известный венгерский учёный Евразийской археологии, специалист по древней истории и историографии венгров ЭРДЕЛИ ИШТВАН. Эрдели - известный специалист по археологии, хорошо знакомая личность особенно в странах СНГ. За свою сознательную жизнь он опубликовал тысячи статей, около сорока монографий и произведений, которые с достоинством были оценены. Он стал известен как эксперт гуннской и аварской археологии и периода завоевании венгров Карпатского бассейна. Опытный специалист, работающий в академических институтах и университетах, он уделял особое внимание Востоку, он был в тесном сотрудничестве с учёными Казахстана. Л сожалению не смог принять приглашение казахских братьев из-за их семейного положения и старости прийти в гости в РК. Он руководил начатое дело Тото Тибора на казахской земле в 1990–70-х годах, создал различные общества, фонды и оказал максимальную поддержку исследованию и изучению археологии Казахстана. Также принимал активное участие в научной деятельности Ассоциации Мадияр-Туран.
Эрдели окончил Будапештский университет по специальности археолог у корифея венгерской археологии Ласло Дьюла. В 1955–59 учился в аспирантуре Ленинградского института археологии у профессора Н. Артомонова. В то время он принимал участие в знаменитых научных экспедициях на Памир, Волгу-Дон, Башкортостан, и дружил со знаменитым Л.Н. Гумилевым, дружба которая продолжалась до конца его дней. Одним из его мечтаний было передать письма, заметки и автографы Национальному университету им. Л.Н. Гумилева, которые остались напоминанием их дружбы. Тысячи людей были впечатлены его знаниями, смирением и преданностью науке. Он никогда не был скуп на советы и всегда делился своей мудростью. Пусть Земля будет Ему пухом ! (Мы опубликуем научный портрет ученого в научных журналах в ближайшем)


Еуразия археологиясының білгірі, мажарстанның көрнекті археологы, байырғы мажар тарихы мен тарихнамасының айтулы білгірі ЭРДЕЛИ ИШТВАН 89-ға қараған шағында өмірден озды. Қилы мектептер мен түрлі кезеңдерді бастан өткерген Эрдели - археология ғылымында, әсіресе ТМД аумағында танымал маман. Себебі, қалыптасуы мен қызметі мажарлардың байырғы тарихының мәселесімен дендеп айналысқан ол СПб., Мәскеуде қызмет жасаған, Мажарстаннан басқа аумақтарда да - ТМД-да (1976-1982), Моңғолияда (1961-1990) археологиялық қазба жұмыстарын ұзақ уақыт бойы жүргізу бақытына ие болған жан. Ол ғұмырында мыңдаған мақала, қырықшақты монография мен еңбек жариялады, алқау, марапат-мақтауды көп естіді. Ол ғұн, авар және мажарлардың Қарпатқа қоныстану кезеңмен дендеп айналысқан кәсіби маман ретінде танымалдыққа ие болды. Академиялық институттарда, университеттерде қызмет жасаған кәнігі маман қазақ археологиясына, тарих ғылымына ерекше ден қоятын, көптеген мақалалары Қазақстанда жарық көрді, ғалымдармен етен байланыста болды. Қазақ ағайындардың шақыруын қабыл алуға отбасылық жағдайы мен жасының ұлғаюйына байланысты мүмкін болмады. Ол, қазақ жерінде сонау 190-70 жылдары Тот Тибор бастап кеткен бастаманың жалғасын табуға бағыт-бағдар беріп отырды, түрлі қоғам, қорлар құрып, барынша қолдау жасады. Мадияр-Тұран Қауымдастығының ғылыми шараларына белсене атсалысып жүрді.
Соғыс тауқыметені тартқан Эрдели Будапешт универсиетен археолог мамандығымен мажарлардың қоныстану тарихының корифейін Ласло Дьюладан оқып бітірген ол қызмет жолын музейден бастаған. 1955-59 жылдары Ленинградтағы археология институтының аспирантурасында Н.Артомоновта оқыған. Осы кезде атақты памир, Еділ-Дон, Башқұрстан ғылыми экспдициясына қатысқан.Осы кезден басталған атақты Л.Н.Гумилевпен арадағы шынайы достығы өмірінің соңына дейін жалғасты. Бір арманы Л.Н.Гумилевпен достығының айғағы болған хат, жазба, қолтаңбаларды Л.Гумилев атындағы Ұлттық Университетке тапсыра алмай кетті. Ол енді бізге аманат болып қалды. Марқұмның телегей білім мен кішіпейілдігі, ғылымға деген адалдығы мыңдаған жанды тәнті ететін. Ақыл-кеңесін аямайтын. Бақұл бол Абзал Жан! (ғалымның ғылыми портретін алдағы уақытта ғылыми журналдарға жариялаймыз)

Elhunyt Dr. Erdélyi István régész, történész professzor

(Lövey-/Pécsi-)Varga Éva: In memoriam… Régész a Világ tetején… Dr. Erdélyi István professzor emlékére

(Lövey-/Pécsi-)Varga Éva:



In memoriam…

Régész a Világ tetején…
Dr. Erdélyi István professzor emlékére

(rövid emlékezésként)


Későn ébredtem...Lassan már majdnem dél volt. S az idő végtelenjében is meglehetősen későn, mert oly sok éven át fogta távolról is a kezemet, kisgyermek koromtól fogva…Csak álltam meredten a Facebook oldalára feltöltött hír előtt, egy rossz éjszakai álom, a fáradtság és a kimerítő munka utáni mély alvás után…

Erdélyi Péter sorait olvastam, képek sora felett, s zakatoltak, lüktettek fejemben a szavak.



„Ma éjjel meghalt édesapám, Dr. Erdélyi István archeológus professzor. A népvándorláskor régészetének szaktekintélye. A Károli Gáspár Református Egyetem egyik alapítója. Igaz hazafi, nagy magyar volt. 88 évet élt. Elaludt. Isten nyugtassa! Szerettem. Szeretem.”


Elakadtak a szavak, és könnyfolyamban ázott az arcom… A telefon, az utolsó panaszhely, az édesanya…aki talán megnyugtatja gyermekét, az utolsó pillanatokban is… Ez az elmúlás… Elakadtak, eltűntek a szavak… Ő is csak volt már, aki élt, és benne élt a tanítványában, távolról is együtt élt vele...


Megterhel az Ég, egyre nagyobb feladatokat róva az emberre, aki amúgy is nyög már a súlyos terhek és a fájdalom súlyától, a rengeteg tennivalótól, a sok rossztól, amit megélt, és megélhetett, s ami mellett úgyis mindig a szépet, a jót látta, s adta tovább, mintha mi sem történt volna, soha… Mintha nem lenne fájdalom, és csak a mosoly létezne és létezhetne a világban. S ha belegondolok, ő is ilyen volt. Határozott, szeretetteljes, gondoskodó. Sosem láttam, talán szinte soha elborult, kétségbeesett arccal… Vonásai mindig bizalmat, biztatást sugároztak, a legnagyobb bajban is. Néha, talán egy-egy felhő elhomályosította alakját, amint a sír fölé hajolt, vizsgálódó szemekkel. Homályos, gyermekkori emlékek… Nagy munkabírását az évek edzették, s a közösség… Talán gyermekkoromtól fogva kapaszkodtam belé, távolról, s öntött belém lelket hatalmas munkássága és emberszeretete, gyermekek iránti rajongása, a sok tanítás, amit könnyű szerrel adott át mozdulataival, arcának, szemének, dolgos kezének rezdüléseivel is. Talán más is így lehetett vele.. A családja, a barátai, a kollegák, … Rejtély volt ő is… Igazi rejtély, hatalmas tudásával, utolérhetetlen munkabírásával, és minden szeretetével.

És ma már nincs... Ő sincs az élők sorában. Gondolkodom. Igazán azt érzem, hogy nem tudom, mit kellene és mit is lenne jó írni… Csak egyszerre mesélnék millió percet és évet, éveket, amelyeknek a hátterében csöndesen, szerényen meghúzódva, védő kézzel állt. Pedig, hirtelen, amikor baj volt, őt is a nagy hibák és a teher árnyékéban leszidtam...Igazából nem okoltam, csak… valahogy részese, részévé vált mindennek, mintha minden gondolatról, minden helyről, minden részecskeről neki is tudnia kellett volna, ahogyan én éreztem Őt, és Őket, minden egyes rezdülésüket.


Új lehetőséget adott, pótolhatatlant. Tudta, hogy egykor, kinek megfogta védőn a kezét, úgyis végig mellette fog állni, és folytatja amit elkezdett. Nem mondta, soha nem mondta. De tudta. S talán tudja, ott a végtelen kapujában állva, s belépve azon a rejtélyes ajtón, amely ajtóban annyit, de annyit vizsgálódott, lelkiekben és fizikailag is. A síron túl is. A sírokon túl is.

Nehéz helyzetben vagyok. Nehéz helyzetben vagyunk. S amit még soha nem tettem - csak édesapám halálakor, - nyugtalanul toporgok a számítógép előtt, s fel-alá járkálok, felpattanva, majd visszaülve, nyugalmat erőltetve a könnyek közé.


Elhunyt… „Összedőlt a könyvtár” - mondta egykor Kosztolányi.. Megfogalmazva annyi érző ember kimondhatatlan gondolatait… Egy képben csupán. Összedőlt a hatalmas „Könyvtár”, a sok munka… S a világhírű professzor felemelkedett, a világ nyűgei felé szállt… Könnyedén...Rázva minden terhet, véglegesen. Fel, mindennél magasabbra, és mindenkinél magasabbra. Leporolva magáról minden port, lerázva minden sárt, amit rá próbált a világ aggatni, amivel el akarta temetni, hogy végleg ráboruljon a szemfedél…


Ízig-vérig régész volt, ízig-vérig néprajzos, ízig-vérig tanár, és minden sejtjében, teljes lelkében magyar, igaz magyar. Lehetőséget adott, példát: és erőt sugárzott...végtelen, el nem csukló, stabil, és kifogyhatatlan erőt, az idő, a múlt és a jelen, a jövő végtelenjén.


Elcsuklik a hangom… Beszéljenek helyette alkotásai, írásai, tanításai, hiszen méltóbbak rá, mint Én. Beszéljenek helyette, nem utolsó sorban örökké élő gondolatai: a múlt kutatandó és kutatható, az új leletek mindig új nézőpontot, új gondolatot kelljenek, hogy ébresszenek. Meg lehet, és meg is kell haladni az elődök munkáját is. Akarni, és tenni kell, soha nem csüggedni! Bízni és hinni, szeretettel...szótlanul is akár.

Drága, drága törékenyen is erős Lélek! Mutasson életével, munkásságával példát az idő végtelenjén, éljen mindenki szívében és gondolataiban, munkásságában tovább!

Ügyetlennek, esetlennek, és törékenynek érzem magamat – mint aki soha nem írt, soha nem olvasott, soha nem élt…

Utolsó, már nagyon régi találkozásunk óta csak levelezésben álltam vele…

De ez a találkozás az MTA kis rendezvény termében mindennél emlékezetesebb marad számomra, örökre.

Prof. Erdélyi István régész-muzeológus Régészek a világ tetején című könyvének bemutatója volt ekkor: 2008. 10. 01.-je, a szüleim és a húgom házassági évfordulójának dátuma előtt, közvetlenül. A szerzőt és a könyvet Dr. Dobrovits Mihály turkológus-történész mutatta be, Náray-Szabó Gábor közreműködésével. A professzor úr Stein Aurél nyomdokain címmel tartotta meg előadását, 16:30-tól, az MTA Könyvtárában, a Vasarely-terem (1051 Budapest, Arany János u. 1) családias kis helyén.

A fotókon megörökítették a találkozást, felkerültem én is az MTA honlapjára… Kaptam könyvet is, dedikáltan, folyóiratot is. A címe egyedi magánkönyvtáram könyvei között ott lapul a dedikált könyvben. Sosem jutottam el oda újra azóta sem, ahol gyerekként fogta a kezemet, s ahol pillái örökre lecsukódtak.. Mit nem adnék én is, egy előkerülő, közös fotóért!


Bízom benne, hogy a neki és nekik, a munkásságuk segítésére szentelt lapokat a jövőben méltón fogom vezetni, s megfelelően tudok a nyomdokaikba lépni, ennyi rémült visszakozásom, és ennyi áldatlan, fáradhatatlan munka után. S bízom abban is, hogy más sem menekül majd el a rá szabott feladatok elől, nem bújik el a Sors kezei elől, ha már arra az útra, arra a közös útra tévedt!


A feldolgozások közel sem teljesek, sőt, kimondottan hiányosak mindenütt.. mégis:


Bízom benne, hogy hatalmas munkásságának feldolgozása hozzá méltó pontossággal nem marad el, hanem megfelelő kezekbe kerülvén, útjára találva újabb lehetőségeket nyit, és csillagként továbbra is utat mutat majd nekünk – a világegyetem rengetegében…


Szórja rá virágait a beköszöntő tavasz, ebben a reménytelenül is reményteljes, új világban!

Requiescat in Pace!

Forrás: MTA Könyvtár honlap

Tudományos munkásságáról, életéről pár szóban


♣♥♠♦ - ♣♥♠♦ - ♣♥♠♦- ♣♥♠♦



„1968 júliusától kezdve két esztendőn át dolgoztam a Magyar Tudományos Akadémia kiküldetésében, a Szovjet Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében. Először vált lehetővé, hogy magyar régész ilyen hosszú időt tölthessen el ennél az intézménynél. A két év alatt igen sok érdekes tapasztalatot nyertem tudományos munkám folytatása közben, és úgy vélem, hogy nem lesz érdektelen elmondani közülük a legfontosabbnak látszókat rokonintézményünk és az ott folyó munka tekintetében, a további kooperáció és a jó kapcsolatok továbbépítése céljából.”


In: A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 20. kötet (1971-1972)1-2. szám TANULMÁNYOK, TÁJÉKOZTATÓK, RECENZIÓKErdélyi István: A Szovjetunió Tudományos Akadémiája régészeti intézetében


♣♥♠♦ - ♣♥♠♦ - ♣♥♠♦- ♣♥♠♦







Prof. Dr. Erdélyi István 

(Nagyvárad, 1931. augusztus 28. – Göd, 2020. április 8. )

magyar régész, történész.




Életrajza
(forrás: Wikipedia) 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdélyi_István_(régész) 




Erdélyi István 1931-ben született Nagyváradon. Középfokú tanulmányait 1950-ben fejezte be a Szentendrei Állami Gimnáziumban, majd 1950-1955 között az ELTE BTK nappali tagozatán, régészet-muzeológia szakán tanult, ahol 1955-ben szerzett diplomát. Diplomamunkája címe: A jánoshidai avarkori temető. 1959-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot a Leningrádi Állami Egyetemen, A magyarok Levédiában című dolgozatával, 1975-ben pedig az MTA akadémiai doktor tudományos fokozatot Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében című disszertációjával.

Munkahelyei: 1945-1955 között gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeumnál, Budapesten; 1955-1959 között aspiráns a Leningrádi Állami Egyetem Régészeti Tanszékén, Leningrád (Szovjetunió); 1959-1992 között az MTA Régészeti Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs, tud. titkár, nemzetközi ügyek titkára, tud. részlegvezető, tud. tanácsadó; 1968–1971 és 1981–1983 között Moszkva SzUTA Régészeti Intézete, tudományos vendég főmunkatárs; 1991–1994 között Miskolci Bölcsésztudományi Kar, Régészeti Tanszék tanszékvezető tanár; 1993–1998 között Károli Gáspár Református Egyetem, BTK tanár, intézetvezető, dékánhelyettes; 1992–1994 között az ELTE BTK Belsőázsiai Intézet AKA ösztöndíjas ; 1994–1999 között ELTE BTK Belsőázsiai Intézet óraadó tanár; 1999–től JPTE Ázsia Központ oktató.



Szakmai tagságok


Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1954)


Néprajzi Társaság (1954)


Kőrösi Csoma Társaság (1971)


Nemzetközi Szláv Régészeti Unió (1971–1989)


Magyar Őstörténeti Munkaközösség (1995)


Sashegyi Sándor Baráti Társaság Egyesület (1999)


Magyar Régész Szövetség (2006)



Kitüntetések, díjak
Állami kitüntetések


Munka Érdemrend ezüst fokozat (1977)
Szakmai díjak, elismerések


Kőrösi Csoma-díj (1997)
Fontosabb szakmai tevékenységei

Feltárások:


Tápiószele (Pest megye) (1954)


Környe (Komárom-Esztergom megye) (1955);


Kusulevo (Baskiria) (1958)


Pilismarót-Basaharc (Pest megye) (1959–1960)


Pomáz, Holdvilág-árok (Pest megye) (1962–1966)


Mongólia: mongol-magyar közös régészeti expedíciók társvezetője (1961–1990)


Majackoje (Oroszország) szovjet-magyar-bolgár közös régészeti expedíció, a magyar kutatócsoport vezetője (1976–1982)


Fenékpuszta (Zala megye) (1976–1983)


Gergelyiugornya (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (1965–1968)


Panyola (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (1991–1999) 

Fontosabb publikációi

Könyv:


Erdélyi István: A jánoshidai avarkori temető. Budapest 1958. (Régészeti Füzetek Ser.II. 1)


Erdélyi István: Avar művészet. Budapest 1966. (öt nyelven)


Erdélyi István – Ojtozi Eszter – Wladimir Gening: Das Gräberfeld von Newolino. Budapest 1969. (AH 46)


Erdélyi István – Salamon Ágnes: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Környe. Budapest 1971. (StudArch 5.)


Erdélyi István – Sugár Lajos – Zsebeházy György: Vulkánok tövében, vulkánok tetején. Budapest 1977.


Erdélyi István: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest 1982.


Erdélyi István: Ázsiai lovas nomádok. Budapest 1982.


Erdélyi István – Sugár Lajos: Embert keresünk. Budapest 1985.


Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei. Budapest 1986.


Erdélyi István: Pannóniai Húsvét. Budapest 1987.


Erdélyi István: Sumér rokonság? Budapest 1990.


Erdélyi István: A Bajkáltól a Balatonig. Régészeti adatok a töröknyelvű népek történetéhez. Budapest 1997.


Erdélyi István: Sir Aurel Stein Bibliography 1885–1943. Bloomington 1999. (Arcadia Bibliographia Virorum Eruditorum 17.)


Archaeological expeditions in Mongolia; Mundus, Bp., 2000 (Mundus library of oriental studies)


Őstörténeti-régészeti fogalomtár; AndTECH, Bp., 2001


A magyar honfoglalás és előzményei; Mundus, Bp., 2002 (A magyar műveltség 1100 éve)


Hol sírjaik domborultak... A honfoglaló magyarság temetői a Kárpátmedencében; Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület, Göd, 2003 (Őstörténeti füzetek)


Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században; Masszi, Bp., 2004


Régészek a világ tetején. Expedíció a Pamír hegységben; Aranyszarvas, Nyíregyháza, 2008


Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – régészeti tanulmányok)


A Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület III. gödi konferenciája; szerk. Erdélyi István; Napkút, Bp., 2009 (Őstörténeti füzetek)


Erdélyi István–Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig; Masszi, Bp., 2010


Dél és Észak. Régészeti emlékek; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2011 (Ómúltunk tára)


Füzesséry Magdolna, az elfelejtett erdélyi művésznő; Napkút, Bp., 2011 (Káva téka)


Magyar őstörténeti minilexikon; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2012
Tanulmányok, folyóiratcikkek


Erdélyi István: Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről. Archeológiai Értesítő 83/1 (1956) 46–50.


Erdélyi István – Szimonova Eugenia: Grabung in der Gemarkung von Vásárosnamény. SlovArch 33/2 (1985) 379–396.


Turán című lap szerkesztője 1999–től
Források


Erdélyi István. kikicsoda.regeszet.org


Erdélyi István. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. nov. 15.)


Régészet, történelem, nyelvészet. A 75 éves Erdélyi István köszöntése; Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006 (Őstörténeti füzetek)
További információk


Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.


Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.

Gyors kiegészítésként szeretnék még néhány adatot adni a kutatásokhoz, az emlékezéshez.




A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában eddig nyilvántartott munkái kereshetők.

RÉGÉSZETI MUNKÁI AZ MNM RÉGÉSZETI ADATTÁRA ALAPJÁN




Erdélyi István - régész


Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis


Személyek


Erdélyi István - régész

Névváltozat

Erdélyi István


Vezető régész


Dokumentáció készítője

Vezető régész




B


Bag, Peres-dűlő


Budakalász, Dunai-Kisföldek

E


Esztár, Fenyvesdomb

H


Hont, Római katolikus temető

I


Ipolytölgyes, Tsz-major

J


Jánoshida, Tótkér-puszta

K


Karos, Tobolyka


Karos, Új Tavasz MgTsz majorja


Keszthely, Fenékpuszta


Keszthely, Keszthelyi-hát


Keszthely, Várkert

M


Mezőfalva, Telek

N


Nagykőrös, Fekete-dűlő

Ny


Nyíregyháza, Oros V.


Nyíregyháza, Oros, Vár-rét

P


Panyola, Ásottfok


Panyola, Bákaszeg


Pomáz, Holdvilág árok

S


Somogyaszaló, Kossuth Lajos u. 63-67.

Sz


Szentendre, Belterület


Szob, Prés-kert (Homok-dűlő)

T


Tápiószele, Agrobotanikai Intézet (Kísérleti Gazdaság útja)


Tápiószele, Agrobotanikai Intézet központja


Tápiószele, Hegyes domb


Tápiószele, Homokbánya

V


Vásárosnamény, Igényelt

Dokumentáció készítője




B


Bag, Peres-dűlő


Budakalász, Dunai-Kisföldek

Cs


Csorna, Eperjes-domb


Csorna, Szőlőhegy

E


Előszállás, Öreghegy


Esztár, Fenyvesdomb

I


Ipolytölgyes, Tsz-major

J


Jánoshida, Tótkér-puszta


Jobaháza, Borsody-domb

K


Karos, Tobolyka


Karos, Új Tavasz MgTsz majorja


Keszthely, Fenékpuszta

L


Lajosmizse, M5 43/c. - O. Nagy-tanya

M


Mártély, Csanyi-part


Mezőfalva, Telek

N


Nagykőrös, Fekete-dűlő

Ny


Nyíregyháza, Oros V.


Nyíregyháza, Oros, Vár-rét

P


Panyola, Ásottfok


Panyola, Bákaszeg

S


Somogyaszaló, Kossuth Lajos u. 63-67.

Sz


Szeged, Tápé-Lebő, Kishomokos


Szentendre, Belterület


Szentes, Hékéd, Felsőcsordajárás


Szentes, Lapistó, Bíró Gábor és Székely Mihály földje


Szob, Prés-kert (Homok-dűlő)

T


Tákos, Vőcsike II


Tápiószele, Agrobotanikai Intézet (Kísérleti Gazdaság útja)


Tápiószele, Agrobotanikai Intézet központja


Tápiószele, Hegyes domb


Tápiószele, Homokbánya


Tépe, Görbekert

V


Vásárosnamény, Igényelt


Veszkény, Tormostyán-dűlő

AZ ELEINK C. FOLYÓIRAT ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐJE  IS Ő VOLT


Az Eleink főszerkesztőjeként rengeteget publikált, nagyon sok cikke jelent meg a különböző szakfolyóiratokban, amelyek nagy része az ADT és Arcanum nyilvántartásában elérhető.


Eleink
Magyar őstörténet

Szerkeszti a Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület. Főszerkesztő: Dr. Surányi Dezső, a szerkesztő munkatársa: Benkő Mihály. Szerkesztőség: 2700 Cegléd, Furulya u. 22. Alapító főszerkesztő: Prof. Dr. Erdélyi István. Kiadja a Napkút Kiadó a Magyar Tudomány a Világban Alapítv





http://www.napkut.hu/digitalis-tartalmak/eleink

További cikkek, érdeklődőknek:




ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMZ_regFuzetek_2_01/?pg=0&layout=s&query=Erd%C3%A9lyi%20Istv%C3%A1n







Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1973 (80. kötet = Új folyam 18. kötet)1973 / 4. sz.ERDÉLYI ISTVÁN - ECSEDY ISTVÁN: Gondolatok a magyar régészetről

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AkademiaiErtesito_MATUD_1973/?query=Erd%C3%A9lyi%20Istv%C3%A1n%20&pg=240&layout=s




ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 109. ÉVFOLYAM (1982)1982 / 1. füzet SZEMLEERDÉLYI ISTVÁN: Konferencia az Észak-Kaukázus régészetéről

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/ARCHERT_1982_109/?query=Erd%C3%A9lyi%20Istv%C3%A1n%20&pg=147&layout=s







Erdélyi István:A 70 éves Török Gyula köszöntése. = ArchÉrt 108 (1981) 94.




Erdélyi István:Egy szkíta fejedelem kincse. = Árkádia. Ántológia a Déri Múzeum Baráti Köre fennállása 50. évfordulójára. Debrecen 1978 (1981), 279-872.







Erdélyi, István—Sági, Károly:Ergebnisse der Ausgrabungen von Keszthely-Fenékpuszta (1976—

1977). = MAIÜ 8-9 (1978-79 [1980]) 151-156.







Sági К. -←Erdélyi I. Salamon, Agnes— Barkóczi, László: Archäologische Angaben zur spätrömischen Periodisation Pannoniens (376—476). MAIU 8-9 (1978-79 [1980]) 75-84.










Erdélyi, István: Neuer alt ungarischer (?) Grabfund aus Südrussland. = MAIU 8-9 (1978-79 [1980])

121-123.







Erdélyi István: Az avarság és a Kelet a régészeti források tükrében (Das Awarentum und der Osten im Spiegel der Archäolgoischen Quellen (Dissertation- Thesen 1976) = MAIU 8-9 (1978-1979 [1980]) 189-198




Erdélyi István: Régészeti Tanulmányúton a Krími-félszigeten. = Arch. Ért. 107 (1980) 231- 234.




Erdélyi István: Különös leletek az erdélyi Vajdaságból. = AT 26 (1979 [1981]) 87-96.




Erdélyi István: Neuere Denkmäler der Szekler-ungarischen Runenschrift aus Siebenbürgen. (Aarch H 32 (1980 [1981] 429-436.




Erdélyi István: A türk kagánok sírjainál. ÉT 36 (1981) 867-




Erdélyi István: Alekszej Pavlovics Okladnyikov. Arch. Ért. 109. évf. (1982.) 2. füzet. 146-286.




Erdélyi István: Konferencia az Észak-Kaukázus régészetéről. Arch. Ért. 109. évf. (1982.) 2. füzet. 146-290.

Erdélyi István: Avarkori sarlók a Kárpát-medencében. Ethn. 86 (1975) 156-163.






Erdélyi István: Török László: Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézet, Eleink 2. http://www.napkut.hu/eleink2-107





A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 12. kötet (1962)1-2. szám Erdélyi István: László Gyula: őstörténetünk legkorábbi szakaszai

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TARSFILTORT_12/?query=Erd%C3%A9lyi%20Istv%C3%A1n%20&pg=154&layout=s

További munkásságához adalékként:

ADT, Arcanum

Néhány könyve képes formában: 

Néhány családi kép, fotó fia, Erdélyi Péter birtokából:

Requiescat in Pace!

Fenékpuszta 1976

××××