Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2010. október 9., szombat

Argentínában a feltalálók napja Bíró László születésnapjára esik

Argentínában a feltalálók napja Bíró László születésnapjára esik

Bár a szabadalmi jogot egymillió dollárért hamar eladta, a golyóstoll feltalálásáért járó tisztelet megmaradt neki.


A Bíró László által feltalált, és 1943. június 10-én szabadalmaztatott golyóstollnak természetesen voltak elődei, hiszen már a 19. század végén sokan kísérleteztek olyan íróeszköz kifejlesztésével, amely szépen ír, amelyből nem folyik ki a tinta, de ugyanakkor könnyebb lehet írni vele, mint a hagyományos tollal.

Lléteztek már tintát tartalmazó tollak, de sajnos az írás minősége igen sok kívánnivalót hagyott maga után, ráadásul még a tintát is folyton töltögetni kellett bele, mivel az pillanatok alatt kifogyott. Talán éppen ezek a pillanatok ösztönözték Bíró Lászlót arra, hogy a tollat továbbfejlessze.

Többféle legenda él arra vonatkozóan, hogy hogyan kezdett hozzá a fejlesztésekhez. Az egyik variáció szerint az ötlet akkor pattant ki a fejéből, amikor lányának a haját az osztálytársai belemártották a tintatartóba. Egy másik történet azt hangsúlyozza, hogy a gyerekek golyózása közben arra lett figyelmes, hogy a golyó a koszos vízen keresztülgurulva nyomott hagy a földön.

Bárhogyan is volt, egy biztos: sokévi kísérletezgetés után, 1938-ban testvérével, Györggyel együtt egy forgatható fejű utántöltős golyóstollat alkotott. Kezdetben rotáló golyócskát alkalmaztak, ami a speciális tintát egy kis csatorna segítségével a golyóscsapágyba viszi.

A kísérletek folytatását a második világháború kitörése félbeszakította. A háború miatt a Bíró család először Párizsban, majd Buenos Aires-ban telepedett le. Itt, Dél-Amerikában született meg benne először az az ötlet, hogy nem az eddig használt folyékony tintát kelene a tollba beletölteni, hanem egy sűrűfolyású változatát, ami nem tud olyan könnyen kifolyni a tollból. Ezután újabb hosszú kísérletek sora következett, mígnem megtalálta azt a megfelelő sűrűségű tintát és azt a svéd gyártású golyót, amire szüksége volt.

1943 nyarára készült el a ma is használatos golyóstoll, ami egy évvel később az argentin piacon is megjelent. Pár éven belül az egész világon elterjedt, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban például a maga 8 és fél dolláros árával nem éppen a legolcsóbb árunak számított. 24 órán belül mégis 10 ezer darabot adtak el belőle.

Bíró egymillió dollárért hamar eladta a szabadalmi jogot egy francia üzletembernek. Ezzel azonban dollármillióktól fosztotta meg magát – báró Marcel Bich-t viszont milliárdossá tette. Így ha mérhetetlen gazdaságban nem is lett Bíró Lászlónak osztályrésze, a golyóstoll feltalálásáért járó tisztelet megmaradt neki. Talán ezt jelzi az is, hogy Argentínában a feltalálók napja Bíró László szeptemberi születésnapjára esik.

A golyóstoll szabadalmi leírása



Kapcsolódó cikk:
Emlékérem Nobel-díjasunkról

Kun Enikő



2010. szeptember 30.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése