Bizarr küllemű tülkös dinoszauruszok Utahból (N. G)

Bizarr küllemű tülkös dinoszauruszok Utahból A paleontológusok szerint egy ősi „eltűnt kontinens” két olyan új, szarvakat viselő dinoszaurusz faját fedezték fel, amelyek a legmeglepőbbek közé tartoznak, és az eddig megismert fajok között a legdíszesebbek voltak. Az újonnan felfedezett dinoszauruszok a Triceratopsokat is magába foglalóCeratopsidák közé tartoznak. Ezek az állatok általában négy lábon járó növényevők voltak, szarvakat, valamint a fejük a fejük mögül kiemelkedő csontos redőket viseltek. „A két dinoszaurusz közül a nagyobbnak, a Utahceratops gettyi–nek 2,3 méter hosszú volt a koponyája” – mondotta Mark Loewen, a Utah Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője, aki emlékeztetett rá, hogy célszerű ezt az állatot összehasonlítani azokkal a dinoszauruszokkal, amelyeknek már-már „nevetségesen túlméretezett fejük van”. „A másik új dinoszaurusz , a Kosmoceratops richardsoni, a maga hatalmas koponyájával, a harangokra és sípokra emlékeztető csontkinövések kollekciójával az eddig ismert egyik legmeghökkentőbb állat” – jelentette ki Scott Sampson, a munkacsoport vezetője, aki szintén a Utah Egyetem munkatársa. A két újonnan felfedezett tülkös dinoszaurusz rekonstrukciója; a háttérben a tengerrel kettéválasztott egykori észak-amerikai kontinens (Illusztráció: Utahi Természettörténeti Múzeum/National Geographic) A Kozmoceratopsok fejét valósággal beborítják a szarvak: egy van az orrán, egy-egy a szemek fölött, s ugyancsak egy-egy a két pofacsúcson, néhány pedig a fejredőkön. „Ezeknek a bizarr képződményeknek a legnagyobb része valószínűleg a ragadozók távoltartására szolgáló alattomos fegyver lehetett” – vélekedett Sampson. A szarvak viszont inkább olyan szexuális jelekként szolgálhattak, amelyek odavonzották a társakat, illetve megfélemlítették a riválisokat. „A jéghegy csúcsa” Mind a Utahceratops mind a Kosmoceratops számos részleges maradványát kiásták a utahi Grand Staircase-Escalante National Monument-ben, amely a valaha volt „letűnt kontinensnek”, Laramidiának az egyik lelőhelye. A Kréta időszakban Észak-Amerika középső területei vízzel voltak elárasztva; ez a tengerelöntés mintegy 30 millió évre elválasztotta egymástól a kontinens keleti és nyugati részét. Ez idő alatt a nyugati oldal határozottan kezdett elkülönülni. „Ha teszünk egy időutazást és visszamegyünk a Krétakorba, hajónkkal a Mexikói-öböltől elindulva, a Jeges-tengerig is elvitorlázhatunk anélkül hogy szárazföldbe ütköznénk” – nyilatkozta a National Geographic News-nak Thomas Holz, a Marylandi Egyetem gerinces paleontológus specialistája „A valamikori Laramidia területe részben az időközben lejátszódott geológiai folyamatok következtében manapság az őslény-fossziliák egyik melegágya” –tette hozzá Holz, aki egyébként nem vett részt ebben a kutatásban. „Létrejött a Sziklás-hegység. A hegyek felgyűrődtek, az üledék pedig lemosódott a hegyekből, és egy olyan üledékes formációt alakított ki, amely eltemette ezeket a maradványokat.” Általában, a Utahceratopsok és a Kosmoceratopsok nem mások, mint a világ bármely pontján eddig felfedezett tülkös dinoszauruszok két legújabb csoportja, és a tanulmány szerzői úgy vélik, hamarosan további új, szarvakkal ékesített fossziliát fognak kiásni. „Az új utahi teremtmények csak a jéghey csúcsa” – jelentette ki Andrew Farke, a Raymond M. Alf Pelontológiai Múzeum munkatársa, a tanulmány társszerzője. A két új fosszíliát publikáló értekezés aPLoS One folyóiratban jelent meg. Szöveg: Rachel Kaufman/National Geographic Kapcsolódó cikk: Tülkös dinoszaurusz a Bakonyból

National Geographic Online 2010. szeptember 28.