Csekefalva - történeti áttekintő

Csekefalva - történeti áttekintő

Székelykeresztúrnál a Nagy-Küküllőbe torkolló Gagy vize völgyének legalsó faluja Csekefalva. Székelykeresztúrtól északra, tőle 3 km-re helyezkedik el. Tseke Köröns fia a szent Istvánkori székely ősök egyike volt a Csiki kronika szerént. Ettől, ki első idetelepülő volt, nyerhette e falu elnevezését.

Első írásos említés a Székely Oklevéltár régebbi és újabb sorozatának köteteiben a 16. század második feléből olvashatók az első említések, de a falu megléte az okmányokban említett éveknél messzebb nyúlik vissza a középkorba.

A lakosság egyházilag az unitárius és református felekezet között oszlik meg. A település a kereszténység meggyökeresedésétől katolikus volt, mint filia a szomszédos Szentábrahám anyaegyházközséghez tartozott. A reformációt követően az unitárius vallást vették fel, majd később a hívek egy része reformátussá vált. 1804-től vált önálló unitárius egyházközséggé.

Az első unitárius temploma 1724-ben állott, zsindellyel fedve. Az unitáriusok 1732. évi vizitációja alkalmából feljegyezték, hogy Simon János adott templomhelynek egy darab helyet Tornya nem volt, hanem tölgyfából épült mellé egy harangláb. Ez a templom nem bizonyult tartósnak, így 1830-ban nekikezdtek egy új templom építésének, a jelenleginek, 1833-ban befejezik, majd a tornyot is 1836-ban.

A templom érdekessége a kifelé meghajlott torony, annál is inkább mert a református templom tornya is, mely a szemben levő oldalon áll, kifele dől. Így a két templom tornya egymásnak hajlik. A hagyomány szerint egy volt a tervezőjük és azért dőlnek, mert rosszul tervezte őket. Viszont ennek köszönhetően híres Csekefalva a vidéken.

Már 1847-ből mérnöki jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a torony közveszélyes és lebontandó. De jöttek az 1848-as események, utána a nehéz napok 1867-ig, a kiegyezésig. Ezalatt senki sem foglalkozott a toronnyal és kiderült, hogy a torony elhajlása lelassult és lebontására már nem volt szükség. Több ízben végeztek nagy javításokat a templomon, 1927-ben a hajó repedéseit oldották meg beton aláöntéssel, majd 1956, 1971, majd 2000-ben külső-belső javítással (vakolat csere, új szószék építése, korhadt padló kicserélése, betonozás). Két harang van az 1931 és 1924-es évekből.

Református temploma 1821-ben épült (a mennyezeti évszám szerint), a templomhelyet a Bak és Lőrinczi családok adományozták. A templom kőből és téglából épült, 102 m2 –es alapterületen. Festett mennyezetének táblái 1829-ben készültek. A padok 1830-ban készültek, a legénykarzat kékes színű festést kapott, orgonáját a barassói Csolfek testvérek készítették 1909-ben. A szószék 1909-ben, az úrasztala 1853-ból való. 1640 április 30-án a református csekefalviak I Rákoczi György fejedelemtől templomépítésre kapnak engedélyt. Rákoczi megparancsolja, hogy a csekefalvi református híveket a kápolnaépítésben ne akadályozzák. Az egykori kápolna helye nem ismeretes, de a reformáció előtt volt. Ez volt a filiális kápolna. Benkő Elek régész a hajdani kápolnát a mai református templom helyére lokalizálta.

A falut jelenleg is unitáriusok és reformátusok vegyesen lakják.

Hajdanában két felekezeti iskolája működött. Első adatok 1807-ből valók. Az unitárius iskoláról az unitárius felekezet irattárában levő “Protocollum Sclhoae” 1859-ből tájékoztat. Az Oskola akkor a Papi házzal egy fedél alatt volt. Református felekezeti iskola is mükődött. Híres volt a falu egykori fúvós zenekara, melyet újraalapítottak, s a közösségi élet fontos részeként, részt vesznek a közösség ünnepein és rendezvényein.

A falu neves szülöttei:

Kozma Ferenc (1844-1920) – 1867-ben pap lesz, 1869-től a székelykeresztúri unitárius gimnázium és az 1870-ben megnyílt tanítóképzőintézet tanára lett, majd igazgatója is. Székelykeresztúron népbankot létesít, tanítói egyesületet szervez.

Bodó Ádám (1851-) - római katolikus egyházi író, tanár

Lőrinczi Miklós (1921 - 1989) - jogász, helytörtémész