31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 22. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben foglaltakkal - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1)1 E rendelet alkalmazási köre kiterjed a fegyverek, a fegyverek fődarabjai, valamint azok lőszerei, továbbá a hatástalanított fegyverek vizsgálatára.a) a Tv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire,
b) a személyes használatra készített, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre.
1. C.I.P.: az 1973. évi 19. tvr.-rel kihirdetett, a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási utasításainak kidolgozására, felülvizsgálatára és ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Állandó Bizottság francia nevének (Commission Internationale Permanente) rövidítése,
4. Choke: simacsövű fegyvereknél a cső csőtorkolat felőli részének átmérőváltozása a hengeres furathoz képest,
5. csővizsgáló (tormentáló) lőszer: a kereskedelmi lőszerrel méreteiben megegyező, de annál meghatározott mértékben nagyobb gáznyomást és lövedékenergiát adó lőszer,
6. elektromechanikus gáznyomás mérés: eljárás, amelynél a fegyvercsőben keletkező gáznyomás lefutását - benne a maximális gáznyomás értékét - egy piezokristály összenyomódásának hatására keletkező töltés erősítése és feszültséggé alakítása után számítógép segítségével állapítják meg,
7. fegyver fődarab: fegyver fődarabnak tekintendők a fegyverek csövei, váltócsövei, betétcsövei, váltódobjai, zárszerkezetei és az ezeket egybefogó tokszerkezet,
8. fehérkész fegyver: olyan összeszerelt fegyver, amelyen már csak a felületkezelést, és/vagy a díszítést kell elvégezni,
10. használt fegyver: az a fegyver, amely az első, forgalomba hozatal előtti vizsgálaton már átesett,
11. huzagolás: a fegyver csövének olyan kialakítása, amelyik a lövedéket hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríti,
12. időszakos vizsgálat: e rendeletben és külön jogszabályban2 meghatározott időszakonként elvégzendő biztonsági felülvizsgálat,
17. kröseres gáznyomásmérés: eljárás, melynél a fegyvercsőben keletkező maximális gáznyomás értékét egy adott összetételű és méretű rézhenger összenyomódásából határozzák meg,
18. legkisebb csomagolási egység: az a legkisebb csomagoló eszköz, amelyben a különféle lőszereket forgalomba hozzák,
20. lövőkészülék: az ipari (pl. szegbelövés, csőkivágás, kábelrögzítés) vagy műszaki célokra, állatok elkábítására vagy lelövésére szolgáló, lőporgáz energiájával működtetett hordozható készülékek összefoglaló neve,
21. poligoncső: csavarodó, sokszögű furatprofillal rendelkező cső, amelyik a lövedéket - a huzagoláshoz hasonlóan - forgó mozgásra kényszeríti,
23. szinonim elnevezések: az egyes kaliberjelek szabványostól eltérő olyan megnevezése, amelyet a C.I.P. elismer,
24. torkolati energia: az a mozgási energia, amellyel a lövedék a cső torkolatán kilépéskor rendelkezik,
25. tétel: az a sorozatban gyártott lőszermennyiség, amelyet ugyanazon lőszergyártó töltött (szerelt), és amelyben a lőportípus, a lövedékfajta, a lövedék tömege, továbbá a csappantyú vagy a gyúelegy fajtája azonos,
26. új fegyver: az a fegyver, amelyik közvetlenül a gyártást követően, forgalomba hozatal előtt kerül vizsgálatra; a vizsgálat szempontjából új fegyver az is, amelyen nincs elismert próbajel,
28. zárolási hézag: a töltényűrbe helyezett maximális méretű, teljesen előretolt töltény fenéksíkja és a tűzfal síkja közötti távolság.
3. § (1) A fegyvert, fegyver fődarabjait és lövőkészüléket, illetve a lőszert, töltényt forgalomba hozatal előtt vizsgálatra be kell mutatni.
c) más államból a Magyar Köztársaság területére történő behozatal esetén - ha a terméken nem található elismert próbajel - a magyar forgalomba hozót,
4. § Nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha
b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.
5. § (1) A vizsgálat célja, hogy a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve a lőszer működése megfelel-e e rendelet előírásainak.
6. § (1) A vizsgálat végzésére kijelölt nemzeti vizsgáló állomás a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vizsgáló).
(2) Amennyiben a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve lőszer, töltény a vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló a fegyveren, a fegyver fődarabjain és lövőkészüléken, illetve lőszer, töltény legkisebb csomagolási egységén próbajelet vagy próbabélyeget helyez el, és megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítást ad ki.
7. § (1) Már használatban lévő fegyvert a Korm. r. 38. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján a tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább 10 évenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni. A lövőkészüléket kétévenként kell újbóli vizsgálatra bemutatni (a továbbiakban együtt: időszakos vizsgálat).
(2) A fegyvert, valamint a lövőkészüléket a javítást, fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és a biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően vizsgálatra kell bemutatni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a javítást végzőt terheli.
8. § Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen a Magyar Köztársaság által elismert külföldi próbajelek (a továbbiakban: elismert próbajel) található, de a vizsgálatról nem rendelkezik tanúsítvánnyal. Az elismert próbajeleket az 1. melléklet tartalmazza.
8/A. §3 A hordozható, robbanópatronnal működő rögzítő, és egyéb összeerősítésre szolgáló gépek (lövőkészülékek) 2011. június 30-át követően nem hozhatók forgalomba.9. § (1) Az új fegyvert, a fegyver fődarabjait és a lövőkészüléket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:
a) lőpróba előtti vizsgálat: az előírt megkülönböztető jelzések megléte, szemrevételezés, az előírt méretek vizsgálata, a működési biztonság vizsgálata (lövés nélkül),
b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított csővizsgáló lőszerrel végrehajtott lőpróbával, egyes esetekben a működési biztonság vizsgálata kereskedelmi lőszerek kilövésével, egyedi gyártású lőszerhez, illetve C.I.P. által nem regisztrált lőszerhez készített fegyver esetén a megrendelő által biztosított lőszerrel,
c) meghatározott fegyverfajtáknál a lövedék csőtorkolati sebességének mérése a mozgási energia meghatározásához,
d) lőpróba alatti és utáni vizsgálat: azon meg nem engedhető hibák feltárása, amelyek a lőpróba során vagy annak hatására keletkezhettek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletes előírásait hátultöltő fegyverekre a 2., 3. és 4. melléklet, elöltöltő fegyverekre az 5., 6. és 7. melléklet tartalmazza.
(3) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelt állapotban, vékonyan beolajozva, a váltó és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni.
(4) Eddig nem gyártott kaliberjelű vagy konstrukciójú új fegyver, lövőkészülék vizsgálatához a bemutatásra kötelezettnek minden, az azonosításhoz és méréshez szükséges dokumentációt a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania.
b) a fegyver csövén vagy a szerkezetén olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot;
c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták.
11. § A 7. §-ban előírt időszakos vizsgálatok esetében a 9. § a) pont szerinti vizsgálatokat mindenkor el kell végezni. A 9. § b) vagy c) és d) pontja szerinti vizsgálatokat csak akkor kell végrehajtani, ha a 9. § a) pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján kétségesnek ítélhető a fegyver biztonságos működése. A vizsgálati előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.
12. § Nem kell újabb próbajellel ellátni a fegyvert a második és az azt követő időszakos vizsgálatok után, de a vizsgálat évének utolsó két számjegyét jelölni kell.
13. § A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz
14. § A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a tanúsítvány érvényességére az e rendeletben és a Korm. r.-ben előírt időtartamnál (10 év) rövidebb időt is meghatározhat, ennek okát indokolnia kell.
Ezzel a próbajellel kell ellátni a nem készre szerelt állapotban vizsgáló lőpróbának alávetett fődarabokat.
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.
Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak.
Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amely megfelel a Kormányrendelet festéklövő fegyver meghatározásának. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.
Ezzel a próbajellel kell ellátni a fegyvert az első alkalommal végrehajtott eredményes időszakos vagy ismételt vizsgálat igazolására.
(9) A próbajelek elhelyezését a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni.
(10) Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.
16. § (1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg e rendelet előírásainak, a próbajel elhelyezését a Vizsgáló megtagadja.
(2) Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fegyver használata veszélyes és a feltárt hiba nem szüntethető meg javítással, de a fegyveren elfogadott próbajel van, azt a nem javítható szerkezeti elemen a próbajel „X” alakban történő átütésével érvényteleníteni kell. Történelmileg értékes muzeális fegyverek vagy próbajelek esetén az „X” jel a próbajel mellé üthető be.
17. § (1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető az a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyver és lövőkészülék, amelynek szerkezete minden kétséget kizáróan alkalmas a lövés elviselésére, amennyiben a Vizsgáló előzetes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy:
b) az előirányzott technológia alkalmas a gyártmányrajz szerinti termék egyenletes minőségben történő gyártására,
d) a gyártó rendelkezik a termék lőpróbáihoz szükséges lőtérrel, mérőeszközökkel és ezek kezeléséhez megfelelő szakemberrel.
ab) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm, de csőtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lőportöltetet nem tartalmaz, a kilövéshez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja,
b) lövőkészülék, amelyben a lövedéket vagy más mechanikus alkatrészt a lőportöltet gáznyomása hozza mozgásba;
c) riasztó-, jelző-, indító- és gázfegyver, amely legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkezik és hüvelytölténnyel működik (nincs szilárd lövedéke), hanghatást ad, vagy szemre és légutakra ingerlő hatást fejt ki;
d) légfegyver - beleértve a sűrített gázzal üzemelőt is -, amely lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule;
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálattal kell minősíteni.
18. § (1) Típusjóváhagyó vizsgálathoz a következő dokumentumokat kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátani:
c) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdságának vizsgálata csővizsgáló lőszerrel (lövőkészülékeknél megengedett a vizsgálatot az eszközhöz felhasználható legerősebb tölténnyel végrehajtani),
f) az adott fegyver- vagy lövőkészülék fajtára előírt különleges vizsgálatok elvégzése és értékelése.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a 10., 11., 12., 13. és 14. melléklet tartalmazza.
(4) A 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti légfegyvereket a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem kell vizsgálni.
(5) A típusjóváhagyásra bemutatott darabok közül egy mintát - későbbi összehasonlítás céljából - megőrzésre át kell adni a Vizsgálónak.
c) a vizsgált minta lényeges jellemzői (a szerkezet leírása, a működés elve, a lőpróba előtti vizsgálat megállapításai, a működési és a ballisztikai lőpróba eredményei),
20. § (1) A sorozatban gyártott típusokra kiadott tanúsítvány egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. Az engedély többször is meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 18. §-ban foglaltak szerint. Az újbóli vizsgálat előírásait a 15. melléklet tartalmazza.
(2) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérnie.
21. § (1) A gyártónak a tanúsítvánnyal rendelkező típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken stb.), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:
(2) A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:
Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt fegyvereket és lövőkészülékeket.
22. § Amennyiben a 17. § (2) bekezdésében felsorolt fegyverek vagy lövőkészülékek más államból kerülnek behozatalra, és nincs rajtuk elismert próbajel, azokat a forgalmazó köteles típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatra bemutatni a Vizsgálónak.
23. § (1) A típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatnál a Vizsgáló elvégzi a 18. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat, majd kiállítja a 19. § szerinti tanúsítványt, vagy megtagadja azt.
(2) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a forgalmazónál található, típusellenőrzési szakvéleménnyel rendelkező fegyverek vagy lövőkészülékek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.
25. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítvány kiadásáról, illetve a típusjóváhagyó tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.
26. § Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján feltételezhető, hogy egy részes államból származó, a Magyar Köztársaságban forgalomba került fegyver nem felel meg e rendelet előírásainak, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.
27. § (1) Szemlézni kell azon fegyvereket, amelyeket elismert egyedi vagy típusvizsgálati próbajellel elláttak, de tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. A tanúsítvány kiállításához a Vizsgáló
c) meggyőződik arról, hogy a gáz- és riasztófegyveren nem hajtottak végre olyan változtatást, amivel jellegének megváltoztatásával lőfegyverré lehet átalakítani.
28. § (1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. Ha a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, akkor a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.
(2) Amennyiben a fegyver minden hatástalanítási előírásnak megfelel, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.
30. § Kereskedelmi lőszerek vizsgálatát a gyártott mennyiségből kivett mintán (próba) hajthatják végre. A vizsgálatok vagy azok egy részének végzésére a gyártó is felhatalmazható, ha ehhez megfelelő, a 38. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik és a Vizsgáló ellenőrzéssel erről meggyőződött.
32. § A lőszer megnevezését a 17. mellékletben meghatározott kaliberjellel kell megadni. Kivételesen megengedhető a C.I.P. által elfogadott szinonim elnevezések valamelyikének használata is (23. melléklet). A Magyar Köztársaságban elfogadott kaliberjelek felsorolását, az egyes kaliberjeleknek megfelelő lőszerek, töltények méreteit és megengedett gáznyomás értékeit, illetve a fegyverek töltényűrjének előírt méreteit a 17. melléklet, a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza.
34. § (1) Minden lőszertételből a 18. mellékletben előírt mintamennyiséget kell kivenni a 18. mellékletben felsorolt vizsgálatok végrehajtásához.
g) a normál lőszerre megadott maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszerek esetében erre utaló figyelmeztetés;
h) acélsörétes lőszernél annak jelzése, ha a sörétek átmérője meghaladja a 3. melléklet 2. b) pontjában megadott értékeket, egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre is vizsgált fegyverből szabad működtetni;
(3) A legkisebb csomagolási egységek felbontásakor a Vizsgálónak vizsgálni kell, hogy azokban csak a jelöléseknek megfelelő lőszerek vannak, keveredés nem fordul elő.
35. § (1) Adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálatát a gyártás vizsgálatával azonos módon, kétszeres mintamennyiség vizsgálatával kell végrehajtani. Típusvizsgálatra egy lőszerfajta sorozatgyártásának megkezdése előtt kerülhet sor.
(2) A típusvizsgálatra legkevesebb 3000 darabot lehet felajánlani, amelyet a későbbi sorozatgyártás feltételei között gyártottak.
36. § Típusvizsgálatkor a kereskedelmi lőszerekre előírt összes vizsgálatot el kell végezni a következő eltérésekkel:
b) a méretvizsgálat során a 19. melléklet táblázataiban, az adott kaliberjelű lőszerre megadott összes hossz- és átmérőméretet és a tölthetőséget vizsgálni kell, ezek nem léphetik túl a megadott értékeket.
37. § (1) Új kaliberjelű lőszer kifejlesztése esetén, amelyik még nem szerepel a C.I.P., illetve a 17. melléklet táblázataiban, a típusvizsgálatot a gyártó által megadott adatok figyelembevételével kell elvégezni.
(2) Nem szabad olyan új lőszer gyártásának hatósági engedélyezéséhez szakvéleményt adni, melyről a típusvizsgálat során megállapítják, hogy
a) működtethető olyan fegyver töltényűrjéből, mely a mérettáblázatban megtalálható más kaliberjelű lőszer kilövésére való, és méretei azonosak vagy hasonlóak, de megengedett gáznyomása kisebb mint az új vizsgált lőszeré,
b) az új lőszernek kisebb a megengedett legnagyobb gáznyomása a mérettáblázatban megtalálható azonos vagy hasonló méretű lőszerénél, de a már meglévő lőszer működtethető az új lőszerhez tervezett - kisebb gáznyomást elviselő - fegyverből.
38. § (1) A típusvizsgálatot a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, annak eredményeit a Vizsgáló minősíti.
b) a ballisztikai mérőcsövek méretei megfelelnek-e a 19. mellékletben megadott méreteknek és tűréseknek;
c) a ballisztikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak-e, ezek utolsó hitelesítése mikor, milyen módon történt;
(3) Több kaliberjelű lőszer egyidejű vagy egy éven belüli típusvizsgálata esetén csak az a), b) és d) pontban leírtakat kell minden kaliberre vizsgálni.
39. § (1) Egy lőszertípus (egy adott kaliberjelű lőszer) gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvéleményben a Vizsgáló azt igazolja, hogy a gyártó az adott kaliberjelű lőszer gyártására felkészült, a vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérőeszközökkel, ballisztikai vizsgáló berendezésekkel és megfelelően képzett személyzettel.
(2) A gyártónak minden gyártani kívánt lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.
(3) A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni.
(4) Nem tüntetheti fel a lőszervizsgálat próbajelét az a gyártó, amelyiknél a 18. melléklet II/16. pontjában felsorolt feltételek csak részben állnak rendelkezésre.
40. § A Vizsgáló a próbajel használatra történő feljogosításról a gyártó és a kaliberjel(ek) megnevezésével tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.
41. § (1) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az e rendelet előírásainak, az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett felszólítja a gyártót a sorozat kereskedelmi forgalomból való kivonására.
(2) Súlyos vagy ismételt hibák előfordulása esetén a Vizsgáló a próbajel használatát a gyártótól visszavonhatja.
(3) Másik országból származó lőszerek esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát, valamint azon ország nemzeti vizsgáló szervezetét, amelyiknek a próbabélyegével a hibás tételt ellátták. A lőszereknek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot is.
42. § Csővizsgáló lőszerek a 9. § b) pontja és a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fegyvervizsgálatok végrehajtásához szükségesek. Vizsgálatukat a 32-34. §-ban leírtak szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel:
e) a legkisebb csomagolási egységen az előírt jelzéseken kívül legyen a csővizsgáló lőszerre utaló egyértelmű jelzés (felirat),
g) a csomagoláson fel kell tüntetni a kaliberjelhez előírt vizsgálati nyomást, valamint sörétes lőszerek esetén azt is, ha csak az első vagy a második mérőhely vizsgálatára való, a sörétes csővizsgáló lőszerek feleljenek meg a 22. melléklet előírásainak,
h) a lőszereken az előírt jelzések mellett legyen feltűnő megkülönböztető jel; sörétes lőszereken, a hüvelytesten is fel kell tüntetni a vizsgálati nyomást,
i) a csővizsgáló lőszereken a kereskedelmi lőszereknél megengedett rövid hosszirányú repedések nem fordulhatnak elő,
j) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását a 19. mellékletben leírtaknak megfelelően kell vizsgálni; statisztikai valószínűséggel a várható legkisebb nyomás értékét is ki kell számítani, aminek meg kell haladnia az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerek várható legnagyobb gáznyomását; huzagolt csövű fegyverek lőszereinél a csőtorkolati energia értéke haladja meg a megengedett legkisebb értéket; az eredményeket a 19. mellékletben leírtak szerint kell értékelni,
k) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását - a peremgyújtású töltények kivételével - elektromechanikus eljárással kell mérni,
l) a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza,
m) a 21. mellékletben nem szereplő kaliberjelzéssel ellátott, fekete lőporral működő fegyverek esetében a gyártó által megadott töltet értéket kell figyelembe venni, és ez alapján a Vizsgáló határozza meg a csővizsgáló töltetet.
43. § (1) A vizsgálatok elvégzésére és a próbajel használatára feljogosított gyártónál a Vizsgáló évenként ellenőrzi, hogy az a feljogosító szakvélemény(ek)ben foglaltaknak továbbra is megfelel-e. A Vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzést is végezhet.
a) a mérőrendszerek, a ballisztikai csövek és a mérőműszerek, illetve azok utolsó hitelesítésének vizsgálata;
b) az utolsó felülvizsgálat óta gyártott sorozatok vizsgálati jegyzőkönyveiből szúrópróbaszerűen kiválasztott dokumentáció vizsgálata;
c) egy vagy néhány sorozat vizsgálatának megismétlése a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében; az ismételt vizsgálatnál megengedett a gáznyomást csak 10 lövéssel vizsgálni.
(3) Amennyiben a Vizsgáló a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatkor olyan sorozatot talál, amelynek mérési eredményei közel vannak a megengedett határértékhez, a sorozat vizsgálatait megismétli.
(4) A felülvizsgálatról a Vizsgáló jegyzőkönyvet készít, mely az elvégzett vizsgálat tételes ismertetésén kívül felsorolja a tapasztalt hiányosságokat és határidőt ad azok megszüntetésére.
(5) Súlyos hiányosságok észlelése esetén a Vizsgáló az illetékes rendőrhatóságnál kezdeményezheti a próbajel használatra való feljogosítás, engedély átmeneti, a hibák elhárításáig történő felfüggesztését vagy visszahívását.
44. § A fegyver vagy lőszer gyártási kérelemnek tartalmaznia kell a Vizsgáló által készített, a Korm. r. 3. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakvéleményét.
45. § (1) Olyan fegyverek gyártására vonatkozó kérelem esetén, amelyekbe a próbajel beütése csak egyedi vizsgálattal történhet, a kérelmezőnek a következőket kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátania:
b) azon alkatrészek, részegységek felsorolása - amennyiben ilyeneket beépítettek a fegyverbe -, amelyeket másik gyártótól szereztek be, és azokat már más fegyvernél bevizsgálták és ellátták próbajellel,
c) a saját gyártásban készülő teherviselő alkatrészek, részelemek gyártmányrajza, a gyártáshoz használt anyagféleségek felsorolásával,
f) a gyártó berendezések helyszíni bemutatása a gyártó telephelyén annak igazolására, hogy képesek a 17. mellékletben előírt méreteket betartani,
(2) A fegyverek külalakját, tusának, irányzékának, működtetésének megoldását a gyártó szabadon választhatja meg.
(3) A szakvélemény a gyártás folyamatára vonatkozik, a gyártott fegyvereket a Vizsgálónak egyedi vizsgálatra minden esetben be kell mutatni.
46. § Típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető fegyverek gyártási kérelmének esetében a szakvélemény kiadásához a 17-19. §-ban előírtak szerint kell eljárni.
48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 5/1999. (III. 3.) GM rendelet és 15/2003. (III. 28.) GKM rendelet.
50. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
51. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan fegyvernek, fegyver fődarabjainak, valamint azok lőszereinek, a hatástalanított fegyvereknek, továbbá a lövőkészülékeknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, valamint az emberi élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
A Magyar Köztársaság fegyver- és lőszervizsgálati próbajeleivel egyenértékűnek elismert külföldi próbajelek
Füstnélküli lőporos vizsgálata minden olyan fegyvernek, amely füstnélküli lőporos töltények kilövésére vannak szánva (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Bizonyos fegyverek és robbanó-töltettel működő hordozható készülékek vizsgálati jele (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája
CHILE
Az üzemi nyomás, amelyre a fegyvert kipróbálták tonna/négyzethüvelyk értékben mérve a csövön is jelölésre kerül.
Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája
ac) a kaliberjel a 17. melléklet táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;
ad) fekete lőporos töltény kilövésére alkalmas fegyveren a „csak fekete lőporral” felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén.
b) Meg kell vizsgálni a fegyver általános állapotát, tisztaságát; ki kell szűrni az esetleges anyag-, forrasztási-hegesztési hibákat, a fegyvercső és a töltényűr deformációját.
bd) szabad szemmel is látható, gépi vagy kézi megmunkálásból eredő karcok vagy egyéb felülethibák a töltényűrben és a cső belső felületén; vitatható esetben érdességi etalonnal összehasonlítva a töltényűrben Ra < 1,8 µm, a csőben Ra < 1,0 µm felületi érdesség megengedett;
be) dudor vagy dudorhoz hasonló, a csőfal szilárdságát csökkentő alakváltozás, különösen a töltényűr-csőfurat vagy a csőfurat-choke átmeneténél;
cb) a vadászathoz, vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas-e összehajtásra, megrövidítésre, gyorsított szétszerelésre vagy átalakításra.
(2) A működési biztonság vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy helyesen működik-e a zárszerkezet vagy zártest, a biztosító(k), a felhúzó és az elsütő szerkezet, félautomata (öntöltő) lőfegyvereknél az adogató és az ürítő szerkezet.
| Hosszú fegyverek (gyorsító nélkül) | 9,8 N |
| Rövid fegyverek, felhúzott kakassal | 9,8 N |
| Rövid fegyverek, revolverezéssel | 39,2 N |
(3) A méretvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a töltényűr és a csőfurat méretei megfelelnek-e a 17. mellékletben található értékeknek. Meg kell határozni a cső hosszát is. Kiemelhető csövű fegyvereknél meg kell mérni a cső súlyát, és a cső zárásakor a csőfar és a zárszerkezet véglapja közötti hézag nagyságát hézagmérővel. A choke-kal rendelkező simacsövű fegyvereknél mérni kell a choke nagyságát is kúpos furatmérővel.
a) a Központi gyújtású lőszerek kilövésére szolgáló huzagolt csövű fegyvereknél, riasztó- és kartácslőszert lövő fegyvereknél
| aa) a töltényűr legnagyobb átmérőjét | P1 |
| ab) a töltényűr hosszát | L3 |
| ac) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál | H2 |
| ad) a töltényűrben levő vállkúp szögét | α |
| ae) a peremfészek mélységét | R vagy E |
| af) a huzagolásba bevezető kúp előtti átmérőt | G1 |
| ag) a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszögét | i |
| ah) a hüvelyszáj síkja (H2) és a huzagolás kezdete közötti távolságot | G |
| ai) a cső átmérőjét az ormózatok között | F |
| aj) a cső átmérőjét a barázdák között | Z |
Poligoncső furatának mérete akkor megfelelő, ha annak keresztmetszete legfeljebb 0,7%-kal kisebb, mint a 17. mellékletben az ugyanolyan kaliberjelű huzagolt csőre megadott Q érték.
| ba) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előtt | D |
| bb) a töltényűr hosszát | L |
| bc) a töltényűr átmérőjét a tűzfaltól L távolságban | H |
| bd) a peremfészek mélységét | T |
| be) az átmeneti kúp szögét | α1 |
| bf) a cső belső átmérőjét | B |
| ca) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előtt | P1 |
| cb) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál | H2 |
| cc) a töltényűr teljes hosszát | L3 |
| cd) a töltényűr hosszát a vállig | L1 |
| ce) a peremfészek mélységét | R |
| cf) az ormózatok átmérőjét a csőben | F |
| cg) a barázdák átmérőjét a csőben | Z |
| da) a töltényűr teljes hosszát | L3 |
| db) a peremfészek mélységét | R |
| dc) a cső furatának átmérőjét | F=Z |
| dd) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál | H2 |
A zárolási hézag legnagyobb megengedett értéke a fegyverhez tartozó lőszer jellegétől és megengedett gáznyomásától függően a következő:
a) Huzagolt, hosszú csövű fegyver, illetve 30 mm-nél hosszabb, központi gyújtású, palackos hüvelyű töltényt működtető pisztoly és revolver esetén
| aa) ha a megengedett nyomás Pmaxem < 3800 bar | 0,15 mm |
| ab) ha a megengedett nyomás Pmaxem > 3800 bar | 0,10 mm |
| ba) hornyos hüvelyű palackos töltények esetén | 0,20 mm |
| bb) hornyos hüvelyű hengeres töltények esetén | 0,30 mm |
| bc) egyéb töltények esetén | 0,30 mm |
| c) Revolvernél, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, és központi gyújtású | 0,25 mm |
| da) félautomata rendszer esetén | 0,35 mm |
| db) egyéb rendszer esetén | 0,20 mm |
| Billenőcsövű fegyvernél a próbalövés után a tűzfal és a csőfar közötti hézag legfeljebb | 0,10 mm |
| ea) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr < 1900 bar, vagy a legnagyobb energia az előírt érték | 0,20 mm |
| eb) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 1900 és 2500 bar között van | 0,15 mm |
| ec) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr > 2500 bar | 0,10 mm |
f) Néhány amerikai eredetű hornyos lőszer kalibernél - konstrukciós megfontolásból - a legnagyobb méretű lőszer a legkisebb méretű töltényűrbe helyezve túlnyúlik a csőfar síkján. Ezeknél a zárolási hézag a túlnyúlás nagyságával megnövelt, a) pont alatt megadott érték lehet.
A zárolási hézagot a töltényűrbe helyezett megfelelően kialakított idomszerrel, sima billenőcsövű fegyvereknél a hézagot hézagmérővel kell vizsgálni.
CHILE
Az üzemi nyomás, amelyre a fegyvert kipróbálták tonna/négyzethüvelyk értékben mérve a csövön is jelölésre kerül.
Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája
ac) a kaliberjel a 17. melléklet táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;
ad) fekete lőporos töltény kilövésére alkalmas fegyveren a „csak fekete lőporral” felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén.
b) Meg kell vizsgálni a fegyver általános állapotát, tisztaságát; ki kell szűrni az esetleges anyag-, forrasztási-hegesztési hibákat, a fegyvercső és a töltényűr deformációját.
bd) szabad szemmel is látható, gépi vagy kézi megmunkálásból eredő karcok vagy egyéb felülethibák a töltényűrben és a cső belső felületén; vitatható esetben érdességi etalonnal összehasonlítva a töltényűrben Ra < 1,8 µm, a csőben Ra < 1,0 µm felületi érdesség megengedett;
be) dudor vagy dudorhoz hasonló, a csőfal szilárdságát csökkentő alakváltozás, különösen a töltényűr-csőfurat vagy a csőfurat-choke átmeneténél;
cb) a vadászathoz, vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas-e összehajtásra, megrövidítésre, gyorsított szétszerelésre vagy átalakításra.
(2) A működési biztonság vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy helyesen működik-e a zárszerkezet vagy zártest, a biztosító(k), a felhúzó és az elsütő szerkezet, félautomata (öntöltő) lőfegyvereknél az adogató és az ürítő szerkezet.
| Hosszú fegyverek (gyorsító nélkül) | 9,8 N |
| Rövid fegyverek, felhúzott kakassal | 9,8 N |
| Rövid fegyverek, revolverezéssel | 39,2 N |
(3) A méretvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a töltényűr és a csőfurat méretei megfelelnek-e a 17. mellékletben található értékeknek. Meg kell határozni a cső hosszát is. Kiemelhető csövű fegyvereknél meg kell mérni a cső súlyát, és a cső zárásakor a csőfar és a zárszerkezet véglapja közötti hézag nagyságát hézagmérővel. A choke-kal rendelkező simacsövű fegyvereknél mérni kell a choke nagyságát is kúpos furatmérővel.
a) a Központi gyújtású lőszerek kilövésére szolgáló huzagolt csövű fegyvereknél, riasztó- és kartácslőszert lövő fegyvereknél
| aa) a töltényűr legnagyobb átmérőjét | P1 |
| ab) a töltényűr hosszát | L3 |
| ac) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál | H2 |
| ad) a töltényűrben levő vállkúp szögét | α |
| ae) a peremfészek mélységét | R vagy E |
| af) a huzagolásba bevezető kúp előtti átmérőt | G1 |
| ag) a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszögét | i |
| ah) a hüvelyszáj síkja (H2) és a huzagolás kezdete közötti távolságot | G |
| ai) a cső átmérőjét az ormózatok között | F |
| aj) a cső átmérőjét a barázdák között | Z |
Poligoncső furatának mérete akkor megfelelő, ha annak keresztmetszete legfeljebb 0,7%-kal kisebb, mint a 17. mellékletben az ugyanolyan kaliberjelű huzagolt csőre megadott Q érték.
| ba) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előtt | D |
| bb) a töltényűr hosszát | L |
| bc) a töltényűr átmérőjét a tűzfaltól L távolságban | H |
| bd) a peremfészek mélységét | T |
| be) az átmeneti kúp szögét | α1 |
| bf) a cső belső átmérőjét | B |
| ca) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előtt | P1 |
| cb) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál | H2 |
| cc) a töltényűr teljes hosszát | L3 |
| cd) a töltényűr hosszát a vállig | L1 |
| ce) a peremfészek mélységét | R |
| cf) az ormózatok átmérőjét a csőben | F |
| cg) a barázdák átmérőjét a csőben | Z |
| da) a töltényűr teljes hosszát | L3 |
| db) a peremfészek mélységét | R |
| dc) a cső furatának átmérőjét | F=Z |
| dd) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnál | H2 |
A zárolási hézag legnagyobb megengedett értéke a fegyverhez tartozó lőszer jellegétől és megengedett gáznyomásától függően a következő:
a) Huzagolt, hosszú csövű fegyver, illetve 30 mm-nél hosszabb, központi gyújtású, palackos hüvelyű töltényt működtető pisztoly és revolver esetén
| aa) ha a megengedett nyomás Pmaxem < 3800 bar | 0,15 mm |
| ab) ha a megengedett nyomás Pmaxem > 3800 bar | 0,10 mm |
| ba) hornyos hüvelyű palackos töltények esetén | 0,20 mm |
| bb) hornyos hüvelyű hengeres töltények esetén | 0,30 mm |
| bc) egyéb töltények esetén | 0,30 mm |
| c) Revolvernél, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, és központi gyújtású | 0,25 mm |
| da) félautomata rendszer esetén | 0,35 mm |
| db) egyéb rendszer esetén | 0,20 mm |
| Billenőcsövű fegyvernél a próbalövés után a tűzfal és a csőfar közötti hézag legfeljebb | 0,10 mm |
| ea) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr < 1900 bar, vagy a legnagyobb energia az előírt érték | 0,20 mm |
| eb) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 1900 és 2500 bar között van | 0,15 mm |
| ec) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr > 2500 bar | 0,10 mm |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése