Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2012. április 15., vasárnap

31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról

31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet
a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 22. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben foglaltakkal - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
A rendelet alkalmazási köre

1. § (1)1 E rendelet alkalmazási köre kiterjed a fegyverek, a fegyverek fődarabjai, valamint azok lőszerei, továbbá a hatástalanított fegyverek vizsgálatára.
(2) A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki:
a) a Tv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire,
b) a személyes használatra készített, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre.
Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. C.I.P.: az 1973. évi 19. tvr.-rel kihirdetett, a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási utasításainak kidolgozására, felülvizsgálatára és ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Állandó Bizottság francia nevének (Commission Internationale Permanente) rövidítése,
2. részes állam: azon országok, amelyek az Egyezménynek aláíró felei, vagy ahhoz csatlakoztak,
3. C.I.P. Állandó Iroda: a C.I.P. titkársága,
4. Choke: simacsövű fegyvereknél a cső csőtorkolat felőli részének átmérőváltozása a hengeres furathoz képest,
5. csővizsgáló (tormentáló) lőszer: a kereskedelmi lőszerrel méreteiben megegyező, de annál meghatározott mértékben nagyobb gáznyomást és lövedékenergiát adó lőszer,
6. elektromechanikus gáznyomás mérés: eljárás, amelynél a fegyvercsőben keletkező gáznyomás lefutását - benne a maximális gáznyomás értékét - egy piezokristály összenyomódásának hatására keletkező töltés erősítése és feszültséggé alakítása után számítógép segítségével állapítják meg,
7. fegyver fődarab: fegyver fődarabnak tekintendők a fegyverek csövei, váltócsövei, betétcsövei, váltódobjai, zárszerkezetei és az ezeket egybefogó tokszerkezet,
8. fehérkész fegyver: olyan összeszerelt fegyver, amelyen már csak a felületkezelést, és/vagy a díszítést kell elvégezni,
9. gyártó: aki Magyarországon fegyvert, lőszert, illetve lövőkészüléket készít,
10. használt fegyver: az a fegyver, amely az első, forgalomba hozatal előtti vizsgálaton már átesett,
11. huzagolás: a fegyver csövének olyan kialakítása, amelyik a lövedéket hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríti,
12. időszakos vizsgálat: e rendeletben és külön jogszabályban2 meghatározott időszakonként elvégzendő biztonsági felülvizsgálat,
13. ismételt vizsgálat: az első és az időszakos vizsgálattól eltérő okból végzett felülvizsgálat,
14. kaliber (űrméret, öb): a fegyvercső belső átmérőjének névleges mérete,
15. kaliberjel: egy adott lőszerfajta C.I.P. által elfogadott megnevezése,
16. kartácslőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke legfeljebb 2 mm átmérőjű szemcséket tartalmaz,
17. kröseres gáznyomásmérés: eljárás, melynél a fegyvercsőben keletkező maximális gáznyomás értékét egy adott összetételű és méretű rézhenger összenyomódásából határozzák meg,
18. legkisebb csomagolási egység: az a legkisebb csomagoló eszköz, amelyben a különféle lőszereket forgalomba hozzák,
19. lőszer: lőszer körébe tartozik még a kereskedelmi forgalomba kerülő újratöltött lőszer,
20. lövőkészülék: az ipari (pl. szegbelövés, csőkivágás, kábelrögzítés) vagy műszaki célokra, állatok elkábítására vagy lelövésére szolgáló, lőporgáz energiájával működtetett hordozható készülékek összefoglaló neve,
21. poligoncső: csavarodó, sokszögű furatprofillal rendelkező cső, amelyik a lövedéket - a huzagoláshoz hasonlóan - forgó mozgásra kényszeríti,
22. sima cső: olyan fegyvercső, amely hosszának legalább 2/3 részében kör keresztmetszetű,
23. szinonim elnevezések: az egyes kaliberjelek szabványostól eltérő olyan megnevezése, amelyet a C.I.P. elismer,
24. torkolati energia: az a mozgási energia, amellyel a lövedék a cső torkolatán kilépéskor rendelkezik,
25. tétel: az a sorozatban gyártott lőszermennyiség, amelyet ugyanazon lőszergyártó töltött (szerelt), és amelyben a lőportípus, a lövedékfajta, a lövedék tömege, továbbá a csappantyú vagy a gyúelegy fajtája azonos,
26. új fegyver: az a fegyver, amelyik közvetlenül a gyártást követően, forgalomba hozatal előtt kerül vizsgálatra; a vizsgálat szempontjából új fegyver az is, amelyen nincs elismert próbajel,
27. újratöltött lőszer: működtetett lőszer hüvelyének felhasználásával készített lőszer,
28. zárolási hézag: a töltényűrbe helyezett maximális méretű, teljesen előretolt töltény fenéksíkja és a tűzfal síkja közötti távolság.
Általános rendelkezések

3. § (1) A fegyvert, fegyver fődarabjait és lövőkészüléket, illetve a lőszert, töltényt forgalomba hozatal előtt vizsgálatra be kell mutatni.
(2) A bemutatás kötelezettsége terheli:
a) a Magyar Köztársaság területén történő gyártás esetén a gyártót,
b) lőszerek kereskedelmi célú újratöltése esetén a szerelést végzőt,
c) más államból a Magyar Köztársaság területére történő behozatal esetén - ha a terméken nem található elismert próbajel - a magyar forgalomba hozót,
d) a kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett fegyverek esetén az engedéllyel rendelkező használót.

4. § Nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha
a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva;
b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.

5. § (1) A vizsgálat célja, hogy a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve a lőszer működése megfelel-e e rendelet előírásainak.
(2) A vizsgálat történhet e rendelet szerinti egyedi és típusjóváhagyó vizsgálattal.

6. § (1) A vizsgálat végzésére kijelölt nemzeti vizsgáló állomás a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vizsgáló).
(2) Amennyiben a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve lőszer, töltény a vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló a fegyveren, a fegyver fődarabjain és lövőkészüléken, illetve lőszer, töltény legkisebb csomagolási egységén próbajelet vagy próbabélyeget helyez el, és megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítást ad ki.

7. § (1) Már használatban lévő fegyvert a Korm. r. 38. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján a tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább 10 évenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni. A lövőkészüléket kétévenként kell újbóli vizsgálatra bemutatni (a továbbiakban együtt: időszakos vizsgálat).
(2) A fegyvert, valamint a lövőkészüléket a javítást, fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és a biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően vizsgálatra kell bemutatni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a javítást végzőt terheli.

8. § Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen a Magyar Köztársaság által elismert külföldi próbajelek (a továbbiakban: elismert próbajel) található, de a vizsgálatról nem rendelkezik tanúsítvánnyal. Az elismert próbajeleket az 1. melléklet tartalmazza.

8/A. §3 A hordozható, robbanópatronnal működő rögzítő, és egyéb összeerősítésre szolgáló gépek (lövőkészülékek) 2011. június 30-át követően nem hozhatók forgalomba.
Egyedi vizsgálat

9. § (1) Az új fegyvert, a fegyver fődarabjait és a lövőkészüléket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:
a) lőpróba előtti vizsgálat: az előírt megkülönböztető jelzések megléte, szemrevételezés, az előírt méretek vizsgálata, a működési biztonság vizsgálata (lövés nélkül),
b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított csővizsgáló lőszerrel végrehajtott lőpróbával, egyes esetekben a működési biztonság vizsgálata kereskedelmi lőszerek kilövésével, egyedi gyártású lőszerhez, illetve C.I.P. által nem regisztrált lőszerhez készített fegyver esetén a megrendelő által biztosított lőszerrel,
c) meghatározott fegyverfajtáknál a lövedék csőtorkolati sebességének mérése a mozgási energia meghatározásához,
d) lőpróba alatti és utáni vizsgálat: azon meg nem engedhető hibák feltárása, amelyek a lőpróba során vagy annak hatására keletkezhettek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletes előírásait hátultöltő fegyverekre a 2., 3. és 4. melléklet, elöltöltő fegyverekre az 5., 6. és 7. melléklet tartalmazza.
(3) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelt állapotban, vékonyan beolajozva, a váltó és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni.
(4) Eddig nem gyártott kaliberjelű vagy konstrukciójú új fegyver, lövőkészülék vizsgálatához a bemutatásra kötelezettnek minden, az azonosításhoz és méréshez szükséges dokumentációt a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania.

10. § (1) Már használatban lévő fegyvert új fegyverként kell vizsgálni, ha
a) azon nincs elismert próbajel;
b) a fegyver csövén vagy a szerkezetén olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot;
c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták.
(2) Ismételt vizsgálatnak kell a fegyvert alávetni akkor, ha azt
a) a fegyver tulajdonosa kéri,
b) az illetékes rendőrhatóság kezdeményezi.

11. § A 7. §-ban előírt időszakos vizsgálatok esetében a 9. § a) pont szerinti vizsgálatokat mindenkor el kell végezni. A 9. § b) vagy c) és d) pontja szerinti vizsgálatokat csak akkor kell végrehajtani, ha a 9. § a) pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján kétségesnek ítélhető a fegyver biztonságos működése. A vizsgálati előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

12. § Nem kell újabb próbajellel ellátni a fegyvert a második és az azt követő időszakos vizsgálatok után, de a vizsgálat évének utolsó két számjegyét jelölni kell.

13. § A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz
a) leírását,
b) kategóriáját,
c) kaliberjelét,
d) gyártási számát,
e) gyártó országát,
f) gyártóját,
g) típusát,
h) érvényességének lejártát.

14. § A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a tanúsítvány érvényességére az e rendeletben és a Korm. r.-ben előírt időtartamnál (10 év) rövidebb időt is meghatározhat, ennek okát indokolnia kell.
Magyar fegyvervizsgálati próbajelek

15. § (1) A fegyver fődarabok előzetes (nem kötelező) vizsgálatának próbajele:
1. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni a nem készre szerelt állapotban vizsgáló lőpróbának alávetett fődarabokat.
(2) A gyérfüstű „nitro” lőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:
2. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.
(3) A feketelőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:
3. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.
(4) A simacsövű fegyver fokozott vizsgálatának próbajele:
4. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak.
(5) A simacsövű fegyver acélsörétes vizsgálatának próbajele:
5. számú próbajel
Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A festéklövő fegyverek vizsgálatának próbajele:
6. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amely megfelel a Kormányrendelet festéklövő fegyver meghatározásának. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.
(7) A 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek vizsgálatának próbajele:
7. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.
(8) Az időszakos vagy ismételt vizsgálat próbajele:
8. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni a fegyvert az első alkalommal végrehajtott eredményes időszakos vagy ismételt vizsgálat igazolására.
(9) A próbajelek elhelyezését a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni.
(10) Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.

16. § (1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg e rendelet előírásainak, a próbajel elhelyezését a Vizsgáló megtagadja.
(2) Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fegyver használata veszélyes és a feltárt hiba nem szüntethető meg javítással, de a fegyveren elfogadott próbajel van, azt a nem javítható szerkezeti elemen a próbajel „X” alakban történő átütésével érvényteleníteni kell. Történelmileg értékes muzeális fegyverek vagy próbajelek esetén az „X” jel a próbajel mellé üthető be.
Egyes fegyverek és lövőkészülékek típusjóváhagyó vizsgálata

17. § (1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető az a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyver és lövőkészülék, amelynek szerkezete minden kétséget kizáróan alkalmas a lövés elviselésére, amennyiben a Vizsgáló előzetes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy:
a) a gyártó az adott típusból sorozatgyártásra felkészült,
b) az előirányzott technológia alkalmas a gyártmányrajz szerinti termék egyenletes minőségben történő gyártására,
c) rendelkezésre állnak a késztermék átvételi vizsgálataihoz szükséges ellenőrző- és mérőeszközök,
d) a gyártó rendelkezik a termék lőpróbáihoz szükséges lőtérrel, mérőeszközökkel és ezek kezeléséhez megfelelő szakemberrel.
(2) Típusjóváhagyó vizsgálatra kerülhet az a
a) fegyver,
aa) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm, hossza legfeljebb 15 mm,
ab) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm, de csőtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lőportöltetet nem tartalmaz, a kilövéshez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja,
ac) amely csak egyetlen lőszer kilövésére alkalmas egyszer használható szerkezet;
b) lövőkészülék, amelyben a lövedéket vagy más mechanikus alkatrészt a lőportöltet gáznyomása hozza mozgásba;
c) riasztó-, jelző-, indító- és gázfegyver, amely legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkezik és hüvelytölténnyel működik (nincs szilárd lövedéke), hanghatást ad, vagy szemre és légutakra ingerlő hatást fejt ki;
d) légfegyver - beleértve a sűrített gázzal üzemelőt is -, amely lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule;
e) kartácslőszert lövő rövidcsövű fegyver.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálattal kell minősíteni.

18. § (1) Típusjóváhagyó vizsgálathoz a következő dokumentumokat kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátani:
a) összeállítási rajz,
b) darabjegyzék,
c) a fokozott igénybevételnek kitett elemek alkatrészrajza,
d) a gyártástechnológia vázlatos leírása,
e) a minőségbiztosítási rendszer vonatkozó részei.
(2) A vizsgálatokat 5 darabon kell végrehajtani a következők szerint:
a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata,
b) az előírt méretek vizsgálata,
c) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdságának vizsgálata csővizsgáló lőszerrel (lövőkészülékeknél megengedett a vizsgálatot az eszközhöz felhasználható legerősebb tölténnyel végrehajtani),
d) a működési biztonság vizsgálata,
e) a lövedék torkolati energiájának meghatározása (ha ennek határértéke van előírva),
f) az adott fegyver- vagy lövőkészülék fajtára előírt különleges vizsgálatok elvégzése és értékelése.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a 10., 11., 12., 13. és 14. melléklet tartalmazza.
(4) A 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti légfegyvereket a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem kell vizsgálni.
(5) A típusjóváhagyásra bemutatott darabok közül egy mintát - későbbi összehasonlítás céljából - megőrzésre át kell adni a Vizsgálónak.

19. § A típusjóváhagyó vizsgálat eredményességét igazoló tanúsítvány a következőket tartalmazza:
a) a kérelmező neve és székhelye, továbbá képviselőjének neve és címe,
b) a lőfegyver, légfegyver vagy lövőkészülék fajtája és a típus megjelölése,
c) a vizsgált minta lényeges jellemzői (a szerkezet leírása, a működés elve, a lőpróba előtti vizsgálat megállapításai, a működési és a ballisztikai lőpróba eredményei),
d) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajel,
e) a tanúsítvány érvényessége idő- vagy darabszám korlátozással.

20. § (1) A sorozatban gyártott típusokra kiadott tanúsítvány egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. Az engedély többször is meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 18. §-ban foglaltak szerint. Az újbóli vizsgálat előírásait a 15. melléklet tartalmazza.
(2) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérnie.

21. § (1) A gyártónak a tanúsítvánnyal rendelkező típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken stb.), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:
a) a gyártó nevét vagy márkajelét,
b) a típus megjelölését,
c) a kaliberjelet,
d) a gyártási számot,
e) a típusjóváhagyó próbajelet.
(2) A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:
a) fegyverekre, betétcsövekre és lövőkészülékekre:
9. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt fegyvereket és lövőkészülékeket.
b) riasztó- és légfegyverekre:
10. számú próbajel
Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének d) és e) pontjában felsorolt fegyvereket.

22. § Amennyiben a 17. § (2) bekezdésében felsorolt fegyverek vagy lövőkészülékek más államból kerülnek behozatalra, és nincs rajtuk elismert próbajel, azokat a forgalmazó köteles típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatra bemutatni a Vizsgálónak.

23. § (1) A típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatnál a Vizsgáló elvégzi a 18. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat, majd kiállítja a 19. § szerinti tanúsítványt, vagy megtagadja azt.
(2) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a forgalmazónál található, típusellenőrzési szakvéleménnyel rendelkező fegyverek vagy lövőkészülékek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.

24. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítványt visszavonja, ha
a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg e rendelet előírásainak,
b) a legyártott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől.

25. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítvány kiadásáról, illetve a típusjóváhagyó tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

26. § Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján feltételezhető, hogy egy részes államból származó, a Magyar Köztársaságban forgalomba került fegyver nem felel meg e rendelet előírásainak, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.
Fegyverek szemléje

27. § (1) Szemlézni kell azon fegyvereket, amelyeket elismert egyedi vagy típusvizsgálati próbajellel elláttak, de tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. A tanúsítvány kiállításához a Vizsgáló
a) a bemutatott fegyvert szemrevételezéssel megvizsgálja,
b) ellenőrzi azon az elfogadott próbajelek meglétét,
c) meggyőződik arról, hogy a gáz- és riasztófegyveren nem hajtottak végre olyan változtatást, amivel jellegének megváltoztatásával lőfegyverré lehet átalakítani.
(2) Megfelelés esetén a Vizsgáló kiállítja a 13. § szerinti tanúsítványt.
Hatástalanított fegyver vizsgálata

28. § (1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. Ha a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, akkor a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.
(2) Amennyiben a fegyver minden hatástalanítási előírásnak megfelel, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.
(3) A hatástalanítás próbajele:
11. számú próbajel
Színházi fegyverek vizsgálata

29. § A színházi fegyvereket a gáz- és riasztófegyverekhez hasonló vizsgálatnak kell alávetni.
Kereskedelmi lőszerek vizsgálata

30. § Kereskedelmi lőszerek vizsgálatát a gyártott mennyiségből kivett mintán (próba) hajthatják végre. A vizsgálatok vagy azok egy részének végzésére a gyártó is felhatalmazható, ha ehhez megfelelő, a 38. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik és a Vizsgáló ellenőrzéssel erről meggyőződött.

31. § Egy tétel megengedett legnagyobb darabszáma:
a) központi gyújtású lőszerekből 500 000 db,
b) peremgyújtású lőszerekből 1 500 000 db.

32. § A lőszer megnevezését a 17. mellékletben meghatározott kaliberjellel kell megadni. Kivételesen megengedhető a C.I.P. által elfogadott szinonim elnevezések valamelyikének használata is (23. melléklet). A Magyar Köztársaságban elfogadott kaliberjelek felsorolását, az egyes kaliberjeleknek megfelelő lőszerek, töltények méreteit és megengedett gáznyomás értékeit, illetve a fegyverek töltényűrjének előírt méreteit a 17. melléklet, a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza.

33. § A gyártott tételek vizsgálata a következők szerint történik:
a) mintavétel;
b) a legkisebb csomagolási egység vizsgálata;
c) a lőszerek szemrevételezése;
d) a méretek vizsgálata;
e) a csappantyú érzékenységének vizsgálata;
f) a gáznyomás vagy a torkolati energia vizsgálata (attól függően, hogy melyik az előírt érték);
g) a működési biztonság vizsgálata;
h) a sebesség mérése és a mozgásmennyiség kiszámítása (csak acélsörétes lőszereknél).

34. § (1) Minden lőszertételből a 18. mellékletben előírt mintamennyiséget kell kivenni a 18. mellékletben felsorolt vizsgálatok végrehajtásához.
(2) A legkisebb csomagolási egységen a következő megkülönböztető jelzések meglétét kell vizsgálni:
a) a gyártó neve, jelzése vagy márkajele;
b) a lőszer megnevezése, kaliberjele;
c) a lövedéktípus jelölése;
d) a lövedéktömeg feltüntetése;
e) a gyártott tétel (sorozat) sorszáma;
f) a kereskedelmi célra újratöltött lőszereknél az újratöltésre utaló felirat;
g) a normál lőszerre megadott maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszerek esetében erre utaló figyelmeztetés;
h) acélsörétes lőszernél annak jelzése, ha a sörétek átmérője meghaladja a 3. melléklet 2. b) pontjában megadott értékeket, egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre is vizsgált fegyverből szabad működtetni;
i) szilárd lövedéket nem tartalmazó tölténynél a kilőtt anyag jelölése;
j) a lőszer tűzveszélyességi osztálya.
(3) A legkisebb csomagolási egységek felbontásakor a Vizsgálónak vizsgálni kell, hogy azokban csak a jelöléseknek megfelelő lőszerek vannak, keveredés nem fordul elő.
Egy adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálata, próbajel használata

35. § (1) Adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálatát a gyártás vizsgálatával azonos módon, kétszeres mintamennyiség vizsgálatával kell végrehajtani. Típusvizsgálatra egy lőszerfajta sorozatgyártásának megkezdése előtt kerülhet sor.
(2) A típusvizsgálatra legkevesebb 3000 darabot lehet felajánlani, amelyet a későbbi sorozatgyártás feltételei között gyártottak.

36. § Típusvizsgálatkor a kereskedelmi lőszerekre előírt összes vizsgálatot el kell végezni a következő eltérésekkel:
a) a csomagolás és az azon előírt jelzések készülhetnek ideiglenes eljárással;
b) a méretvizsgálat során a 19. melléklet táblázataiban, az adott kaliberjelű lőszerre megadott összes hossz- és átmérőméretet és a tölthetőséget vizsgálni kell, ezek nem léphetik túl a megadott értékeket.

37. § (1) Új kaliberjelű lőszer kifejlesztése esetén, amelyik még nem szerepel a C.I.P., illetve a 17. melléklet táblázataiban, a típusvizsgálatot a gyártó által megadott adatok figyelembevételével kell elvégezni.
(2) Nem szabad olyan új lőszer gyártásának hatósági engedélyezéséhez szakvéleményt adni, melyről a típusvizsgálat során megállapítják, hogy
a) működtethető olyan fegyver töltényűrjéből, mely a mérettáblázatban megtalálható más kaliberjelű lőszer kilövésére való, és méretei azonosak vagy hasonlóak, de megengedett gáznyomása kisebb mint az új vizsgált lőszeré,
b) az új lőszernek kisebb a megengedett legnagyobb gáznyomása a mérettáblázatban megtalálható azonos vagy hasonló méretű lőszerénél, de a már meglévő lőszer működtethető az új lőszerhez tervezett - kisebb gáznyomást elviselő - fegyverből.

38. § (1) A típusvizsgálatot a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, annak eredményeit a Vizsgáló minősíti.
(2) A típusvizsgálat során a Vizsgáló az eddig meghatározottakon túl a következőket vizsgálja:
a) rendelkezésre állnak-e a lőszerek méretvizsgálatához szükséges hitelesített mérőeszközök;
b) a ballisztikai mérőcsövek méretei megfelelnek-e a 19. mellékletben megadott méreteknek és tűréseknek;
c) a ballisztikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak-e, ezek utolsó hitelesítése mikor, milyen módon történt;
d) rendelkezésre állnak-e a biztonságos működés vizsgálatához szükséges fegyverek;
e) a gyártó berendezései biztosítják-e az egyenletes minőségben történő gyártást;
f) a mérőműszerek használatához megfelelően képzett szakemberekkel rendelkeznek.
(3) Több kaliberjelű lőszer egyidejű vagy egy éven belüli típusvizsgálata esetén csak az a), b) és d) pontban leírtakat kell minden kaliberre vizsgálni.

39. § (1) Egy lőszertípus (egy adott kaliberjelű lőszer) gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvéleményben a Vizsgáló azt igazolja, hogy a gyártó az adott kaliberjelű lőszer gyártására felkészült, a vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérőeszközökkel, ballisztikai vizsgáló berendezésekkel és megfelelően képzett személyzettel.
(2) A gyártónak minden gyártani kívánt lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.
(3) A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni.
A lőszervizsgálat próbajele:
12. számú próbajel
(4) Nem tüntetheti fel a lőszervizsgálat próbajelét az a gyártó, amelyiknél a 18. melléklet II/16. pontjában felsorolt feltételek csak részben állnak rendelkezésre.

40. § A Vizsgáló a próbajel használatra történő feljogosításról a gyártó és a kaliberjel(ek) megnevezésével tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.

41. § (1) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az e rendelet előírásainak, az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett felszólítja a gyártót a sorozat kereskedelmi forgalomból való kivonására.
(2) Súlyos vagy ismételt hibák előfordulása esetén a Vizsgáló a próbajel használatát a gyártótól visszavonhatja.
(3) Másik országból származó lőszerek esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát, valamint azon ország nemzeti vizsgáló szervezetét, amelyiknek a próbabélyegével a hibás tételt ellátták. A lőszereknek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot is.
Csővizsgáló lőszerek vizsgálata

42. § Csővizsgáló lőszerek a 9. § b) pontja és a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fegyvervizsgálatok végrehajtásához szükségesek. Vizsgálatukat a 32-34. §-ban leírtak szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel:
a) egy gyártási tétel darabszáma 3000 darabnál kevesebb is lehet,
b) a mintavétel mennyisége gáznyomás vizsgálathoz 10 db,
c) szemrevételezéssel és méretvizsgálattal a tétel 100%-át kell vizsgálni,
d) a működési biztonságot kereskedelmi fegyverekkel is vizsgálni kell,
e) a legkisebb csomagolási egységen az előírt jelzéseken kívül legyen a csővizsgáló lőszerre utaló egyértelmű jelzés (felirat),
f) a csomagolás legyen eltérő az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerétől,
g) a csomagoláson fel kell tüntetni a kaliberjelhez előírt vizsgálati nyomást, valamint sörétes lőszerek esetén azt is, ha csak az első vagy a második mérőhely vizsgálatára való, a sörétes csővizsgáló lőszerek feleljenek meg a 22. melléklet előírásainak,
h) a lőszereken az előírt jelzések mellett legyen feltűnő megkülönböztető jel; sörétes lőszereken, a hüvelytesten is fel kell tüntetni a vizsgálati nyomást,
i) a csővizsgáló lőszereken a kereskedelmi lőszereknél megengedett rövid hosszirányú repedések nem fordulhatnak elő,
j) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását a 19. mellékletben leírtaknak megfelelően kell vizsgálni; statisztikai valószínűséggel a várható legkisebb nyomás értékét is ki kell számítani, aminek meg kell haladnia az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerek várható legnagyobb gáznyomását; huzagolt csövű fegyverek lőszereinél a csőtorkolati energia értéke haladja meg a megengedett legkisebb értéket; az eredményeket a 19. mellékletben leírtak szerint kell értékelni,
k) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását - a peremgyújtású töltények kivételével - elektromechanikus eljárással kell mérni,
l) a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza,
m) a 21. mellékletben nem szereplő kaliberjelzéssel ellátott, fekete lőporral működő fegyverek esetében a gyártó által megadott töltet értéket kell figyelembe venni, és ez alapján a Vizsgáló határozza meg a csővizsgáló töltetet.
Felülvizsgálat

43. § (1) A vizsgálatok elvégzésére és a próbajel használatára feljogosított gyártónál a Vizsgáló évenként ellenőrzi, hogy az a feljogosító szakvélemény(ek)ben foglaltaknak továbbra is megfelel-e. A Vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzést is végezhet.
(2) A felülvizsgálat részei:
a) a mérőrendszerek, a ballisztikai csövek és a mérőműszerek, illetve azok utolsó hitelesítésének vizsgálata;
b) az utolsó felülvizsgálat óta gyártott sorozatok vizsgálati jegyzőkönyveiből szúrópróbaszerűen kiválasztott dokumentáció vizsgálata;
c) egy vagy néhány sorozat vizsgálatának megismétlése a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében; az ismételt vizsgálatnál megengedett a gáznyomást csak 10 lövéssel vizsgálni.
(3) Amennyiben a Vizsgáló a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatkor olyan sorozatot talál, amelynek mérési eredményei közel vannak a megengedett határértékhez, a sorozat vizsgálatait megismétli.
(4) A felülvizsgálatról a Vizsgáló jegyzőkönyvet készít, mely az elvégzett vizsgálat tételes ismertetésén kívül felsorolja a tapasztalt hiányosságokat és határidőt ad azok megszüntetésére.
(5) Súlyos hiányosságok észlelése esetén a Vizsgáló az illetékes rendőrhatóságnál kezdeményezheti a próbajel használatra való feljogosítás, engedély átmeneti, a hibák elhárításáig történő felfüggesztését vagy visszahívását.
Szakvélemény gyártási kérelemhez

44. § A fegyver vagy lőszer gyártási kérelemnek tartalmaznia kell a Vizsgáló által készített, a Korm. r. 3. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakvéleményét.

45. § (1) Olyan fegyverek gyártására vonatkozó kérelem esetén, amelyekbe a próbajel beütése csak egyedi vizsgálattal történhet, a kérelmezőnek a következőket kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátania:
a) mintapéldány minden gyártani kívánt fegyvertípusból,
b) azon alkatrészek, részegységek felsorolása - amennyiben ilyeneket beépítettek a fegyverbe -, amelyeket másik gyártótól szereztek be, és azokat már más fegyvernél bevizsgálták és ellátták próbajellel,
c) a saját gyártásban készülő teherviselő alkatrészek, részelemek gyártmányrajza, a gyártáshoz használt anyagféleségek felsorolásával,
d) összeállítási rajz,
e) Összeszerelési technológia,
f) a gyártó berendezések helyszíni bemutatása a gyártó telephelyén annak igazolására, hogy képesek a 17. mellékletben előírt méreteket betartani,
g) a kész fegyver méretellenőrzéséhez rendelkezésre álló mérőeszközök,
h) lőtér a fegyverek kipróbálásához,
i) megfelelő képzettségű szakemberek a fegyver ballisztikai vizsgálataihoz,
j) a fegyverhez használható lőszer kaliberjele.
(2) A fegyverek külalakját, tusának, irányzékának, működtetésének megoldását a gyártó szabadon választhatja meg.
(3) A szakvélemény a gyártás folyamatára vonatkozik, a gyártott fegyvereket a Vizsgálónak egyedi vizsgálatra minden esetben be kell mutatni.

46. § Típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető fegyverek gyártási kérelmének esetében a szakvélemény kiadásához a 17-19. §-ban előírtak szerint kell eljárni.

47. § Lőszergyártási kérelemhez szakvéleményt a 35-38. §-nak megfelelően kell kiadni.
Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 5/1999. (III. 3.) GM rendelet és 15/2003. (III. 28.) GKM rendelet.

49. § E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott tanúsítványok érvényességi idejét nem érinti.

50. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

51. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan fegyvernek, fegyver fődarabjainak, valamint azok lőszereinek, a hatástalanított fegyvereknek, továbbá a lövőkészülékeknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, valamint az emberi élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
1. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez
A Magyar Köztársaság fegyver- és lőszervizsgálati próbajeleivel egyenértékűnek elismert külföldi próbajelek
AUSZTRIA
Ideiglenes próba - simacsövű és kombinált fegyverek (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Feketelőporos fegyverek végleges vizsgálata - minden típus (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Füstnélküli lőporos vizsgálata minden olyan fegyvernek, amely füstnélküli lőporos töltények kilövésére vannak szánva (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
A lőfegyver selejtezése (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Fokozott vizsgálat simacsövű fegyverekre (fakultatív) (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Lőszer-ellenőrzési jel (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Bizonyos fegyverek és robbanó-töltettel működő hordozható készülékek vizsgálati jele (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
Simacsövű, acélsörétes fegyverek vizsgálati jele (Vizsgálóállomás Bécs/Ferlach)
BELGIUM
Revolver
Próba fekete lőporral
Cső és váz
Forgódob
Próba füstnélküli lőporral
Cső, váz forgódob
Öntöltő pisztoly
Próba füstnélküli lőporral
Cső és a próbának alávetett darabok
Flobert” töltények vagy revolvertöltények kilövésére szolgáló pisztolyok
Próba fekete lőporral
Cső
Próbának alávetett darabok
Próba füstnélküli lőporral
Cső és a próbának alávetett darabok
Külföldi fegyverek
Cső és a próbának alávetett alkatrészek
Közönséges próba
Fokozott próba
Katonai fegyverek
Cső
Próbának alávetett alkatrészek
A keményre edzett alkatrészeket a következő bélyeggel lehet jelölni
Lőfegyver selejtezése
Közönséges
Zárócsavar
Cső
Kötelező próba
Simacsövű elöltöltős
Fokozott
Cső
Zárócsavar
Ideiglenes, fakultatív próbája a csőnek
Kötelező próba
Simacsövű hátultöltős
Cső és zárszerkezet
Közönséges
Fokozott
Próba fekete lőporral
Cső
Zárszerkezet
Szobakarabély
Próba füstnélküli lőporral
Cső és a zárszerkezet
Kötelező vizsgálat
Huzagolt csövű puska és karabély
Cső és zárszerkezet
Lőszerellenőrzés jele
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Simacsövű fegyver acélsörétes próbája
CSEHORSZÁG
A prágai Vizsgálóállomás azonosító bélyege
Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája
Kézi gázfegyverek lőszereinek ellenőrzési jele
Elöltöltő lőfegyverek egyedi próbája fekete lőporral
Hátultöltő simacsövű fegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral
Simacsövű fegyverek fokozott próbája
Hátultöltő huzagolt csövű fegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral
Expanzión alapuló fegyverek és készülékek homologációs próbája
Lőszerellenőrzés jele
Lőporellenőrzés jele
Mindenféle lőfegyver ismételt próbája
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
FINNORSZÁG
Próba füstnélküli lőporral
Próba fekete lőporral
Fokozott próba
Lőszerellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
OROSZORSZÁG
Fegyverek és lőszerek próba bélyege Ijevsk-i Vizsgálóállomás
Fegyverek és lőszerek próba bélyege Klimovsk-i Vizsgálóállomás
Fegyverek és lőszerek próba bélyege Krasnozavodsk-i Vizsgálóállomás
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
FRANCIAORSZÁG
Fakultatív próbák
Készreszerelt csövek: közönséges próba
Készreszerelt csövek: kétszeres próba
Készreszerelt csövek: háromszoros próba
Kötelező próbák
Fegyverekhez hasonló készülékek típusvizsgálat
Készreszerelt puskák: próba fekete lőporral
Kiegészítő bélyeg a szállításra kész kipróbált fegyvereken
Készreszerelt puskák: közönséges próba füstnélküli lőporral
Készreszerelt puskák: fokozott próba füstnélküli lőporral
Hosszú, huzagolt csövű fegyverek próbája
Hosszú, huzagolt csövű fegyverek ismételt próbája
Készreszerelt puskák: ismételt próba fekete lőporral
Közönséges ismételt próba füstnélküli lőporral
Fokozott ismételt próba füstnélküli lőporral
Rövidcsövű fegyverek próbája
Rövidcsövű fegyverek ismételt próbája
Lőszerellenőrzés jele
Lőfegyverek selejtezési jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája


CHILE
Lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Lőszerellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
NAGY-BRITANNIA
A cső ideiglenes próbája (Vizsgálóállomás London/Birmingham)
Végleges próba füstnélküli lőporral
a mechanizmusra
Végleges próba füstnélküli lőporral
a csőre
Végleges próba fekete lőporral
Különleges fokozott próba
Ismételt próba
Lőszerellenőrzés jele
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
Megjegyzések:
Az üzemi nyomás, amelyre a fegyvert kipróbálták tonna/négyzethüvelyk értékben mérve a csövön is jelölésre kerül.
Például: 3 Tons
A névleges kaliber és a töltényűr hosszát ugyancsak jelölik a csövön. Például: 12 2".”
NÉMETORSZÁG
Végleges próba, fekete lőporral
Végleges próba, füstnélküli lőporral
Fokozott próba, füstnélküli lőporral
Olyan fegyverek próbája, amelyek a szilárd lövedéktől eltérő anyagot lőnek ki
Ismételt vizsgálat
A különböző vizsgáló állomások megkülönböztető bélyegei
Lőszerek ellenőrző jelei
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő készülékek vizsgálati bélyege
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
OLASZORSZÁG
A Gardone-i Vizsgálóállomás azonosító jele
Végleges próba fekete lőporral
Végleges próba füstnélküli lőporral
Fakultatív, fokozott próba füstnélküli lőporral
Járulékos bélyeg a kipróbált fegyvereken szállításra kész állapotban
Lőszerellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
SPANYOLORSZÁG
Az EIBAR-i Vizsgálóállomás megkülönböztető jele
Elöltöltő fegyverek feketelőporos próbája
Hátultöltött csövek próbája fekete lőporral (fakultatív)
Hátultöltött simacsövű fegyverek kötelező próbája füstnélküli lőporral
Hátultöltött simacsövű fegyverek kiegészítő próbája füstnélküli lőporral
Pisztolyok és szobakarabélyok próbája (a szokásosan használt lőporral)
Huzagolt csövű fegyverek kötelező próbája
Külföldi fegyverek próbajele, amelyeken nincs CIP által elismert jel
Lőszerellenőrzés jele
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbajele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
SZLOVÁKIA
Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája
Elöltöltő lőfegyverek egyedi próbája fekete lőporral
Hátultöltő lőfegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral
Lőfegyverek fokozott próbája
Egyéb fegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Lőszerellenőrzés jele
Lőporellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
2. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez
Hátultöltő új fegyverek lőpróbát megelőző egyedi vizsgálata
(1) A lőpróba előtti szemrevételezéskor a következőket kell vizsgálni:
a) A fegyveren a következő jelzések megléte (tartós módon és olvashatóan):
aa) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;
ab) azonosítási szám a tokon és minden cserélhető fődarabon;
ac) a kaliberjel a 17. melléklet táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;
ad) fekete lőporos töltény kilövésére alkalmas fegyveren a „csak fekete lőporral” felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén.
b) Meg kell vizsgálni a fegyver általános állapotát, tisztaságát; ki kell szűrni az esetleges anyag-, forrasztási-hegesztési hibákat, a fegyvercső és a töltényűr deformációját.
A következő hibák nem fordulhatnak elő:
ba) kovácsolási redő, hosszirányú karc, repedés a csőben;
bb) folytonossági hiányok (pl. zárvány);
bc) szerszámmegakadás nyomai a csőben vagy a töltényűrben;
bd) szabad szemmel is látható, gépi vagy kézi megmunkálásból eredő karcok vagy egyéb felülethibák a töltényűrben és a cső belső felületén; vitatható esetben érdességi etalonnal összehasonlítva a töltényűrben Ra 1,8 µm, a csőben Ra 1,0 µm felületi érdesség megengedett;
be) dudor vagy dudorhoz hasonló, a csőfal szilárdságát csökkentő alakváltozás, különösen a töltényűr-csőfurat vagy a csőfurat-choke átmeneténél;
bf) szabad szemmel látható horpadások vagy hullámosság a csőfuratban;
bg) korróziónyomok és tisztítással el nem távolítható szennyeződések;
bh) a csövek, csőkampók, csősínek helytelen szerelése vagy hibás forrasztása.
c) Meg kell vizsgálni, hogy
ca) a lőfegyver nem kelti-e más tárgy benyomását;
cb) a vadászathoz, vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas-e összehajtásra, megrövidítésre, gyorsított szétszerelésre vagy átalakításra.
(2) A működési biztonság vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy helyesen működik-e a zárszerkezet vagy zártest, a biztosító(k), a felhúzó és az elsütő szerkezet, félautomata (öntöltő) lőfegyvereknél az adogató és az ürítő szerkezet.
a) Nem fordulhatnak elő a következő hibák:
aa) kifogástalan felhúzást nem biztosító zárszerkezet;
ab) nehézkes zárolás, nem biztonságos reteszelés;
ac) félautomata fegyverek adogató és ürítő szerkezetének hibás működése;
ad) nem hatásos biztosító(k);
ae) töltés során véletlen elsülés;
af) az ütőszeg(ek) mozgása nem akadálytalan,
ag) az ütőszerkezet felhúzott állapotában az ütőszeg(ek) kiáll(nak) a tűzfal szintjéből;
ah) az ütőszeg(ek) feje vagy furata sorjás;
ai) az elsütő szerkezet hibásan működik;
aj) revolvereknél a dob bizonytalanul vagy hibásan működik.
b) Az elsütő erő - sportfegyverek kivételével - ne legyen kisebb az alábbi értékeknél:
Hosszú fegyverek (gyorsító nélkül)9,8 N
Rövid fegyverek, felhúzott kakassal9,8 N
Rövid fegyverek, revolverezéssel39,2 N
Sportfegyvereknél a szakág technikai szabályzatát kell betartani, ezt a Vizsgáló nem vizsgálja.
(3) A méretvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a töltényűr és a csőfurat méretei megfelelnek-e a 17. mellékletben található értékeknek. Meg kell határozni a cső hosszát is. Kiemelhető csövű fegyvereknél meg kell mérni a cső súlyát, és a cső zárásakor a csőfar és a zárszerkezet véglapja közötti hézag nagyságát hézagmérővel. A choke-kal rendelkező simacsövű fegyvereknél mérni kell a choke nagyságát is kúpos furatmérővel.
A fegyver jellegétől függően a következő méreteket kell vizsgálni:
a) a Központi gyújtású lőszerek kilövésére szolgáló huzagolt csövű fegyvereknél, riasztó- és kartácslőszert lövő fegyvereknél
aa) a töltényűr legnagyobb átmérőjétP1
ab) a töltényűr hosszátL3
ac) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnálH2
ad) a töltényűrben levő vállkúp szögétα
ae) a peremfészek mélységétR vagy E
af) a huzagolásba bevezető kúp előtti átmérőtG1
ag) a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszögéti
ah) a hüvelyszáj síkja (H2) és a huzagolás kezdete közötti távolságotG
ai) a cső átmérőjét az ormózatok közöttF
aj) a cső átmérőjét a barázdák közöttZ
Poligoncső furatának mérete akkor megfelelő, ha annak keresztmetszete legfeljebb 0,7%-kal kisebb, mint a 17. mellékletben az ugyanolyan kaliberjelű huzagolt csőre megadott Q érték.
b) Központi gyújtású sörétes lőszerek kilövésére szolgáló simacsövű fegyvereknél
ba) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előttD
bb) a töltényűr hosszátL
bc) a töltényűr átmérőjét a tűzfaltól L távolságbanH
bd) a peremfészek mélységétT
be) az átmeneti kúp szögétα1
bf) a cső belső átmérőjétB
c) Peremgyújtású lőszerek kilövésére szolgáló fegyvereknél
ca) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előttP1
cb) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnálH2
cc) a töltényűr teljes hosszátL3
cd) a töltényűr hosszát a válligL1
ce) a peremfészek mélységétR
cf) az ormózatok átmérőjét a csőbenF
cg) a barázdák átmérőjét a csőbenZ
Amelyik kalibernél F=Z, ott értelemszerűen ezt a méretet kell vizsgálni.
d) lövőkészülékeknél
da) a töltényűr teljes hosszátL3
db) a peremfészek mélységétR
dc) a cső furatának átmérőjétF=Z
dd) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnálH2
Megjegyzés: A betűjelek értelmezéséhez a 17. mellékletben található ábrákat kell alapul venni.
(4) A zárolási hézag vizsgálata. Ennek meghatározója típustól függően:
a) peremes töltényűrnél az R mélység;
b) hornyos palackos töltényűrnél az L1/P2 és L2/H1 méretek közötti α kúp;
c) hornyos hengeres töltényűrnél az L3 hossz;
d) Magnum töltényeknél a gyűrűs rész (ütközőperem) E mélysége;
e) sörétes töltényeknél a peremfészek T mélysége.
A zárolási hézag legnagyobb megengedett értéke a fegyverhez tartozó lőszer jellegétől és megengedett gáznyomásától függően a következő:
a) Huzagolt, hosszú csövű fegyver, illetve 30 mm-nél hosszabb, központi gyújtású, palackos hüvelyű töltényt működtető pisztoly és revolver esetén
aa) ha a megengedett nyomás Pmaxem 3800 bar0,15 mm
ab) ha a megengedett nyomás Pmaxem 3800 bar0,10 mm
b) Pisztolynál, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, központi gyújtású
ba) hornyos hüvelyű palackos töltények esetén0,20 mm
bb) hornyos hüvelyű hengeres töltények esetén0,30 mm
bc) egyéb töltények esetén0,30 mm
c) Revolvernél, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, és központi gyújtású0,25 mm
d) Hosszú simacsövű, sörétes töltényt lövő fegyvernél
da) félautomata rendszer esetén0,35 mm
db) egyéb rendszer esetén0,20 mm
Billenőcsövű fegyvernél a próbalövés után a tűzfal és a csőfar közötti hézag legfeljebb0,10 mm
e) Peremgyújtású töltényt működtető fegyvernél
ea) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 1900 bar, vagy a legnagyobb energia az előírt érték0,20 mm
eb) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 1900 és 2500 bar között van0,15 mm
ec) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 2500 bar0,10 mm
f) Néhány amerikai eredetű hornyos lőszer kalibernél - konstrukciós megfontolásból - a legnagyobb méretű lőszer a legkisebb méretű töltényűrbe helyezve túlnyúlik a csőfar síkján. Ezeknél a zárolási hézag a túlnyúlás nagyságával megnövelt, a) pont alatt megadott érték lehet.
Ezen kaliberjelek felsorolása és a megengedett értékek a 22. mellékletben találhatók.
A zárolási hézagot a töltényűrbe helyezett megfelelően kialakított idomszerrel, sima billenőcsövű fegyvereknél a hézagot hézagmérővel kell vizsgálni.
CHILE
Lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Lőszerellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
NAGY-BRITANNIA
A cső ideiglenes próbája (Vizsgálóállomás London/Birmingham)
Végleges próba füstnélküli lőporral
a mechanizmusra
Végleges próba füstnélküli lőporral
a csőre
Végleges próba fekete lőporral
Különleges fokozott próba
Ismételt próba
Lőszerellenőrzés jele
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
Megjegyzések:
Az üzemi nyomás, amelyre a fegyvert kipróbálták tonna/négyzethüvelyk értékben mérve a csövön is jelölésre kerül.
Például: 3 Tons
A névleges kaliber és a töltényűr hosszát ugyancsak jelölik a csövön. Például: 12 2".”
NÉMETORSZÁG
Végleges próba, fekete lőporral
Végleges próba, füstnélküli lőporral
Fokozott próba, füstnélküli lőporral
Olyan fegyverek próbája, amelyek a szilárd lövedéktől eltérő anyagot lőnek ki
Ismételt vizsgálat
A különböző vizsgáló állomások megkülönböztető bélyegei
Lőszerek ellenőrző jelei
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő készülékek vizsgálati bélyege
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
OLASZORSZÁG
A Gardone-i Vizsgálóállomás azonosító jele
Végleges próba fekete lőporral
Végleges próba füstnélküli lőporral
Fakultatív, fokozott próba füstnélküli lőporral
Járulékos bélyeg a kipróbált fegyvereken szállításra kész állapotban
Lőszerellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
SPANYOLORSZÁG
Az EIBAR-i Vizsgálóállomás megkülönböztető jele
Elöltöltő fegyverek feketelőporos próbája
Hátultöltött csövek próbája fekete lőporral (fakultatív)
Hátultöltött simacsövű fegyverek kötelező próbája füstnélküli lőporral
Hátultöltött simacsövű fegyverek kiegészítő próbája füstnélküli lőporral
Pisztolyok és szobakarabélyok próbája (a szokásosan használt lőporral)
Huzagolt csövű fegyverek kötelező próbája
Külföldi fegyverek próbajele, amelyeken nincs CIP által elismert jel
Lőszerellenőrzés jele
Egyes lőfegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbajele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
SZLOVÁKIA
Jelzőfegyverek, riasztó és mozgásgátló fegyverek, valamint egyéb gáztáguláson alapuló készülék egyedi próbája
Elöltöltő lőfegyverek egyedi próbája fekete lőporral
Hátultöltő lőfegyverek egyedi próbája füstnélküli lőporral
Lőfegyverek fokozott próbája
Egyéb fegyverek és robbanótöltettel működő hordozható készülékek próbája
Lőszerellenőrzés jele
Lőporellenőrzés jele
Simacsövű fegyverek acélsörétes próbája
2. melléklet a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelethez
Hátultöltő új fegyverek lőpróbát megelőző egyedi vizsgálata
(1) A lőpróba előtti szemrevételezéskor a következőket kell vizsgálni:
a) A fegyveren a következő jelzések megléte (tartós módon és olvashatóan):
aa) a gyártó neve, cégjelzése vagy védjegye;
ab) azonosítási szám a tokon és minden cserélhető fődarabon;
ac) a kaliberjel a 17. melléklet táblázatainak megfelelően; többcsövű fegyvernél különböző kaliberjelek esetén mindegyik csövön, azonos kaliberjelek esetén legalább az egyik csövön;
ad) fekete lőporos töltény kilövésére alkalmas fegyveren a „csak fekete lőporral” felirat megléte magyarul, vagy a CIP tagországok valamelyikének nyelvén.
b) Meg kell vizsgálni a fegyver általános állapotát, tisztaságát; ki kell szűrni az esetleges anyag-, forrasztási-hegesztési hibákat, a fegyvercső és a töltényűr deformációját.
A következő hibák nem fordulhatnak elő:
ba) kovácsolási redő, hosszirányú karc, repedés a csőben;
bb) folytonossági hiányok (pl. zárvány);
bc) szerszámmegakadás nyomai a csőben vagy a töltényűrben;
bd) szabad szemmel is látható, gépi vagy kézi megmunkálásból eredő karcok vagy egyéb felülethibák a töltényűrben és a cső belső felületén; vitatható esetben érdességi etalonnal összehasonlítva a töltényűrben Ra 1,8 µm, a csőben Ra 1,0 µm felületi érdesség megengedett;
be) dudor vagy dudorhoz hasonló, a csőfal szilárdságát csökkentő alakváltozás, különösen a töltényűr-csőfurat vagy a csőfurat-choke átmeneténél;
bf) szabad szemmel látható horpadások vagy hullámosság a csőfuratban;
bg) korróziónyomok és tisztítással el nem távolítható szennyeződések;
bh) a csövek, csőkampók, csősínek helytelen szerelése vagy hibás forrasztása.
c) Meg kell vizsgálni, hogy
ca) a lőfegyver nem kelti-e más tárgy benyomását;
cb) a vadászathoz, vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas-e összehajtásra, megrövidítésre, gyorsított szétszerelésre vagy átalakításra.
(2) A működési biztonság vizsgálatakor azt kell megállapítani, hogy helyesen működik-e a zárszerkezet vagy zártest, a biztosító(k), a felhúzó és az elsütő szerkezet, félautomata (öntöltő) lőfegyvereknél az adogató és az ürítő szerkezet.
a) Nem fordulhatnak elő a következő hibák:
aa) kifogástalan felhúzást nem biztosító zárszerkezet;
ab) nehézkes zárolás, nem biztonságos reteszelés;
ac) félautomata fegyverek adogató és ürítő szerkezetének hibás működése;
ad) nem hatásos biztosító(k);
ae) töltés során véletlen elsülés;
af) az ütőszeg(ek) mozgása nem akadálytalan,
ag) az ütőszerkezet felhúzott állapotában az ütőszeg(ek) kiáll(nak) a tűzfal szintjéből;
ah) az ütőszeg(ek) feje vagy furata sorjás;
ai) az elsütő szerkezet hibásan működik;
aj) revolvereknél a dob bizonytalanul vagy hibásan működik.
b) Az elsütő erő - sportfegyverek kivételével - ne legyen kisebb az alábbi értékeknél:
Hosszú fegyverek (gyorsító nélkül)9,8 N
Rövid fegyverek, felhúzott kakassal9,8 N
Rövid fegyverek, revolverezéssel39,2 N
Sportfegyvereknél a szakág technikai szabályzatát kell betartani, ezt a Vizsgáló nem vizsgálja.
(3) A méretvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a töltényűr és a csőfurat méretei megfelelnek-e a 17. mellékletben található értékeknek. Meg kell határozni a cső hosszát is. Kiemelhető csövű fegyvereknél meg kell mérni a cső súlyát, és a cső zárásakor a csőfar és a zárszerkezet véglapja közötti hézag nagyságát hézagmérővel. A choke-kal rendelkező simacsövű fegyvereknél mérni kell a choke nagyságát is kúpos furatmérővel.
A fegyver jellegétől függően a következő méreteket kell vizsgálni:
a) a Központi gyújtású lőszerek kilövésére szolgáló huzagolt csövű fegyvereknél, riasztó- és kartácslőszert lövő fegyvereknél
aa) a töltényűr legnagyobb átmérőjétP1
ab) a töltényűr hosszátL3
ac) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnálH2
ad) a töltényűrben levő vállkúp szögétα
ae) a peremfészek mélységétR vagy E
af) a huzagolásba bevezető kúp előtti átmérőtG1
ag) a huzagolásba bevezető átmeneti kúp félszögéti
ah) a hüvelyszáj síkja (H2) és a huzagolás kezdete közötti távolságotG
ai) a cső átmérőjét az ormózatok közöttF
aj) a cső átmérőjét a barázdák közöttZ
Poligoncső furatának mérete akkor megfelelő, ha annak keresztmetszete legfeljebb 0,7%-kal kisebb, mint a 17. mellékletben az ugyanolyan kaliberjelű huzagolt csőre megadott Q érték.
b) Központi gyújtású sörétes lőszerek kilövésére szolgáló simacsövű fegyvereknél
ba) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előttD
bb) a töltényűr hosszátL
bc) a töltényűr átmérőjét a tűzfaltól L távolságbanH
bd) a peremfészek mélységétT
be) az átmeneti kúp szögétα1
bf) a cső belső átmérőjétB
c) Peremgyújtású lőszerek kilövésére szolgáló fegyvereknél
ca) a töltényűr átmérőjét a peremfészek előttP1
cb) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnálH2
cc) a töltényűr teljes hosszátL3
cd) a töltényűr hosszát a válligL1
ce) a peremfészek mélységétR
cf) az ormózatok átmérőjét a csőbenF
cg) a barázdák átmérőjét a csőbenZ
Amelyik kalibernél F=Z, ott értelemszerűen ezt a méretet kell vizsgálni.
d) lövőkészülékeknél
da) a töltényűr teljes hosszátL3
db) a peremfészek mélységétR
dc) a cső furatának átmérőjétF=Z
dd) a töltényűr átmérőjét a hüvelyszájnálH2
Megjegyzés: A betűjelek értelmezéséhez a 17. mellékletben található ábrákat kell alapul venni.
(4) A zárolási hézag vizsgálata. Ennek meghatározója típustól függően:
a) peremes töltényűrnél az R mélység;
b) hornyos palackos töltényűrnél az L1/P2 és L2/H1 méretek közötti α kúp;
c) hornyos hengeres töltényűrnél az L3 hossz;
d) Magnum töltényeknél a gyűrűs rész (ütközőperem) E mélysége;
e) sörétes töltényeknél a peremfészek T mélysége.
A zárolási hézag legnagyobb megengedett értéke a fegyverhez tartozó lőszer jellegétől és megengedett gáznyomásától függően a következő:
a) Huzagolt, hosszú csövű fegyver, illetve 30 mm-nél hosszabb, központi gyújtású, palackos hüvelyű töltényt működtető pisztoly és revolver esetén
aa) ha a megengedett nyomás Pmaxem 3800 bar0,15 mm
ab) ha a megengedett nyomás Pmaxem 3800 bar0,10 mm
b) Pisztolynál, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, központi gyújtású
ba) hornyos hüvelyű palackos töltények esetén0,20 mm
bb) hornyos hüvelyű hengeres töltények esetén0,30 mm
bc) egyéb töltények esetén0,30 mm
c) Revolvernél, ha a töltény 30 mm-nél rövidebb, és központi gyújtású0,25 mm
d) Hosszú simacsövű, sörétes töltényt lövő fegyvernél
da) félautomata rendszer esetén0,35 mm
db) egyéb rendszer esetén0,20 mm
Billenőcsövű fegyvernél a próbalövés után a tűzfal és a csőfar közötti hézag legfeljebb0,10 mm
e) Peremgyújtású töltényt működtető fegyvernél
ea) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 1900 bar, vagy a legnagyobb energia az előírt érték0,20 mm
eb) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 1900 és 2500 bar között van0,15 mm
ec) ha a megengedett gáznyomás Pmaxcr 2500 bar0,10 mm
f) Néhány amerikai eredetű hornyos lőszer kalibernél - konstrukciós megfontolásból - a legnagyobb méretű lőszer a legkisebb méretű töltényűrbe helyezve túlnyúlik a csőfar síkján. Ezeknél a zárolási hézag a túlnyúlás nagyságával megnövelt, a) pont alatt megadott érték lehet.
Ezen kaliberjelek felsorolása és a megengedett értékek a 22. mellékletben találhatók.
A zárolási hézagot a töltényűrbe helyezett megfelelően kialakított idomszerrel, sima billenőcsövű fegyvereknél a hézagot hézagmérővel kell vizsgálni.
folyt. a linken.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése