BOÉR MÁRIA: Isten veled haza - részlet a drámából, reklámként!

Az alábbi idézetet Boér Mária tévedése miatt, hogy a Tollforgatókhoz küldte az anyagot,  és az azt  követő alaptalan támadása miatt is közlöm, kiemelten. Segítettem neki informatikailag is, a korábbi Tollforgatók oldalt már régen nem üzemeltetem, a nevet jogtalanul a JAK, és más szervezetek és az iskolák átvették a projektemet iskolai versenyekre!

Viszont jogdíjat és segítséget senki nem fizetett, nem adott, a lapot egyedül üzemeltetem!

Lövey-Varga Éva (Bíborvirág)

BOÉR MÁRIA

Isten veled haza!

TÖRTÉNELMI DOKUMENTUM-DRÁMA

SZEREPLŐK:

NARRÁTOR

MAMA nyolc gyermeket szült édesanya

MARGIT alias JUDITH nővér, Szociális Missziótársulati tag

ISTVÁN tanító - első fiúgyermek

EMMUSKA - István felesége, némafilm szereplő

JUAN gyerek, pantomim szerep

PEDRO gyerek pantomim szerep

GLÓRIA gyerek pantomim szerep

ILONKA - második lány

ÁRPÁD - István öccse

JENŐ -  hetedik gyermek, színinövendék

ANDRÁS - Emma apja

PISTA - Emma öccse

RÓZA NÉNI Párizsból

KISS MANYI - színésznő

MELLÉKSZEREPLŐK:

POSTÁS

PÁL - harmadik gyermek

IDA: Árpád menyasszonya

BANDI - Emma öccse

JUNG úr Budapestről

három csitrilány

Csöpike

Feri Marosújvárról

A hajó angol orvosa

Magyar orvos

HELYSZÍN

A színpadot 2 részre osztjuk képzeletben, de nem mindig szükséges fallal elhatárolni a két részt. A baloldalon (“A” = a közönség felől nézve) szerény ház áll Kolozsváron, két szoba, konyha, műhely, mellette járda húzódik és kis udvar virágos kerttel, a kapu mellett kút, szemben kocsiszín. Az utca felé eső első szobában a két fiú lakik, de a cselekmény szempontjából a második szoba a fontos és főleg a konyha és a KAPU, ahol a látogatók belépnek az utcáról

A színpad “B” oldalának szélén egy hajó festett képe látható a falon, ráírva: NORDDEUTSCHER LLOYD, mellette egy épület, amely lehet Pista háza az Apor utcában, de lehet erdélyi menekültek vagonlakása, vagy a Zita királynő által rendbe hozott kórház barakkjainak egyike Pesten, ahol többek között a család egyik tagja, Róza néni is lakik, vagy István argentínai háza az óceánba ömlő folyó partján, vagy a pineyroi magyar iskola, vagy egy nyomda, ahol István dolgozik, később Argentína déli része: Patagónia stb. - de lehet I. világháborúbeli orosz fogolytábor barakkja Jekatyerinburgban - tehát minden, ami a kolozsvári családi házon kívül van, és amelyről szó esik az “A” színpadon. Itt statiszták vagy néha  pantomim játékosok, animátorok szerepelnek, többnyire hang nélkül. A hangtalan játék egyrészt a nagy távolságot érzékelteti, másrészt két, sokszor egymásnak ellentmondó világ közti különbséget.

Amikor a baloldali színpadon este van, akkor a  jobboldalon napsütésben ragyog a környék  - és fordítva. Az esti jelenetek lámpavilágítása azonban nem jelenti azt, hogy sötétség van. Ezt meg lehet oldani másszínű reflektorvilágítással. A jobboldalon akár állandóan lehet mozgás, de főleg akkor, amikor a baloldalon az Amerikából érkező leveleket olvassák fel hangosan. István gyakran látható levélírás közben, mert a honvágyát csak így tudja leküzdeni, de Emmuska is ír néha. Máskor korabeli fürdőruhában napozik vagy fürdik a család, a gyerekek pedig homokvárat építenek a parton, - miközben a baloldalon téliesen öltöznek! Mindez úgy játszódik le, mintha  némafilm lenne, vagyis: a pantomimjátékosok, animátorok akár “beszélhetnek” is, vagyis mozgathatják a szájukat, de a távolság miatt nem hallatszik a hangjuk. Ez a némajáték azért is indokolt, mert a cselekmény abban az időszakban játszódik, amikor a filmgyártás áttér a néma filmről a hangosfilmre.

Először a család első gyermeke: JUDIT NŐVÉR (eredeti nevén Margit) távozik missziós küldetéssel Clevelandbe, a kivándoroltak közé. Egy másik testvér: ÁRPÁD a Phillips-cég által alkalmazott rádiótechnikus. Saját maga által gyártott vevő- és adóállomása segítségével hangosfilmet akar készíteni a mozitulajdonos apósa: UDVARI ANDRÁS anyagi támogatására számítva, de belebukik a vállalkozásába és Dél-Amerikába vándorol. Ide már régebben emigrált egy idősebb testvér: ISTVÁN, feleségével: EMMÁVAL, valamint 3 gyermekükkel. Ezek közül 2 fiú egy ismeretlen háborús bűnös német katonatiszttől származik, de István örökbe fogadja és saját nevére íratja őket, és csak a legfiatalabb kislány, GLÓRIA a közös gyermek. Emmuska később kisegíti két öccsét is Dél-Amerikába, majd István is kisegíti az anyagilag tönkrement öccsét.