Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2012. január 29., vasárnap

Szent Korona a köztársaságon

Szent Korona a köztársaságon HANCZ GÁBOR - 2010.08.19. 12:31

Mi az eredete a magyar címer alkotóelemeinek? Miért lehet korona köztársasági címeren? Miért hasonlít a szlovák nemzeti jelkép a magyarra? A válaszokat Bertényi Iván történészprofesszortól, a téma legavatottabb ismerőjétől kértük.


– Az Országgyűlés húsz éve, 1990 nyarán fogadta el a Magyar Köztársaság címeréről szóló törvényt. Ön milyen szerepet játszott a háttérmunkálatokban?

– Részt vettem a vitákban, tudniillik nagy sajtópolémia alakult ki, hogy a korona nélküli – 1945 után Kossuth-címernek elnevezett – kiscímert vagy a hagyományosat válasszuk. Több cikket írtam a szent koronás címer védelmében.

Bertényi Iván
Bertényi Iván
– Milyen érvek hangoztak el egyik és másik oldalon?
– A Kossuth-címer népszerűségét növelte, hogy az 1956-os forradalom jelképe volt. Ellene szólt viszont egy érzelmi szempont: mindig nehéz idők jöttek, ha hivatalos címerré vált. Így 1849 áprilisa után a szabadságharc bukása, 1918 után a vörös- és a fehérterror, majd 1946 nyarát követően a kommunista diktatúra. A másik tábor legfőbb érve az volt, hogy a köztársaságnak nem lehet korona a címerében. Erre felvonultattam: Ausztriának, Andorrának és a legrégebbi köztársaságnak, San Marinónak is szerepel korona a címerében. Utóbbi a XIX. században helyezte rá mint a szuverenitás szimbólumát. A viták miatt húzódott 1990 nyaráig az új címer elfogadása, ezért egészen addig a Kádár-címer árnyékában élt az ország.

– A két – Rákosi- és Kádár-féle – szocialista címerrel címertanilag is volt probléma?

– A dél-amerikai gyarmatok az 1800-as évek elején szabadultak fel, és annyira haragudtak a volt gyarmattartókra, hogy tudatosan antiheraldikus, vagyis címertanilag klasszikus értelemben hibás címereket választottak: képeket ábrázoltak, de nem pajzson. Hasonló a helyzet a Rákosi-címerrel, amely, ha így nézzük, nem tekinthető címernek, hiszen nem volt címerpajzsa. A pajzson kívül alapvető alkotóelemnek fogadjuk még el a sisakdíszt, ami a XIII–XIV. században fordult elő; a magyar címer szó is sisakdíszt jelentett eredetileg. Az NDK-nak és a szovjet tagköztársaságok egy részének is antiheraldikus címere volt. A Rákosi-címer az 1936-os szovjet címert képezte le, és inkább emblémának tekinthető. A Kádár-féle címer már klasszikusan is címer, mert a közepében piros-fehér-zöld pajzsot helyeztek el. Más kérdés, hogy ennél nacionalistább címere nem volt Magyarországnak, hiszen csak annyit mond: magyar vagyok.

A Kossuth-címer.
A Kossuth-címer.

– Nézzük végig a jelenlegi címerünk alkotóelemeit! Honnan eredeztethető a kettős kereszt?
– A kettős kereszt vallási jelkép, Krisztus kínszenvedésének eszközére vezethető vissza. A hagyomány szerint Jézus feje fölé táblát tettek, amire latinul azt írták, hogy Názáreti Jézus, a zsidók királya, rövidítve I. N. R. I. Egyes bizánci ábrázolásokon ezt a táblát meghosszabbították, így jött létre a kettős kereszt, amelyet szentségtartókon ábrázoltak. Bizáncban nevelkedett III. Béla királyunk (1172–1196) hozta be hazánkba a kettős keresztet, amely 1190-től előbb pénzeken, majd pecséteken jelent meg.

– A hármas halom és a korona mikor került a kettős kereszt alá?

– Már a XIII. század végén van egy nyílt, leveles aranykorona a tövében, ami egyszerűen a királyságot jelképezhette. A hármas halom későbbi. A magyar heraldika mindig naturalista szemléletű volt, a címerek alkotói nem szerették az olyan ábrázolásokat, amelyek a valóságban nem képzelhetők el. Ennek megfelelően úgy érezték, a kettős kereszt alá kell tenni valamit, hogy ne lebegjen. A díszítőművészet már a XIV. században hármas halommá alakította az egyszeri alátétet.

– Mi a magyarázata a vörös-ezüst vágásoknak?

– A sávozat már 1202-ben megjelent Imre király aranypecsétjén. Ő Aragóniából hozott feleséget, ezért sok kutató azt vallotta – s én ma sem tartom kizártnak –, hogy az aragón „minta" utánzásáról van szó. Konstancia királynéval ugyanis aragón lovagok érkeztek, akiknek pajzsain függőleges sávozat volt, aranymezőben négy vörös sáv. Eszerint a magyar vörös-ezüst vízszintes sávozat ennek az ellenpárja lenne. Ezzel szemben az is lehet, hogy önálló magyar fejleményről van szó. Eszerint Imre király aranypecsétjén eredendően csak lemásolták a vörös posztóval borított fapajzsot, amelyet ezüstnek látszó fémpántok szilárdítottak. Így alakulhatott ki a vörössel és ezüsttel hétszer vágott pajzs.

– A Szent Korona mikor került rá a címerre?

– Csak a XVII. században, és máig vitatkoznak rajta, mennyire élethű az ábrázolása. Van ugyanakkor kutató, aki már Mátyás egyik pecsétjén is a Szent Koronát véli felfedezni.

A Magyar Köztársaság címere.
A Magyar Köztársaság címere.

– Az uralkodói címer a dinasztia vagy az ország címerének tekinthető?
– A címer kezdettől fogva mindkettőé, merthogy az ország is a királyé. Később, a Habsburgok alatt, a XVII. századtól finom megkülönböztetést jeleztek azzal, hogy betették középre a dinasztia családi címerét.

– A ma ismert címeralkotó elemek mikor jelennek meg először együtt?

– Vannak királyaink, akik a kettős keresztet, mások a sávokat használták. I. Ulászló (1440–44) alatt jön össze a kettő egy pajzsban. Mátyás alatt ugyan elképzelhető, hogy a Szent Korona került rá, viszont nem a ma ismert címerváltozatra.

– Mi köze a valósághoz annak a hagyománynak, hogy az ezüstvágások a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát, a halmok pedig a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát szimbolizálják?

– Ezek utólag elterjedt mondák. A folyók magyarázata ismert. II. Ulászló 1496-ban címert adott Szlavóniának, amelyben egy nyest két hullámos ezüstpólya között ugrik. Megmaradt a címeres levél, amiben az olvasható, hogy a Dráváról és a Száváról van szó. Ennek a mintájára Kassa negyedik címeres levelében szerepel, hogy a négy ezüstvágás a négy folyót jelképezi. Werbőczy István, aki ott dolgozott a királyi kancelláriában, ezt a magyarázatot beírta a Hármaskönyvbe. Ennek révén köztudottá vált, a Hármaskönyvet ugyanis 1848-ig majdnem annyiszor kiadták, mint a Bibliát, államtanát és a benne szereplő Szent Korona-eszmét sokan tanulták. A halmok magyarázata hasonló. Boldogult mesterem, Kumorovicz Bernát talált egy XVI. századi, Macedo nevű portugál szerzőt, aki Magyarország címeréről azt írta, hogy az ország három nagy hegye van rajta. Ezt nevezték el a XVII. században a Tátrának, Fátrának és Mátrának, valószínűleg a folyók mintájára.

– Miért alakult úgy, hogy Szlovákia címere a kettős kereszttel és – az ugyan kék – hármas halommal a magyar címerre hasonlít?

– A magyarázat régebbre nyúlik vissza. A XIX. században, amikor a szlovák nemzeti mozgalom kezdett kibontakozni, Stur és követői azt állították, hogy a kettős kereszt szlovák jelkép. Visszaélésnek tartották, hogy a magyarok ezt használják – még a kilencvenes években is akadt olyan szlovák politikus, aki el akarta tiltani tőle a magyarokat. Egy olyan ábrázolásra hivatkoztak, amiről később, vatikáni kutatások nyomán kiderült, hogy nem kettős kereszt, hanem egy templomi zászló két keresztrúdja szerepel rajta. Ekkor egy XV. századi bécsi kanonokra hivatkozva azzal az elmélettel jöttek elő, hogy a kettős kereszt a magyarok kétszeri – Szent István alatti, majd a pogánylázadásokat követő – megtérítésére utal, ami szerintük a szláv apostolok, Cirill és Metód követői által történt – tehát így is szlovák jelképről van szó. Ennek hatására használták a kettős keresztet a két világháború közötti Csehszlovákiában a szlovák fél címereként, majd Tiso önálló állama idején is. A mai szlovák címerben szereplő kettős kereszt és hármas halom egyébként az I. (Nagy) Lajos magyar király egyik pecsétjén szereplő címerpajzs pontos mása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése