2011. március 25., péntek
2011. március 17., csütörtök
2011. március 15., kedd
2011. március 13., vasárnap
Jégkorszaki gyermek csontjaira bukkantak Alaszkában 2011. február 28. 11:59 MTI
Jégkorszaki gyermek csontjaira bukkantak Alaszkában
2011. február 28. 11:59 MTI
Egy a jégkorszakból származó kisgyermek csontjaira bukkantak régészek Alaszkában. A hamvasztás után megmaradt maradványok az eddig talált legrégebbi emberi csontok a szubarktikus Észak-Amerikában.
Ben Potter és kollégái, az Alaszkai Egyetem kutatói szerint a helyszín, ahol a megközelítőleg hároméves gyermek testét elégették majd eltemették, mintegy 11 500 éves. Akkoriban Ázsiát és Észak-Amerikát még összekötötte egy a Bering-tengeren átívelő földnyelv. "A leletek felfedezésével új információkat kaptunk az utolsó jégkorszak idején élt ember életmódjáról és viselkedéséről" - mondta el Potter. A kutatók eredményeiket a Science című tudományos folyóiratban mutatták be.
A gyermek maradványait rejtő sír egy faházban található, amelyet nyilvánvalóan csak a nyári időszakban laktak. A bogyók gyűjtögetésével és halak, madarak, kisebb emlősök vadászatával foglalkozó nőknek és gyermekeknek nyújtott védelmet az épület - vélik a tudósok. A férfiak, akik nagyobb vadakat ejtettek el, hol itt, hol ott állították fel sátraikat.
A kutatók a leletek alapján úgy gondolják, 11 500 évvel ezelőtt a gyermek halálát követően a holttestet elégették, majd az asszonyok betemették a sírt és többé nem tértek vissza a házba. Azt, hogy a gyermek fiú volt vagy lány, valamint a halála okát egyelőre nem tudják megállapítani a tudósok. Reményeik szerint a megmaradt csontmaradványokból elegendő DNS-t tudnak majd kinyerni, amelyet összehasonlíthatnak a régió jelenlegi lakóinak genetikai információival.
A kutatók kisebb állatok, például lazacok, nyulak, mókusok és madarak főtt, sült csontjaira is bukkantak, aminek alapján azt feltételezik, hogy ebben a korban itt nem volt jellemző a kannibalizmus.
Ókortudományi pályázat - módosított határidővel!
Ókortudományi pályázat - módosított határidővel!
Pályázati Felhívás
Az Ókortudományi Társaság pályázatot ír ki 40 perces előadások megírására. A Társaság a következő témában várja a pályamunkákat:
Múltszemléletek az ókorban
A bizottság minden olyan pályamunkát elfogad, mely a fenti problémát elméleti szempontból vagy esettanulmányként vizsgálja, az ókortudomány valamely ágában. A pályázaton minden érdeklődő részt vehet, aki 2011. március 1-ig nem tölti be a 40. életévét.A pályázat beadásának módosított határideje: 2011. március 31. (postabélyegző dátuma)Az előadások szóban elmondandó része nem haladhatja meg a 20 ezer karaktert (szóközzel együtt). Az előadások szövegét három nyomtatott példányban és elektronikusan (Word és pdf-formátumban egyaránt) kell eljuttatni a következő címekre:Zólyomi GáborAsszíriológiai és Hebraisztikai TanszékELTE BTK, BudapestMúzeum krt. 4/AH-1088A nyomtatott példányokhoz a pályázóknak csatolni kell egy lapot nevükkel, telefonszámukkal és email címükkel.Az előadásokat az Ókortudományi Társaság elnöke, főtitkára és titkára, valamint felkért anoním bírálók fogják elbírálni. Az anoním bírálatokat a pályázat eredményhirdetése után a pályázók megtekinthetik. A bíráló bizottság a három legjobbnak tartott előadás szerzőjét felkéri előadásuk megtartására a Társaság áprilisi felolvasó ülésén, ahol a Társaság jelenlévő tagjai döntik el a végső sorrendet titkos szavazással, az előadásokat 1–10-ig terjedő pontokkal értékelve. A bíráló bizottság április 10-ig értesíti a három legjobbnak tartott előadás szerzőit.Díjak:1. díj: 30 ezer Ft2. díj: 20 ezer Ft3. díj: 15 ezer FtA pénzdíjak átadására a Társaság májusi közgyűlésén kerül sor. A bíráló bizottság a helyezetlen, de jónak tartott előadások szerzőit is felkérheti előadásuk felolvasására a Társaság következő évadjának felolvasó ülésein.A pályázat elbírálásának szempontjai:A pályázat célja magas színvonalú, önálló problémafelvetésről tanúskodó, és érdekes tudományos előadások megírásának ösztönzése. A bíráló bizottság az előadás tartalma mellett értékelésében figyelembe kívánja venni, hogy az előadás érvelése, felépítése mennyiben segíti vagy hátráltatja a szóbeli előadás követését és megértését, akár olyanok számára is, akiknek az ókortudomány más ága a szűkebb szakterülete. Előnyt élveznek továbbá azok az előadások melyek témájuk feldolgozásában tekintetbe veszik a társadalomtudomány más ágainak újabb eredményeit is.
Budapest, 2010. október 7.Az Ókortudományi Társaság Elnöksége
Pályázati Felhívás
Az Ókortudományi Társaság pályázatot ír ki 40 perces előadások megírására. A Társaság a következő témában várja a pályamunkákat:
Múltszemléletek az ókorban
A bizottság minden olyan pályamunkát elfogad, mely a fenti problémát elméleti szempontból vagy esettanulmányként vizsgálja, az ókortudomány valamely ágában. A pályázaton minden érdeklődő részt vehet, aki 2011. március 1-ig nem tölti be a 40. életévét.
A pályázat beadásának módosított határideje: 2011. március 31. (postabélyegző dátuma)
Az előadások szóban elmondandó része nem haladhatja meg a 20 ezer karaktert (szóközzel együtt). Az előadások szövegét három nyomtatott példányban és elektronikusan (Word és pdf-formátumban egyaránt) kell eljuttatni a következő címekre:
Zólyomi Gábor
Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék
ELTE BTK, Budapest
Múzeum krt. 4/A
H-1088
A nyomtatott példányokhoz a pályázóknak csatolni kell egy lapot nevükkel, telefonszámukkal és email címükkel.
Az előadásokat az Ókortudományi Társaság elnöke, főtitkára és titkára, valamint felkért anoním bírálók fogják elbírálni. Az anoním bírálatokat a pályázat eredményhirdetése után a pályázók megtekinthetik. A bíráló bizottság a három legjobbnak tartott előadás szerzőjét felkéri előadásuk megtartására a Társaság áprilisi felolvasó ülésén, ahol a Társaság jelenlévő tagjai döntik el a végső sorrendet titkos szavazással, az előadásokat 1–10-ig terjedő pontokkal értékelve. A bíráló bizottság április 10-ig értesíti a három legjobbnak tartott előadás szerzőit.
Díjak:
1. díj: 30 ezer Ft
2. díj: 20 ezer Ft
3. díj: 15 ezer Ft
A pénzdíjak átadására a Társaság májusi közgyűlésén kerül sor. A bíráló bizottság a helyezetlen, de jónak tartott előadások szerzőit is felkérheti előadásuk felolvasására a Társaság következő évadjának felolvasó ülésein.
A pályázat elbírálásának szempontjai:
A pályázat célja magas színvonalú, önálló problémafelvetésről tanúskodó, és érdekes tudományos előadások megírásának ösztönzése. A bíráló bizottság az előadás tartalma mellett értékelésében figyelembe kívánja venni, hogy az előadás érvelése, felépítése mennyiben segíti vagy hátráltatja a szóbeli előadás követését és megértését, akár olyanok számára is, akiknek az ókortudomány más ága a szűkebb szakterülete. Előnyt élveznek továbbá azok az előadások melyek témájuk feldolgozásában tekintetbe veszik a társadalomtudomány más ágainak újabb eredményeit is.
Budapest, 2010. október 7.
Az Ókortudományi Társaság Elnöksége
Pályázati Felhívás
Az Ókortudományi Társaság pályázatot ír ki 40 perces előadások megírására. A Társaság a következő témában várja a pályamunkákat:
Múltszemléletek az ókorban
A bizottság minden olyan pályamunkát elfogad, mely a fenti problémát elméleti szempontból vagy esettanulmányként vizsgálja, az ókortudomány valamely ágában. A pályázaton minden érdeklődő részt vehet, aki 2011. március 1-ig nem tölti be a 40. életévét.
A pályázat beadásának módosított határideje: 2011. március 31. (postabélyegző dátuma)
Az előadások szóban elmondandó része nem haladhatja meg a 20 ezer karaktert (szóközzel együtt). Az előadások szövegét három nyomtatott példányban és elektronikusan (Word és pdf-formátumban egyaránt) kell eljuttatni a következő címekre:
Zólyomi Gábor
Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék
ELTE BTK, Budapest
Múzeum krt. 4/A
H-1088
A nyomtatott példányokhoz a pályázóknak csatolni kell egy lapot nevükkel, telefonszámukkal és email címükkel.
Az előadásokat az Ókortudományi Társaság elnöke, főtitkára és titkára, valamint felkért anoním bírálók fogják elbírálni. Az anoním bírálatokat a pályázat eredményhirdetése után a pályázók megtekinthetik. A bíráló bizottság a három legjobbnak tartott előadás szerzőjét felkéri előadásuk megtartására a Társaság áprilisi felolvasó ülésén, ahol a Társaság jelenlévő tagjai döntik el a végső sorrendet titkos szavazással, az előadásokat 1–10-ig terjedő pontokkal értékelve. A bíráló bizottság április 10-ig értesíti a három legjobbnak tartott előadás szerzőit.
Díjak:
1. díj: 30 ezer Ft
2. díj: 20 ezer Ft
3. díj: 15 ezer Ft
A pénzdíjak átadására a Társaság májusi közgyűlésén kerül sor. A bíráló bizottság a helyezetlen, de jónak tartott előadások szerzőit is felkérheti előadásuk felolvasására a Társaság következő évadjának felolvasó ülésein.
A pályázat elbírálásának szempontjai:
A pályázat célja magas színvonalú, önálló problémafelvetésről tanúskodó, és érdekes tudományos előadások megírásának ösztönzése. A bíráló bizottság az előadás tartalma mellett értékelésében figyelembe kívánja venni, hogy az előadás érvelése, felépítése mennyiben segíti vagy hátráltatja a szóbeli előadás követését és megértését, akár olyanok számára is, akiknek az ókortudomány más ága a szűkebb szakterülete. Előnyt élveznek továbbá azok az előadások melyek témájuk feldolgozásában tekintetbe veszik a társadalomtudomány más ágainak újabb eredményeit is.
Budapest, 2010. október 7.
Az Ókortudományi Társaság Elnöksége
Ókor- Múzeum (2004, 1. szám) Az évszak műtárgya - 2003. tél
| ||
Bizánci művészet egy egyiptomi faluból - A Szépművészeti Múzeum festett díszű tárolóedénye Hagyományteremtő szándékkal indította útjára 2003. december 16-án a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye 'Az évszak műtárgya' kamarakiállítás-sorozatot. A sorozat fő célja, hogy rendszeres ritmusban a közönség elé tárja a Múzeum Antik Gyűjteményében folyó munka eredményeit: egy-egy újonnan megszerzett, restaurált művet, vagy éppen olyanokat, amelyekről új és bemutatásra érdemes tudományos eredmények születtek. Kr. e. 332-ben Nagy Sándor meghódította Egyiptomot. Nagy Sándor halála után birodalmát tábornokai osztották fel maguk között. Egyiptomban Lagos fia, Ptolemaios leszármazottai uralkodtak egészen Kr. e. 30-ig. A Ptolemaiosok uralmának első századában nagyszámú görög bevándorló érkezett Alexandriába, a Nagy Sándor által alapított pompás új fővárosba és a vidéken alapított görög városokba. A görög lakosság eleinte teljesen elkülönült a falvak és a vidéki városok bennszülött egyiptomi népességétől. Egyiptom új uralkodói, részint gyakorlati politikai megfontolásokból, részint pedig az egyiptomi kultúra és istenek iránti hagyományos görög tisztelettől vezérelve megőrizték az ősi egyiptomi vallás intézményeit, fenntartották az egyiptomi istenek templomait és papságát. Az egyiptomi uralkodói ideológia, kultuszok és intézmények továbbélésének köszönhetően az új fővárosban és a görög településeken kibontakozó hellénisztikus stílusú művészet mellett tovább éltek a fáraónikus építészeti formák, az egyiptomi művészet időtlen témái és kifejezőeszközei is. A görögök és egyiptomiak között fokozatosan kialakuló társadalmi kapcsolatok, az egyiptomi vallás kisugárzása, s az uralkodó elit igyekezete, hogy az egyiptomi lakosság számára is vonzó értelmezéssel lássa el a dinasztia számára különösen fontos görög isteneket, etnikai keveredéshez, istenek kölcsönös átértelmezéséhez, a művészetben pedig a görög és egyiptomi formák és stílusáramlatok ötvöződéséhez vezetett. Noha az istenek tiszteletének formái a görög és az egyiptomi templomokban különbözőek maradtak, Kr. e. 30, Egyiptom római meghódításának idejére az egyiptomi istenségek már fontos részévé váltak a görög származású lakosság vallásosságának. Ugyanakkor az egyiptomi népesség is elfogadta ősi isteneinek görög értelmezését, s már nem tekintette a görög írásbeliséget, a hellén kultúrát egy idegen elnyomás rákényszerített eszközeinek. A görög nyelv és kultúra presztízse és egyesítő ereje elemi fontossággal bírt a Földközi-tenger keleti országait meghódító Róma számára. A római uralom tovább ösztönözte az egyiptomiak és görögök közötti etnikai és kulturális közeledést és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy, először a történelem folyamán, Egyiptom a mediterrán világ szerves részévé váljék. Egyiptom építészete, szobrászata, festészete és iparművészete a késő-római (3-5. század) és kora-bizánci (5-7. század) korban az egykorú mediterrán kultúra szerves részét alkotta. Ugyanakkor megőrződtek az alexandriai hellénisztikus művészet egyes hagyományai is, mint azt a reliefszobrászatban a figurák térbeli viszonyának illuzionisztikus ábrázolása vagy a festészetben és a textilművészetben az emberi alakok és a drapériák klasszicizáló kivitele mutatja. A kereszténység terjedésével a 4. század közepétől a művészeti kifejezés klasszikus hagyományai új, a keresztény témák és jelképes ábrázolások által meghatározott formanyelvvel ötvöződtek. Az új formanyelv kialakulását nagyban befolyásolták a kereszténység keleti központjaiban, elsősorban is Konstantinápolyban (a késő-római és bizánci birodalom fővárosában), és az egyiptomi Alexandriában alkotott képtípusok és formák. A keresztény tanítást, a bibliai elbeszéléseket képekké fogalmazták, s e képeket "felírták" a templomok falaira, hogy értelmüket a papok az istentiszteletek alkalmával megvilágítsák, s a hívők eszébe és szívébe véssék - de az új hit beszélő képei és szimbólumai elemi részévé váltak az egyiptomi keresztények mindennapi életének is. Bibliai jelenetek és alakok, szent szimbólumok éppúgy megjelenhettek a gazdagok palotáinak falain, a palotákban használt drága edényeken és az arisztokrácia által viselt szöveteken, mint a szegényebbek számára gyártott tárgyakon. Az aranyon vásárolt selymeken és az igénytelen len- és gyapjúfonalból szőtt szöveteken, a drága ezüsttálakon és az olcsó agyagedényeken ábrázolt keresztény jelképek funkciója azonos volt: mágikus erővel védték a tárgyat és tulajdonosát. A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének most bemutatott új szerzeménye, a nílusi agyagból készített gabonatároló edény (leltári száma 2003.1.A - lásd a képet a belső borítón) valamikor a 7. század folyamán készülhetett. A nagyméretű edényt (magassága 69,5 cm) két külön korongolt félből illesztették össze, az illesztés helye jól látható az edény alsó harmadánál. A talpgyűrű és a fülek - amelyek közül az egyik modern pótlás - külön készültek. Az edény külsejét matt fehér bevonat borítja, erre került az edény felső részén a díszítés. Az edény alsó felén látható kötéllenyomatok azt mutatják, hogy a két edényfél összeillesztésekor az alsót több helyen körülkötözve óvták a deformálódástól. Az edényfal vékonysága és szilárdsága olyan fazekasműhelyre vall, amelynek kemencéjében jó minőségű tömegárut lehetett gyártani. Mindazonáltal a budapesti edény két felét gondatlanul korongolták és illesztették össze, ennek következtében az edényfal az égetés folyamán egy helyen hosszan megrepedt. A díszítés barna és vöröses narancs színű földfestékkel készült. A festés szerény színvonala arra vall, hogy a műhely nem alkalmazott külön mestert a festett díszítés elkészítésére: az bizonnyal az edényt megformáló fazekas munkája. Noha csak naív ábrázolás telt tőle, annak értelmével a jelek szerint teljesen tisztában volt. Az edényfülek az edény felső részét két ovális árkáddal keretelt képmezőre osztják, amelyeket egy-egy önálló, szimbolikus ábrázolás tölt ki. Az egyik képmezőben galamb, a másikban szőlőfürtökkel megrakott szőlőtő látható, két oldalán galambokkal. Az egyedül ábrázolt madár nyakára festett kereszt a megváltásra utal: a madáralak a Paradicsom ígéretével bíró keresztény hívő jelképes ábrázolása. A másik képmező szőlőlugasa Krisztust, az örök élet forrását jelképezi; az üdvözült keresztény ismét galamb alakjában jelenik meg. A rokon kép, amelyben a szőlőtő helyét a győzedelmes kereszt foglalja el, a kora-bizánci művészet leggyakoribb motívumai közé tartozik. A díszítés rendszere és az ábrázolt témák arra vallanak, hogy a budapesti edény készítője jól ismerte az elit számára gyártott drága agyagedények díszítésének számos formáját és motívumát. A madarak kettős vonallal rajzolt kontúrjai azonban ennél közelebbről is meghatározzák mintáinak forrásvidékét: amint erre szakkarai edényleletek utalnak, ez a vonás egy olyan, a 6. század végén, a 7. század elején működő műhely jellemzője volt, amelyet összefüggésbe hozhatunk a kora-bizánci Egyiptom egyik legjelentősebb művészeti központjával, a szakkarai Jeremiás-kolostorral. Török László egyiptológus |
Restaurátor képzés
Restaurátor képzés
Műtárgyvédelmi asszisztens tanfolyam
A műtárgyvédelmi munkatárs (OKJ 54 211 12) műtárgyvédelmi asszisztens elágazása (OKJ 54 211 12 0010 54 03) szakmai követelménymoduljait és vizsgakövetelményeit az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 20/2008. (VII.29.) OKM rendeletben szabályozta. A tanfolyam Munkaügyi Központi nyilvántartási száma: 01-0248-04.
A képzésben résztvevők sikeres záróvizsga után OKJ-s "műtárgyvédelmi asszisztens" végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak.
A képzésben résztvevők sikeres záróvizsga után OKJ-s "műtárgyvédelmi asszisztens" végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak.
- A jelentkezés feltételei: középiskolai érettségi bizonyítvány, önéletrajz, közgyűjteményi alkalmazás esetén munkaadói igazolás, magánszemélyeknél erkölcsi bizonyítvány, sikeres felvételi vizsga.
- A felvételi vizsga tárgya: a középiskolai kémia és biológia tananyag, az embertani rész kivételével,
Készségi felvételi rajzból és mintázásból - A tanfolyam térítési költsége: 250.000.- Ft, melyet két részletben, félévenként kell befizetni, a felvételi vizsga díja: 1.500 Ft (500 Ft/vizsgarész)
- Évente egy tanfolyam indul, 12 fő részvételével
- A jelentkezéshez csatolni kell a felsorolt iratokat, ill. azok másolatait.
- A felvételi vizsgára minden év április hónapban kerül sor.
Cím: Csák Zsuzsanna oktatási előadó, Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztály, MNM 1450 Budapest 9. Pf. 124.
A Műtárgyvédelmi asszisztens tanfolyam felelőse: Séd Gábor
A Műtárgyvédelmi asszisztens tanfolyam felelőse: Séd Gábor
Az aktuális tanfolyami ismertetőt letöltheti innen.
Szakrestaurátor tanfolyamok
Két éves (20 hónap, általában havi egy hét) iskolarendszeren kívül szervezett felsőfokú tanfolyami végzettséget adó, egyes anyagfajtákból készült - bőr, fa, fém, kerámia, papír, textil -, illetve régészeti és műszaki tárgyak restaurálását oktató tanfolyamok. OKJ szám: 89 4 3719 1540 24, a szak megjelölésével.
- A felvétel feltétele: Műtárgyvédelmi Asszisztens tanfolyami végzettség, egy-két dokumentáció benyújtása az adott területen végzett munkáról, szakmai beszélgetés.
- A tanfolyam térítési költsége: 500.000.- Ft, melyet 4 részletben, félévenként kell befizetni.
- A tanfolyamok igény szerint általában 6-10 fős csoportokban indulnak.
Jelentkezni lehet: Csák Zsuzsanna oktatási előadónál.
Egyetemi tárgyrestaurátor képzés
Az 5 éves államilag finanszírozott levelező alapképzés a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésben működik, havonta általában két hét oktatással, és a vizsgamunkák elkészítéséhez szükséges idővel.
Az oktatás 5 - fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, szilikát és textil-bőr - szakirányon folyik.
Az oktatás 5 - fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, szilikát és textil-bőr - szakirányon folyik.
- A felvételire való jelentkezés feltételei: Műtárgyvédelmi asszisztens bizonyítvány, a textil-bőr és papír-bőr szakirány esetén a műtárgyvédelmi asszisztens tanfolyam helyett az Országos Széchényi Könyvtár 3 éves könyv és papírrestaurátor tanfolyama.
- Jelentkezési határidő: minden év február 15.
- Jelentkezés: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanulmányi Osztályán (1062 Budapest, Andrássy út 69-71) kell benyújtani.
A nemzeti ünnepen is bejárhatjuk Széchenyi világait
A nemzeti ünnepen is bejárhatjuk Széchenyi világait
2011.02.28
2. emelet
A nagy érdeklődésre, és a közelgő nemzeti ünnepre való tekintettel hosszabbítottuk meg a tavaly október óta nyitva tartó Széchenyi világai című kiállítást: a tárlatot a látogatók március 15-én ingyenesen tekinthetik meg!2010 októberében nyílt meg a Széchenyi világai című grandiózus kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építését a legnagyobb magyar születésnapjának megünneplésévelnyitottuk, majd a Lánchíd egyik eredeti láncszeme is megérkezett a még épülő kulisszák közé. Az ünnepélyes megnyitó után komoly érdeklődés övezte a Széchenyi István életének kulcspontjait bemutató kiállítást: az elmúlt hónapokban nem telt el nap, hogy ne látogattak volna iskoláscsoportok vagy érdeklődők a nemes, a Lánchíd, a döblingi évek vagy éppen a gyász és a kultusz termeibe.
A Magyar Nemzeti Múzeum a bemutató kapcsán két pályázatot is hirdetett: a nemrég lezárultAz én Lánchidam című fotópályázat sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy közel félezer pályázó 1600 fotót töltött fel az Indafotóra. A Széchenyi újratöltve pályázat kiértékelése még folyamatban van, az alkotópályázat ünnepélyes eredményhirdetésére március 21-én kerül majd sor.
A magyar kultúra napján Széchenyi egyik leginkább grandiózus alkotását, a Lánchidat egy különleges vezetés kapcsán mutattuk be az érdeklődőknek. A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások és családi napok is kapcsolódtak (a következő Széchenyi világai családi napot március 5-én tartjuk), november 25-én pedig az Üdv, Széchenyi című zenés irodalmi estet, február 12-én Sebestyén Márta koncertjét láthatták az érdeklődők. Az érdeklődők számára eddig 114 vezetést és 40 múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak a múzeum munkatársai.
A közelgő nemzeti ünnepre, és Széchenyi Magyarország, és a reformkor történetében betöltött szerepére való tekintettel meghosszabbítottuk a kiállítást, amelyet a látogatók március 15-ig tekinthetnek meg: az utolsó napon délután 2-6-ig tartunk nyitva, és míg az állandó kiállításokat és a legnagyobb magyar életét és örökségét bemutató termeket ingyenesen, A kassai aranykincs című időszaki kiállítást féláron tekinthetik meg az érdeklődők.
A tárlat és a kiállítást kísérő programok utazásra hívják a múzeumlátogatót Széchenyi világaiban. "Gazdag és bonyolult, izgalmas és rejtélyes világok ezek" - fogalmazta meg Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, és hozzátette: "Aki fölfedező útra indul bennük, a modern Magyarország születésének sok ragyogó pillanatával éppúgy találkozik, mint az elmúlt százötven esztendő történelmének sok igazságával és hazugságával, a magyar nemzettudat jó néhány egészséges virágával és kóros nyavalyájával. És megsejt valamit egy különleges lángész hatásának emberi titkaiból is."
AQUINCUM - RAJZTÁR / RÉSZLET A HONLAPRÓL
 | Kaputorony ábrázolása 1945 - ből. |
 | Mithras - szentély Aquincumban. |
 | Városkapu rekonstrukció Aquincumból. |
 | Templom alaprajza az 1880 - as évekből |
 | Téglaégető kemence alaprajza. |
 | Edényégető kemence alaprajza |
 | Polgárvárosi sírok 1949 - ből |
 | Kemence és csatorna metszete |
 | Kemence, fal és csatorna metszete |
 | Metszetek a rommezző területéről |
 | |
 | |
 | Aquincumi utcarészlet |
 | Aquincumi üreges téglák |
 | Aquincumi téglaboltozat |
 | Aquincumi csatorna tollrajza |
 | Aquincumi fűtőrendszer tollrajza |
 | Kemence képe a Flórián térről |
 | Kemence képe a Flórián térről |
 | Aquincumi mozaik ábrázolása (temperafestmény ) |
 | Római vaseszközök maradványai |
 | Polgári lakóház fürdőjének távlati képe. |
 | Rajz másolata a XVII. század végéről. |
 | Nyilvános illemhely csatornába építve |
 | Nyilvános illemhely csatornába építve |
 | Bronzkandeláber helyreállított rajza |
 | Polgárvárosi vízvezeték |
 | Delfinfejalakos vízköpő |
 | Pannónia jelképe érmen |
 | Pannónia kövezett úthálózata |
 | Bikaszobor tusrajza |
 | Kőkoporsócsoprt kőfallal kerítve |
 | Koporsófajták |
 | Római bányász képe |
 | Elpusztult lakóház maradványa |
 | Aquincumi orgona rekonstrukciós rajza |
 | Aquincumi orgona rekonstrukciós rajza |
 | Aquincumi orgona rekonstrukciós rajza |
 | Kettős ókeresztény templom képzeletben helyreállítva |
 | Kettős ókeresztény templom alaprajza |
 | Aquincumi síremlék rekonstrukciója |
 | Aquincumi síremlék rekonstrukciója |
 | Sírépítmény rekonstrukciós rajza |
 | Rajz a Bécsi út környékéről |
 | Budakeszi római emlékei |
 | Budapest rómaikori építményei |
 | Óbuda római létesítményei |
 | Csúcshegyi villa rekonstrukciója |
 | A villa távlati látképe |
 | A villa látképe keletről |
 | A villa látképe délről |
 | A csúcshegyi villa |
 | Leletmentés 1953 - ból |
 | Leletmentés 1953 - ból |
 | A Flórián téri csatorna részlete |
 | A Flórián téri csatorna részlete |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)