SIROK
RÖVID TÖRTÉNET:A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik feltehetõen a védelemre alkalmas Várhegyet megerõsítették. Uralmuk után a VIII. század végén e területet a szláv törzsek szállták meg, és azt saját céljaiknak megfelelõen átépítették.
A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségbõl származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a régi pogányvárat átalakították, a mai fellegvár helyén új várat építettek. E várat elsõ ízben csak 1320-ban említik okleveleink, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon fia Demetertõl, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi fõispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. A király 1324-ben az Aba nembeli Kompolthy Imrét nevezte ki várnagynak, aki e tisztséget még 1339-ben is viselte. Közben a király 1331-ben egy cseh vitéznek, Chenynek adományozta a várat, amely azonban már 1337-ben ismét királyi birtok lett.
A várat 1372-ben Domoszlai Miklós hevesi alispán saját költségén, mintegy 2000 forintért javíttatta ki, amiért Nagy Lajos király zálogba adta neki. 1388-ban ezen összeg kifizetésével Tary László váltotta magához, kinek birtokába Zsigmond király 1390. április 16-án kelt parancsára új adományként a váci káptalan iktatta be. Halála után Tary Lõrinc és Ruppert birtoka lett. Egy 1465. február 8-án kelt oklevél szerint Pálóczy László országbíró elõtt Tary Ruppert fia György Sirok várát és egyéb birtokait 24000 forintért Gúthy Országh Mihály nádornak, Nánai Kompolthy Miklósnak és Venczelnek zálogosította el, de még ez év június 25-én a bemutatott oklevelek alapján az országbíró Pásztói Istvánnak, Lászlónak és Jánosnak ítélte oda.
Mátyás király 1472-ben Tary György birtokait - akit a néhai Pásztói Péter szemének kiszúrása miatt hûtlenségbe esve fej és jószágvesztésre ítéltek- Sirok várával együtt Gúthy Országh Mihálynak adományozta. Ennek halála után négy fia 1522-ben a Kompolthyakkal örökösödési szerzõdést kötött, melynek alapján ez utóbbiak kihaltával 1523-ban a vár és uradalma Országh Lászlóra, majd Kristófra szállt. Kristóf a várat 1561-ben kijavíttatta, bõvítette és neki tulajdonítható az alsó vár kiépítése is.
Miksa császár 1569-ban Országh Kirstóf halálával a koronára szállt Sirok és Szécsény várakat, tartozékaikkal együtt 18000 forintért enyingi Török Ferenc Hunyad vármegyei fõispánnak, feleségének Országh Borbálának, fiuk Istvánnak és leányuk Eufrozinának adta. Eger várának 1596-ban történt elestének hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a kevés számú õrséggel együtt a várat elhagyták, igy még ebben az évben Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül foglalták el. A sérült alsó várat a török erõsebb falakkal látta el és az ehhez szükséges kövek nagy részét a szomszédos községek lerombolt templomaiból használta fel.
Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török õrsége a várból kivonult, hogy az egri védõk segítségére legyen. A hadi jelentõségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki rendbehozatta és császári õrséggel látta el.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak ferobbantották. Ezután több birtokosa volt, így gróf Sztáray János, báró Orczyné, a Novotny, a Németh, a Vecsey, a Károlyi család.
alaprajzok, rajzok
         |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése