BBN-TÖR-231 "MAGYARORSZÁG KORA ÚJKORI TÖRTÉNETE 1526-1790" VIZSGA

 BBN-TÖR-231 "MAGYARORSZÁG KORA ÚJKORI TÖRTÉNETE 1526-1790" VIZSGA

2007. szeptember 7.   15:04

Tájákoztató

Tájékoztató a BBN-TÖR-231 tanegység  (Magyarország kora újkori története 1. 1526-1790 c. előadás)  elvégzéséhez szükséges vizsga rendjéről, illetve az egységes írásbeli vizsga követelményeiről

(A tájékoztató és a követelményrendszer az oldal aljáról letölthető!!!)

A BBN-TÖR-231 tanegység (Magyarország kora újkori története 1. 1526-1790 c. előadás) elvégzése a Hallgatói Követelményrendszer (= ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat, II. kötet) 86 §-a c) bekezdésében rögzített „A” típusú kombinált vizsga letételével lehetséges.

A vizsga szóbeli részét megelőzően az egyes előadásokra a félév elején feliratkozott hallgatók közös írásbeli vizsgán vesznek részt. A vizsga időpontját és helyét a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék hirdeti ki. A vizsga 90 percig tart. Az írásbeli vizsgán összesen elérhető 60 pont felének (30 pont) megszerzése esetén a hallgató szóbeli vizsgát tehet. Az írásbeli vizsgán megfelelt hallgatók listája az adott írásbelit követő naptól megtekinthető a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék hirdetőtábláján, illetve a lehető leghamarabb felkerül a történelem szakos hallgatók honlapjára (http://tortenelemszak.elte.hu). Az eredménytelen írásbeli vizsga érdemjegyét az a tanár írja be a leckekönyvbe (illetve rögzíti az ETR-rendszerben), akinél a hallgató szóbeli vizsgára jelentkezett.

Az írásbeli vizsgán szerzett pontokat a következő módon számítjuk át az írásbeli „részosztályzatává”:

• 0-29: elégtelen (1),
• 30-36: elégséges (2),
• 37-44: közepes (3),
• 45-52: jó (4),
• 53-60: jeles (5).

Az írásbeli vizsgára kapott jegyeket 40%-os arányban vesszük figyelembe a végleges vizsgajegynél, melyet 60 %-os arányban a szóbeli teljesítményre adott osztályzat határoz meg. Amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán megfelelt, ám a szóbeli vizsga eredménye elégtelen lesz, az írásbeli vizsgát ugyanazon vizsgaidőszakon belül nem kell megismételnie (tehát a korábban szerzett írásbeli eredménye érvényben marad, pótvizsgát csak a szóbelin kell tennie). Sikertelen vagy elhagyott szóbeli vizsga esetén a sikeres írásbeli vizsga eredménye egy későbbi vizsgaidőszakra nem vihető át.

Az írásbeli vizsga feladattípusai: 

1.      Topográfiai ismeretek.

A követelményrendszerben  felsorolt topográfiai fogalmak ellenőrzése négyféle feladattípus alapján történhet: 

• Öt darab történeti földrajzi objektum elhelyezése vaktérképen.
• Felsorolásos ismertetés (pl. soroljon fel öt szabad királyi várost, vagy öt hágót stb.)
• A mai területi hovatartozás megnevezése (pl. Melyik ország területén található jelenleg Huszt, Eszék, Nyírbátor?)
• Földrajzi térségek, fogalmak néhány soros ismertetése, definiálása. (pl. székely székek, Mezőség stb.)

2. Kronológiai ismeretek
A követelményrendszerben megadott évszámok rövid, szabatos meghatározása, illetve ennek fordítottja: a feltüntetett eseményhez az évszám megadása.

3. Történeti fogalmak A követelményrendszerben felsorolt fogalmak rövid, definíciószerű – a néhány szavastól a néhány mondatnyi terjedelemben való – meghatározását kérjük.

4. Történelmi személyek ismerete

A követelményrendszerben felsorolt uralkodók, főméltóságok, fontos történeti személyek egy-két mondatos meghatározása, időrendi elhelyezése, vallásának ismerete. A számonkérés többféle feladattípus segítségével történhet. (pl. mikor uralkodott I. Lipót?; Soroljon fel három esztergomi érseket a 17. századból; Milyen vallású volt Illésházy István? Ki volt Zrínyi Péter? stb.)

 5. Forrásismeret

A http://tortenelemszak.elte.hu weblapon a Források címszó alatt megadott szövegek/szövegrészletek közül megadott források felismerése, és tartalmuknak, jelentőségüknek rövid ismertetése, valamint a forrás típusának meghatározása.

A szóbeli vizsga:

A kombinált vizsga szóbeli részén számon kérjük az 1526-1790 közti korszak teljes egészének ismeretét. A szóbeli vizsga sikeres letételéhez az előadás anyaga mellett megadott kötelező tankönyvek, az ajánlott és választható irodalom jegyzékéből szabadon választott három tétel ismerete szükséges.

Írásbeli követelményrendszer

Követelményrendszer a BBN-TÖR-231 tanegység (Magyarország kora újkori története 1. 1526-1790 c. előadás) írásbeli részére

Kötelező topográfiai ismeretek 

• Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. História Könyvtár–Monográfiák 9/1–2. Bp. 1997.
• Magyar kódex 3. Szultán és császár birodalmában: Magyarország művelődéstörténete, 1526-1790. Bp., 2000. (az alábbiakban felsorolt térképek)

Kronológiai ismeretek

A kronológiai jegyzék megvásárolható a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék adminisztrációján és letölthető a jelen oldal aljáról.

Történeti fogalmak:

A fogalmak az alábbi kiadványokban találhatóak meg:

1. Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár I.-II. Bp., 1989.
2. Simándi Irén (szerk.): Történelmi fogalmak kisszótára Bp., 1999.
3. Hegyi Klára: A Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. (História Könyvtár. Monográfiák. 7.) 203-204.
4. Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai (1660–1664). Fordította Karácson Imre. Az előszót, a szómagyarázatokat és a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál. Az előszót lektorálta Káldy-Nagy Gyula. 2. kiadás. Budapest: Gondolat, 1985. 593-612.

• abszolutizmus, alsó tábla, allódium, anabaptisták, antitrinitáriusok, Approbatae Constitutiones, armalisták, articulus, artikuláris helyek, atnáme, Ágostai Hitvallás, árenda
• bányaregálé, bányavárosok, beglerbég, beneficum, bojár
• cenzus, chiliazmus, cirvumvallatio, coccejanizmus, condominium, confraternitas, consistorium, Corpus Juris, Consilium Aulicum, Consilium Oeconomicum, császár míve, csausz
• darabont, defterdár, dervis, devsirme, dicális adózás, Diploma Leopoldium, díván
• egyházkerület, eklézsiakövetés, erdélyi fejedelmi tanács, erdélyi kancellária, erdélyi három nemzet, erdélyi négy bevett vallás, excommunicatio
• fegyverváltság, fejedelmi kondíciók, fejedelmi tábla, felsőtábla, fermán, forspont
• görög katolikus egyház, Gubernium, gvárdián
• hadiadó, harmincad (tricesima), habánok, hadbíróság, hadbiztosság, hajdúk, harádzs, határőrvidék, hászbirtok, hegyközség, Helytartótanács, Hétszemélyes Tábla, hét vármegye, hitbizomány, homagium
•  indigenatus, ítélőmester
• janicsár, jezsuita rend
• kajmakám, kapithia, kapuadó, kapudán pasa, kartezianizmus, kádi, kádiaszker, kethüda (kihája), királyi tábla, kisebb és nagyobb kancellária, konkordátum, kvártély
• labor gratuitus, kicenciátus, limitáció
• magistratus, Magyar Kamara, Magyar Kancellária, manumissio, metropolita, missilis, mülk
• nagyvezír, neoaquisita, nisandzsi
• ortodox egyház, ó- és új-olaszbástya
• pálos rend, parasztvármegye, partikulák, Partium (vármegyék felsorolásával), pátriárka, peregrinatio, perjel, piarista rend, pietizmus, placetum regium, porció, porta, Pragmatica Sanctio, presbiter, prédális nemesek, prófont, puritanizmus
• rája, református egyház, regalista, Regnum Marianum, repartitio, reverzális
• Sajkás Kerület, salvus conductus
• szandzsák, szász egyetem, szász gróf (szebeni ispán), székely ispán, szerdár, szombatosok, szpáhi, szuperintendens
• taksás városok, taksás jobbágyok, táblabírák, terragium, tímárbirtok, tímárrendszer, Titkos Konferencia, Titkos Tanács, topcsi, tőzsér, trinitárius rend, tugra
• Udvari Haditanács, Udvari Kamara, Udvari Kancellária, unitáriusok, unitusok, urbárium
• vakuf, vármegyei közgyűlés, vármegyei törvényszék (sedria), vilájet, vladika
• ziámet

Történelmi személyek:

Az uralkodók és méltóságviselők névsora megtalálható: Magyarország történeti kronológiája. Főszerk. Benda Kálmán. Bp., 1982. IV. kötet, 1141-42, 1144, 114748.

A kötelező tankönyvekként megadott kötetekben szereplő történelmi személyek ismerete szükséges.

Források:

A forrás-szövegek megvásárolhatóak a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék adminisztrációján, illetve szkennelt formában INNEN letölthetők.

Szóbeli követelményrendszer

Követelményrendszer a BBN-TÖR-231 tanegység (Magyarország kora újkori története 1. 1526-1790 c. előadás) szóbeli részére

Kötelező olvasmányok (tankönyv helyett):

• Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Magyar századok sorozat. Pannonica Kiadó, Bp., 2000. 8-102,119-241
• R. Várkonyi Ágnes: A királyi Magyarország. Tudomány – Egyetem sorozat. Vince Kiadó, Bp., 1999. 57-164.
• Szabó Péter: Az Erdélyi Fejedelemség. Tudomány – Egyetem sorozat. Vince Kiadó, Bp., 1997. 27-121.
• Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-1718. Bp., 1986. 73-91.123-151.
• Magyarország története 1686-1790. Főszerkesztő: Ember Győző és Heckenast Gusztáv. Bp., 1989. IV/1. 182-202. 203-226. és 232-252. (R. Várkonyi Ágnes fejezetei)
• Magyar kódex 3. Szultán és császár birodalmában: Magyarország művelődéstörténete, 1526-1790. Bp., 2000.48-72, 82-85, 95-102, 297-332, 341-352, 384-398.
• Bartha János: A tizennyolcadik század története. Magyar századok sorozat. Pannonica Kiadó, Bp., 2000. 152-204.

Az ajánlott irodalom jegyzéke megvásárolható a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék adminisztrációján, és letölthető a lap aljáról.