Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2011. január 9., vasárnap

Bíborbanszületett Konstantín: A birodalom kormányzása (VII. Konstantín, Constantinus Porphyrogenitus)

Bíborbanszületett Konstantín: A birodalom kormányzása
(VII. Konstantín, Constantinus Porphyrogenitus)


Az rtf-változat letölthető innen.

Bíborbanszületett Konstantín (912-959) bizánci császár több kiemelkedő jelentőségű művet hagyott az utókorra. A tudományok és a művészetek iránti érdeklődését apjától, Bölcs Leótól örökölte. Tehetsége mellett ideje is volt bőven, mivel igen sokáig nem gyakorolhatta hatalmát. Már apja életében társcsászárrá koronázták, de előbb a régenstanács, majd apósa, a 920–944 között uralkodott Romanosz Lekapénosz távol tartotta a hatalomtól. Így ténylegesen csak másfél évtizedig uralkodott. Mellőzöttségének éveiben kezdte tudósai segítségével a régi történeti munkák kivonatolását, újraszerkesztését. Ezt a tevékenységét folytatta legszívesebben tényleges uralkodása alatt is. A Konstantínnak tulajdonított fontosabb művek: Vita Basilii, De thematibus, De ceremoniis aulae Byzantinae, De administrando imperio. Ezen művek közül finnugor vonatkozású részlet a harmadikban olvasható.

De administrando imperio (A birodalom kormányzása)
Ezt a művét a császár munkatársai anyaggyűjtő, másoló tevékenységének segítségével 948–952 között készítette el. Eleinte nem volt egységes mű, az egymástól függetlenül összeállított részeket Konstantín 952 után szerkesztette egybe. A birodalom kormányzását Bíborbanszületett Konstantín fia, a későbbi II. Romanosz császár számára írta tankönyvként az uralkodói mesterségről. Ebből következően az uralkodó sok olyan bizalmas információt is rögzített, amelyet nem szánt a nyilvánosság elé. A művet titkos iratként őrizték, a bizánci időkből csak egyetlen kézirata maradt fenn.

A De administrando imperio finnugor vonatkozásai

A Birodalom kormányzása a magyar őstörténet talán legfontosabb forrása. 
A magyarokról összegyűjtött bizánci értesülések mellett Bulcsu és Tormás hercegek bizánci látogatásának emlékét is megőrizte. A mű egyéb finnugor vonatkozásai ehhez képest igen csekélyek. Konstantín a besenyők országáról írván jegyzi meg, hogy tíz napi járóföldre van Mordiától. A finnugor népek közül – most a magyarokra nem gondolva – legdélebbre a mordvinok helyezkednek el. Területük az erdőövezet és az erdőssztyepp határán helyezkedik el. Ez azt eredményezte, hogy a sztyeppövezetben zajló népvándorlás sokkal inkább érintette őket, mint a többi finnugor népet. De már korábbi időszakokban – a bronzkortól kezdve – jelentősek voltak a mordvinok és a sztyeppövezetben élő ősiráni népek kapcsolatai. A kiterjedt, nagy múltú kapcsolatrendszer eredményeképpen a mordvin társadalom és gazdaság fejlettebb szinten állt a többi finnugor nép társadalmához, gazdaságához képest. Orosz források szerint a mordvinoknak fejedelmeik is voltak. Ezt a fejlettségi szintet jelzi, hogy Bizáncban is tudtak róluk, s földjüket országként emlegették.

Szövegközlések, fordítások:

Constantine Porphyrogenetus, De administrando imperio. Greek text ed. by Gy. Moravcsik, English Translation by R. J. H. Jenkins. New revised Edition. Washington, 1967.
Litavrin, G. G. - Novoszelcev, A. P.: Konsztantyin Bagrjanorodnij: Ob upravlenyii imperii. Moszkva, 1989.
Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantín: A birodalom kormányzása. Bp., 1950.1, Szeged, 2003.2

Tanulmányok, monográfiák:

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba, I:2. Szerk. Hajdú P.-Kristó Gy.-Róna-Tas A. Bp., 1976. 6.126.3 VII. (Bíborbanszületett) Konstantín. 151–154.
Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp., 1984.
Klima, László: The Linguistic Affinity of the Volgaic Finno-Ugrians and Their Ethnogenesis. Studia Historica Fenno-ugrica I. Oulu, 1996. 21–33.
Toynbee, Arnold: Constantine Porphyrogenitus and His World. London, 1973.

A De administrando imperio mordvin vonatkozású részlete:

(A részlet Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai című kötetből való, a szerző fordítása.)
37. Besenyőország távolsága Úziától és Kazáriától öt napi út, Alániától hat napi út, Mordiától tíz napi út, Oroszországtól egy napi út, Turkiától négy napi út, Bulgáriától fél napi út, Chersonhoz nagyon közel van, Bosporoshoz pedig még közelebb. (41–42.)

(Klima László)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése