Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2010. július 10., szombat

A császárok palotái


Az előkelőek fényűző házait véve alapul nem nehéz elképzelnünk, hogy a császárok milyen kéjlakokban élhettek. 
Hogy mégis keveset tudunk a császári palotákról, az annak köszönhető, hogy a császárok a köz javára épített fórumokkal, templomokkal, pazar fürdőkkel és más középületékkel igyekeztek halhatatlanná — saját korukban pedig népszerűvé — tenni magukat, s ezért a korabeli leírások és történetírók inkább ezeket emlegetik. 

A szerencsés kivételek közé tartozik a hírhedt Nero császár Domus Aureája — a híres arany palota —, mert a feltárt romok alapján csak a méreteiről alkothatnánk némi fogalmat, de a történetíró Suetonius elrettentő példaképpen fényűző berendezésének minden elképzelést felülmúló gazdagságát is ecseteli :

fotó

„Semmilyen téren sem volt olyan tékozló — írja Suetonius —, mint az építkezésekben, ennek megfelelően a Palatinustól egészen az Esquilinusig nyúló palotát építtetett, s ezt először „szükséglakásnak", később pedig, mikor leégett és újjáépíttette, „arány palotának" nevezte. 

Méreteiről és pompájáról elég a következőket megemlíteni : 
Előcsarnokában 120 láb magas, őt ábrázoló óriási szobor állt; kiterjedésére jellemző, hogy három oszlopsoros sétánya egy mérföld hosszú volt; közbül tó nagyságú medence, körös-körül épületek, valóságos város; ezen felül egy nagy liget, ahol szántóföldek és legelők, legelők és erdők váltakoztak, tele mindenféle házi- és vadállattal. 
Az épületet belül mindenütt aranyozás, drágakő- és gyöngyházbevonat díszítette; az ebédlők mennyezete mozgatható elefántcsont-lapokkal és csőhálózattal volt ellátva, hogy rózsaszirmot hinthessenek és illatszert permetezhessenek. a vendégekre; a díszebédlő kör alakú volt, s akár az égbolt, éjjel-nappal szakadatlanul körben forgott; a fürdőhelyiségeket a tenger és az Albula-forrás vizével látták el. Mikor ez a palota elkészült és felavatta, elégedetten csak annyit mondott, hogy most már végre emberhez méltó lakása van . . . " 

Suetonius : Nero, 31, 1-4. (Maróti Egon ford.) 



Forrás:

Móritz Miklósné: Az antik Róma Napjai
Tankönyvkiadó - Budapest

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése