Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2010. július 5., hétfő

Franz Boll- Carl Bezold: Csillaghit és csillagfejtés (részlet)


I. Az asztrológia Babilonban

"Glaube weit, eng der Gedanke..." /Goethe: Nyugat-keleti díván
(Tágas hit szűk gondolattal... Vass István fordítása)


Az asztrológia Keletről származik, mégpedig - és ezt ma már biztosan állíthatjuk -a két  folyó, az Eufrátesz és a Tigris közötti, nap hevítette síkságról, melnyek az ókor és az újabb idők emberei által legutóbb az iraki harcok alkalmából dicsért, semmihe sem hasonlítóan tiszta levegője a csillagokat közelebbinek és hatalmasabbnak láttatja, mint a borús északi égbolt. Nemcak a klassszikus tanúbizonyságok , mint Diodórosz tanítása a Bibliotheca historicában( 2, 29, skk. o. ), hanem mindenekelőtt a babiloniak és asszírok irodalma, amelyet az ásatásoknak köszönhetően a múlt század közepe óta ismerhettünk meg, kétségtelenül tanusítja, hogy a csillagjóslás és a hatalmas csillaghit, a két folyam országából ered, noha ennek töredékesen fennmaradt babiloni bizonyítékai még semmiképp sem elegendőek ahhoz, hogy megrajzolhassuk ama csillagvizsgálat teljes, zárt egésszé összeálló képét, és láthassuk kihatását a csillagjóslásra...

A bizonyítékok tartalmi bemutatását meg kell előznie a források rövid áttekintésének, amely a sajátos, agyagtáblákon fennmaradt feliratok irodalmába vezet minket. Egy ilyen töredékes, asztrológiai feljegyzéseket tartalmazó jelekkel teleírt tábla már 1851-ben Európába került; nagy tömegük azonban a régi Ninive helyén (a  múlt század utolsó évtizedeiben) végzett nagyszabású angol ásatásokból származik, s Assur-ban-apli király (i. e. 668-626) British Museumban őrzött könyvtárának jelentős részét képezi. Mintegy négyezer ékírásos tábla és táblatöredék ez, amelyeknek máig körülbelül ötödét, a legvilágosabb és a legjobb állapotban fennmaradt feliratokat adták ki. Asztrológiai tárgyú ékírásos szövegeket ez idáig szinte csak e könyvtárból ismerünk, de hogy a mintegy huszonötezer darabnak több mint egyhatoda ezzel foglalkozik, pusztán számszerűen is megmutatja már az asztrológia kiemelkedő helyét. A feliratokat három osztályba sorolhatjuk: alapszövegek - jelentések és levelek - szövegmagyarázó feliratok. Mivel ez utóbbiak az alapszövegek részeit, kifejezéseit vagy egyes szavait magyarázzák, s mivel a beszámolókban és a levelekben - ez a kettő pusztán a megfogalmazás  stílusában különbözik egymástól - csupán idézetek vannak az alapszövegekből, megelégedhetünk itt azzal, hogy röviden ismertetjük az "alapszövegek" mibenlétét, bármily fontos az ékírásos szövegeket tanulmányozók számára a másik két említett osztály is. Az alapszövegek, amelyeket babiloni vagy asszír írással, asszír nyelven jegyeztek le, hiánytalan állapotban mintegy másfél száz sorból állnak. Többnyire egy vagy két hasáb ál a tábla mindkét oldalán, és úgy vannak elrendezve, hogy minden egyes aszrológiai jövendöléshez, melyek rendszerint új sorban kezdődnek, előtag tartozik a feltételekről, valamint zárótag a jóslás eredményéről.
Példa a jóslás legegyszerűbb fajtájára (egyedi feltétel és egyedi következtetés): "Ha a hónap 14. napján a Hold és a Nap oppozícióban áll, akkor az ország királyának füle messzire fog hallani"; példa az összetettebb jövendölésre: "Ha Szivan (május-június) 14-én holdfogyatkozás lesz, és 4. (azaz keleti ) szél fúj, akkor ... ellenségeskedés lesz úrrá; halottak lesznek." Emellett sokszor előfordul, hogy a táblaíró mindegyik ilyen mondat végén lejegyzi a jóslás feltételeinek megfigyelését (nem pedig eredményét) valamely meghatározott alkalommal, mint pl.: " Ha a Hold újholdkor fehér koronát (visel), a király (más népek fölött) uralkodni fog; valójában (a Holdat) az I. napon látták ( ilyennek)."
A ninivei könyvtár minden eddig felllelt asztrológiai feljegyzése végső soron egyetlen nagy műre vezethető vissza, amely legalább hetven tábla terjedelmű volt,  és első mondatának kezdő szavai szerint - "Midőn Anu-Enlil " címet viseli. Ennek az alkotásnak a kora és szerzője ismeretlen. Mivel azonban -  mit a könyvtár más darabjainál is - a táblák jelentős részét másolatnak tartják, s mivel a jelenleg meglevő másolatoknál legalább kétféle lejegyzést lehet megkülönböztetni, ezt a művet bizonyára többször is átdolgozták, és az átdolgozások feltehetőleg az i.e. 7. századig nyúlnak vissza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése