Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2010. november 29., hétfő

Az ókortudomány oktatási intézményei

Az ókortudomány oktatási intézményei

Az ókortudomány és részterületeinek oktatása Magyarországon az Eötvös Loránd {V-279.} Tudományegyetemen (ELTE, Budapest), a József Attila Tudományegyetemen (JATE, Szeged), a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE, Debrecen), a Janus Pannonius Tudományegyetemen (JPTE, Pécs) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE, Piliscsaba) történik.
A budapesti tudományegyetem Érem- és Régiségtani Tanszéke 1777-ben jött létre, s ebben a formájában 1947-ben szűnt meg. (Vezetői: Schönvisner István [1777–1794], Katanchich Péter [1795–1800], Stipsics Alajos [1800–1815]; Weszerle József [1816–1827], a tanszék betöltetlen [1827–1866], Rómer Flóris [1866–1877], Torma Károly [1878–1890], Hampel József [1891–1913], Kuzsinszky Bálint [1914–1930], Alföldi András [1930–1947]). – A Latin Nyelv és Irodalom Tanszék 1850-től működik. (Vezetői: Halder Konrád [1852–1858], betöltetlen [1858–1867; helyettes tanár: Télfy Iván], Szepesi Imre [1870–1875], Ponori Thewrewk Emil [1877–1911], Némethy Géza [1912–1933], Huszti József [1934–1949], Trencsényi-Waldapfel Imre [1950–1970], Horváth János [1971–1977], Borzsák István [1978–1985], Ritoók Zsigmond [1986–1992], Adamik Tamás [1993- ]; oktatók 1999-ben: Adamik Tamás egyetemi tanár, tanszékvezető, Bollók János egyetemi tanár, tanszékcsoport-vezető, Ritoók Zsigmond egyetemi tanár, Dér Katalin egyetemi docens, Rimócziné Hamar Márta docens, Ferenczi Attila, Kendeffy Gábor adjunktus, Adamik Béla, Simon Zoltán tanársegéd.) – A Görög Nyelv és Irodalom Tanszék 1852 óta működik. (Vezetői: Télfy Iván [1852–1886]. Ábel Jenő [1887–1889], Hegedűs István [1890–1919], Vári Rezső [1923–1935], Moravcsik Gyula [1936–1967], Trencsényi-Waldapfel Imre [a Latin Tanszékkel összevonva Klasszika-Filológia Tanszék néven, 1967–1970; utána a két tanszék megint különvált], Falus Róbert [1972–1983], Szepessy Tibor [1984–1993], Kapitánffy István [1993–1997], Bolonyai Gábor [1997–], oktatók 1999-ben: Bolonyai Gábor docens, tanszékvezető, Horváth Judit docens, Horváth László adjunktus, Szepessy Tibor ny. Docens, óraadó.) – A Művészettörténet és Klasszika Archeológia Tanszék 1872-ben jött létre. (Vezetői: Henszlmann Imre [1872–1888], Pasteiner Gyula [1890–1916], Hekler Antal [1918–1940], Oroszlán Zoltán [1945–1962], az Ősrégészeti és a Népvándorlás és Középkori Régészeti Tanszékkel összevonva, Régészeti Tanszék néven: Banner János [1962–1967], László Gyula [1967–1977], Mócsy András [1977–1987], Bóna István [1988–1995], az új Régészeti Intézet keretén belül önálló Ókori Régészeti Tanszék vezetője, egyben az Intézet igazgatója Szabó Miklós [1995-től]; a tanszék oktatói 1999-ben: Szabó Miklós egyetemi tanár, Borhy László, Gabler Dénes docensek.).– Az Indogermán Összehasonlító Nyelvészet (1952-tőlIndoeurópai Nyelvtudomány) Tanszék 1873-ban jött létre. (Vezetői: Mayr Aurél [1873–1905], Schmidt József [1910–1924], a tanszék betöltetlen [1924–1947], Szemerényi Oszvald [1947–1948], ismét betöltetlen, Harmatta János [1952–1987], Töttössy Csaba [1988–1995], Bollók János [megbízott, 1996–]; oktatók 1999-ben: Töttössy Csaba egyetemi tanár, Négyesi Mária adjunktus, Laxman Singh Bisht lektor.). – Az Ókori Történeti Tanszék 1878-tól működik. (Vezetői: Hampel József [1881–1891], Schvarcz Gyula [1894–1900], Kuzsinszky Bálint [1901–1914], Heinlein István [1915–1941], Förster Aurél [1942–1947], Marót Károly [1947–1962], Hahn István [1962–1983], Mócsy András [1983–1987], Sarkady János [1987–1995], Puskás Ildikó [1997–]; oktatók 1999-ben: Puskás Ildikó docens, tanszékvezető, Lőrincz Barnabás, Hegyi W. György tanársegédek, Sarkady János professzor emeritus; Várady László ny. c. egyetemi tanár.) 1954–1957 között, amikor a Bölcsészettudományi Kar különvált Nyelv- és Irodalomtudományi, ill. Történettudományi Karra, a Marót Károly vezette tanszék neve Ókori (Görög-Római) Történeti Tanszék lett, s a Történettudományi Karon létrejött egy Ókori Egyetemes {V-280.} Történeti Tanszék, Borzsák István vezetésével (1954–1957). Amikor a két Kar ismét egyesült, ez a tanszék ebben a formában megszűnt. – A Keleti Népek Ókori Története Tanszék 1910-ben alakult meg. (Vezetői: Mahler Ede [1910–1928], a tanszék szünetelt [1928–1958]). A Karok egyesítése (1958) folytán szükségtelenné váló Ókori Egyetemes Történeti Tanszéket Ókori Keleti Történeti Tanszékké szervezték át (tanárai: Dobrovits Aladár [1958–1970], Hahn István [megbízott, 1970–1972], Kákosy László [1972–1983]), amely 1983-ban Egyiptológiai Tanszékké alakult át. (Tanárai: Kákosy László [1983–1998], Luft Ulrich [1998–]; oktatók 1999-ben: Luft Ulrich egyetemi tanár, tanszékvezető, Gaál Ernő, Kákosy László egyetemi tanárok; Bács Tamás adjunktus.) – Az Asszirológia és Hebraisztika Tanszék 1988-ban (az Ókori Keleti Történeti Tanszék keretében Komoróczy Géza vezetésével 1980-ban alakult Asszirológiai Szakcsoportból) szerveződött. (Vezetője Komoróczy Géza [1988–]; további oktatók 1999-ben: Dezső Tamás adjunktus, Sárközi Kornélia nyelvtanár, lektor.)
Szegedre az 1872-ben alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem költözött a trianoni békeszerződés (1920) után. (Kolozsváron a klasszika-filológia szak vezetői: Hóman Ottó [1872–1885], Hegedűs István [1887–1890], Pecz Vilmos [1891–1896], Csengery János [1896–1920], az 1909-ben létrehozott másik tanszéken Némethy Géza [1909–1912], Szegeden Hornyánszky Gyula [1920–1925], a két tanszék összevonása [1927] után Huszti József [1927–1934], Förster Aurél [1934–1940], Kerényi Károly [1940-től; de iure 1939-től, de facto 1943-tól], Marót Károly [1946–1947], Trencsényi-Waldapfel Imre [1948–1950], a tanszék szünetelt, újraszervezése után: Szádeczky-Kardoss Samu [1957–1988], Olajos Teréz [1988–1990], Tar Ibolya [1991-]; oktatók 1999-ben: Tar Ibolya docens, tanszékvezető, Olajos Teréz docens [a Bizantinológiai és Középlatin Szakcsoport vezetője], Tegyey Imre docens, Dér Terézia, Galántai Erzsébet adjunktusok, Czerovszky Mariann, Mayer Péter, Nagyillés János tanársegédek, Szádeczky-Kardoss Samu professzor emeritus.) – Az Ókori Történeti Tanszék 1952-től – 1962–1989 között Ókortörténeti és Régészeti Tanszék néven – működik. (Tanárai: Szádeczky-Kardoss Samu [1952–1959], Hahn István [1959–1962], Gazdagpusztai Gyula [1962–1968], Szádeczky-Kardoss Samu [megbízott, 1968–1970], Maróti Egon [1970–1992], Wojtilla Gyula [1992]; oktatók 1999-ben: Wojtilla Gyula egyetemi tanár, tanszékvezető, Hoffmann Zsuzsa egyetemi docens, Farkas Zoltán adjunktus, Draskóczyné Székely Melinda tanársegéd.) A Régészeti Tanszék 1989-ben önállósult újra. – A Régiségtudományi Tanszék 1921–1952 között működött (sokféle elnevezésváltozattal). (Tanárok: Csengery János [megbízott, 1921–1924], Buday Árpád [1924–1937], Banner János [1937–1946], Roska Márton [1947–1949], Trencsényi-Waldapfel Imre [megbízott, 1949–1950]). A Tanszék 1950-ben beleolvadt az újonnan létesített Ókortörténeti Tanszékbe (ld. ott), majd 1989-ben újra önálló lett. (Vezetői: Trogmayer Ottó [1989–1997], Fodor István [1997–]; oktatók 1999-ben: Fodor István docens, tanszékvezető; Horváth Ferenc, B. Tóth Ágnes, Trogmayer Ottó docensek; Kürti Béla adjunktus, Vörös Gabriella; Lőrinczy Gábor tanársegédek.)
A debreceni tudományegyetemen az I. Klasszika-filológiai Tanszék (tanárai: Darkó Jenő [1914–1940], Szabó Árpád [1940–1948]) és a II. Klasszika-filológiai Tanszék 1914-ben jött létre (tanárai: Láng Nándor [1914–1932], betöltetlen [1932–1940], Mészáros Ede [1940–1952]). Ezután mindkét tanszék szünetelt 1957-ig, amikor egy Klasszika-filológiai Tanszéket szerveztek. (Tanárai: Gaál László [1957–1963], Borzsák István [1963–1978], Havas László [1979–]; oktatók 1999-ben: Havas László egyetemi tanár, tanszékvezető, Gesztelyi Tamás, Németh Béla {V-281.} docensek, Tegyey Imre ny. docens, M. Nagy Ilona, Szekeres Csilla adjunktusok, Szűcs Gábor tanársegéd.) – Az Ókori Történeti Tanszék 1923-tól működik. (Tanárai: Alföldi András [1923–1930], a tanszék betöltetlen [1930–1940], Paulovits István [1940–1952], a tanszék szünetelt [1952–1959], Maróti Egon [1959–1965], Sarkady János [1966–1986], Puskás Ildikó [1987–1995], Németh György [1997–]; oktatók 1999-ben: Németh György docens, tanszékvezető; Sarkady János egyetemi tanár, Nemes Zoltán adjunktus, Szabó Edit tanársegéd.)
Pécsre a trianoni békeszerződés (1920) után költözött az 1918-ban alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem. Pozsonyban a klasszika-filológia szak tanárai: Gyomlay Gyula (1918–1932) és Vári Rezső (1918–1923), Pécsen Gyomlayt Kerényi Károly követte (1932–1940). 1934-ben a Tanszék neve Ókortudományi Tanszék lett. Amikor a szegedi Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, a pécsi Bölcsészkar Szegedre települt. Pécsen az 1982-ben létrehozott Tanárképző Karból 1991-ben megszervezett Bölcsészettudományi Karon 1993-ban jött létre aLatin Szeminárium Kárpáti András docens vezetésével (1993–1995), amely 1996-ban Klasszika-filológiai Szeminárium, 1998-ban Klasszika-filológiai Tanszék lett (tanára: Karsai György [1996–]; oktatók 1999-ben: Karsai György egyetemi tanár, Horváth Judit, Kárpáti András, Nagy Árpád docensek). – Az ókortörténetnek a pozsonyi egyetemen nem volt külön tanszéke, s Pécsen sem egészen 1941-ig. Az új Bölcsészettudományi Karon 1993-ban jött létre az Ókortörténeti és Régészeti Szeminárium, amely 1995-ben alakult Tanszékké, első tanára: Visy Zsolt docens [1995–]; oktatók 1999-ben: Vilmos László docens, megbízott tanszékvezető, Visy Zsolt egyetemi tanár, Tóth István docens, Fekete Mária adjunktus).
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortudományi Intézete 1992-ben alakult meg. A Latin Tanszék (1992) első tanára: Maróth Miklós (1992–), a Görög Tanszék (de facto 1993-ban, de iure 1995-ben alakult meg) vezetői: Maróth Miklós (1993–1995), Szepessy Tibor (1995–). Az Ókortörténeti Tanszék eredetileg a Történettudományi Intézet részeként alakult meg (első tanára: Vargyas Péter [1992–1994]), de 1995-ben az Ókortudományi Intézet szervezetébe került (vezetői: Hegyi Dolores egyetemi tanár [1995–1997], Kovács Péter adjunktus [1997–]). Az Ókortudományi Intézet oktatói 1999-ben: Maróth Miklós, Szepessy Tibor egyetemi tanárok, Kovács Péter, Takács László adjunktusok, Fehér Bence, Krähling Edit, Pataky Elvira tanársegédek, Borzsák István professzor emeritus.
A hazai egyetemeken az 1950-es években mindenekelőtt szovjet tankönyvek voltak használatosak (például: V. I. Avgyijev: Az ókori Kelet története. Ford. Hahn István és Benkő Gyula. [Bp. 1951]; V. Sz. Szergejev: Az ókori Görögország története. Ford. Borzsák István, Gyóni Mátyás, Harmatta János, Szabó Árpád. [Bp. 1951]; N. A. Maskin: Az ókori Róma története. Ford. Borzsák István és Harmatta János. [Bp. 1951]; I. M. Tronszkij: Az antik irodalom története. Ford. Balázs János, Borzsák István és mások. [Bp. 1953]). Az 1960–1970-es évektől magyar szerzők jegyzetei és forrásgyűjteményei is megjelentek (például: Ókori történeti chrestomatia. Szerk. Marót Károly. I. Ókori keleti történeti chrestomatia. Szerk. Harmatta János. [Bp. 1965]; II. Görög történeti chrestomatia. Szerk. Borzsák István. [Bp. 1960]; III. Római történeti chrestomatia. Szerk. Borzsák István. [Bp. 1963]). Korszerű egyetemi tankönyvek jelentek meg sorra az 1990-es években (Ferenczy Endre–Maróti Egon–Hahn István: Az ókori Róma története. [Bp. 1992]; Hegyi Dolores–Kertész István–Németh György–Sarkady János: Görög történelem. [Bp. 1995]; Németh György:Görög történelem. Szöveggyűjtemény. [Bp. 1996]; Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény. {V-282.} [Bp. 1998]; Havas László–Óbis Hajnalka–Szűcs Gábor–Újlaky István: Róma. Egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi. Antik államelméleti antológia. [Debrecen 1998].

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése