Pénztörténet Istvántól Mohácsig
A magyar pénzverés története egészen István király uralkodási idejéig nyúlik vissza, mert akkor készítették el az első Bajor mintára vert obulust (féldénár). Az már nehezen deríthető ki, hogy Székesfehérvár vagy Esztergom volt a pénzverés helyszíne, s az sem tisztázott, hogy a megbízást Szent István vagy pedig Péter adta ki. Megfigyelhető, hogy már ebben a korai szakaszban is nagy gondot fordítottak az apró kis jelek (sziglák) elhelyezésére, amik a pénzverésnél az ellenőrzőjegyek szerepét töltötték be. A pénz mérete a XII. században elkezdett zsugorodni, II. Géza király pénzei a világ legkisebb érméi közé tartoznak. Arcképes pénzt először Salamon adott ki, III. Béla pedig csak egylapú vereteket készíttetett, s az ő pénzein szerepelt először kettős kereszt a címerben. A velencei Szent Márk-székesegyház oroszlánját pedig III. Endre pénzein fedezhetjük fel. Az Árpád-ház idején dénárok és az azok felét jelentő obulusok készültek. Az, hogy mégis olyan sokféle pénz jellemezte a kort, annak oka az évi kötelező pénzcsere, s az azzal járó új veretek kibocsátásának sokfélesége volt.
A nagy reformot Károly Róbert hozta 1323. január 1-jei rendeletével, amiben a dénárok verését, nyolcadrészig égetett ezüstből határozta meg. Két évvel később már - firenzei mintára - aranyból kezdték a forintokat verni, minek színsúlya 3,52 g volt. Négy év múlva Károly Róbert cseh mintára készült ezüst garasokat kezdett veretni, mert a közhasználatban a kettős valuta volt érvényben. Ebben az időben 1 márka 12 garasnak felelt meg, 1 aranyforint 16 garas értékét tette ki. 1338-tól azonban visszatértek az aranyvalutára, akkor 1 márka 480 dénárt tett ki, ami 960 obulusnak felelt meg. A pénznek ekkor sem sikerült sokáig egyetlen formában maradnia, mert Nagy Lajos 1343-ban ismét új pénzt veretett, de később ő is visszatért az állandó forma használatához. Mária királynő koronás dénárokat veretett, Zsigmond bevezette a fityinget, a garas veretése pedig egészen Mátyás uralkodásáig szünetelt. Az aranyforint értéke stabil volt, de az ezüsté gyakran ingadozott.
Megváltozott a pénzek eddigi köriratának betűtípusa, mert az addig használt "barátírást" a reneszánszra váltották fel. II. Ulászló uralkodása idején - 1499 - kerültek forgalomba a tallér formájú ezüstpénzek, a guldinerek, de inkább csak kísérleti jelleggel. II. Lajos vezette be a nova monetát; amiből 500 darabot vertek. Ez - rosszabb anyaga miatt - nem lett népszerű, és 1525 nyarától megint a régi értékek szerint kezdtek dénárokat veretni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése