Tényleg Kopernikusz haját találták meg egy kódexbenltak_meg_egy_kodexben

Tényleg Kopernikusz haját találták meg egy kódexben

2009. július 9. 09:51

A svéd és lengyel kutatók közzétették Kopernikusz állítólagos maradványainak vizsgálati eredményeit: a projekt során a Fromborkban feltárt csontok mellett megvizsgálták azokat a hajszálakat is, amelyek az Uppsalai Egyetemen, a Museum Gustavianum egyik kódexéből kerültek elő.

Korábban

• Csillagászat a zűrzavaros 16. században
• Tényleg Kopernikusz sírját találták meg Fromborkban
• Kopernikusz miatt vitáznak az EU űrprogramjának tagjai
• Virtuálisan azonosították Kopernikusz maradványait

A fromborki katedrálisban talált maradványokat egy svéd és lengyel régészekből, antropológusokból és genetikusokból álló kutatócsoport vetette össze a korábban felfedezett, állítólagos Kopernikusz-relikviákkal (1473-1543). A teszteket a krakkói Igazságügyi Orvossszakértői Intézetben, a varsói Zoológiai Intézet és Múzeumban, illetve az Uppsalai Egyetem laborjában végezték.

A tesztek során az Uppsalai Egyetemen DNS-teszteknek vetették alá a pár évtizede megtalált hajmaradványokat is, amelyek közül két hajszálról derült ki, hogy azok minden kétséget kizáróan a fromborki katedrálisban eltemetett férfitől származnak - jelentette be a kutatást vezető MArie Allen.

Ennek alapján a kutatónak több mint valószínűnek tartják, hogy Kopernikusz maradványai kerülhettek elő, ám biztosat a DNS rossz állapota miatt nem tudnak mondani. Marie Allen szerint azonban a bűnügyeknél is használt mitokondrionális DNS-teszt, illetve a régészeti és antropológiai vizsgálatok, illetve az arcrekonstrukció is egyaránt arra mutatnak, hogy Kopernikuszt temethették a katedrálisba. A vizsgálat eredményeit az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapja, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában tették közé.

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) csillagász, matematikus és közgazdász, az ő nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép megalkotása. A Porosz Királyságban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus, csillagászattal csupán szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezte, hogy a Nap van a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik. Elméletét a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvében írta meg, amely csak halála után jelent meg.