A világ legrégebbi rézkori települését tárják fel Szerbiában
2010. november 17. 08:20
Rézszerszámok - fejszék, kalapácsok, horgok, varrótűk - sokaságát fedezték fel Szerbiában, Belgrádtól 200 kilométerre délre, Prokuplje közelében egy olyan településen, amely hétezer éve vált a lángok martalékává
A közfelfogás szerint a rézbányászat, s a réz megmunkálása Kis-Ázsiában alakult ki, ahonnan más régiókra terjedt át. A 7500 éves szerbiai leletek 800 évvel korábbiak, mint a kis-ázsiaiak, vagyis a felfedezés a fémmegmunkálás történetéről valló nézeteik átértékelésére készteti majd a tudósokat - olvasható az Archaeology Daily News régészeti hírportálon.
A Plocnik falva melletti lelőhelyet még 1927-ben fedezték fel vasútépítő munkások, ám a feltárások csupán 1996-ban kezdődtek a 120 hektáros régészeti helyszínen, amelyet több méteres földréteg borít. A rézkori települést nyolcszáz éven át lakták lakóik, míg egy óriási tűzvész meg nem semmisítette a falut. Azt nem lehet tudni, hogy miért égett le a település, ugyanis a régészek mindeddig semmilyen olyan nyomra sem bukkantak, amelyek egy külső támadásra utalnának. Mindenesetre a tűzvészkor a kunyhók beomlottak, betemetve a berendezést, a használati tárgyak sokaságát.
A régészeknek eddig három kunyhót sikerült feltárniuk, közülük a legnagyobb 8 méterszer 5 méteres alaprajzú. A házakbancserépedények, szobrocskák, szerszámok, munkaasztalok kerültek napvilágra. Ernst Pernicka,a Tübingeni Egyetem régészprofesszora szenzációsnak nevezte a leletegyüttest. A tudósok nem tudják, hogy mivel magyarázható a viszonylag nagyszámú rézeszköz. Feltételezések szerint a település szerszámkészítő központ lehetett, vagy kereskedhetett a rézeszközökkel. A falu közelében kezdetleges olvasztókemencéket fedeztek fel.
Julka Kuzmanovic-Cvetkovic ásatásvezető régész szerint a falu egykori lakói a tűzvész után elhagyták a települést, s keveset lehet tudni róluk, kivéve azt, hogy szerették a szépet. "Nem vademberekről van szó - fonatokba rendezték a hajukat, s nyakláncokkal ékesítették magukat" - hangsúlyozta az archeológus.
A korabeli divatról a házakban talált szobrocskák árulkodnak - az egyik egy miniszoknyát viselő nőt ábrázol, mások figurák hosszú, széles sálakat "öltöttek magukra". Kuzmanovic-Cvetkovic segített az egyik szerb divattervezőnek összeállítani egy olyan bemutatót, amelyen a manökenek sok évezreddel korábban élt emberek viselete ihlette modelleket mutattak be.
Forrás: hirado.hu/MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése