1802. szeptember 4-én Georg Friedrich Grotefend publikálta a perzsa ékírás megfejtésével kapcsolatos eredményeit. A német gimnáziumi tanár, aki lelkes rejtvényfejtő hírében állt, a perzsa királyok névlistájából kiindulva tíz szimbólumot fejtett meg.
1775 nyarán Mündenben született Georg Friedrich Grotefend, akinek neve a perzsa ékírás megfejtőjeként vált ismertté. A gimnáziumi tanárként dolgozó Grotefendnek mindössze néhány hétre volt szüksége, hogy rájöjjön az ékírás titkára. A fanatikus rejtvényfejtő hírében álló Grotefend az ugyancsak német származású, de dán szolgálatban álló Carsten Niebuhr keletkutatónak, térképésznek köszönhetően jutott hozzá a kiindulási alapul szolgáló Behistun-felirathoz. Az iráni Kermanshah-tól 30 kilométerre keletre fekvő Behistunban, egy 520 méter magas sziklafal oldalában található az az I. Dareiosz perzsa király korából származó háromnyelvű, - óperzsa, méd, asszír -, ékírásos relief, amely Grotefendet elvezette a megoldáshoz. A perzsa királyok névlistájából kiindulva tíz szimbólumot sikerült megfejtenie. A kézirat formájában összefoglalt eredményeit 1802. szeptember 4-én tárta a göttingeni tudományos társaság elé, felfedezése azonban visszhang nélkül maradt; Grotefend eredményei évtizedekre feledésbe merültek. 1835-ben egy angol származású diplomata, bizonyos Sir Henry Creswicke Rawlinson viszont szintén élénken érdeklődött a perzsa ékírás iránt. Felkereste a behistuni sziklafalat, a feliratról saját másolatot készített, és 11 évvel később publikálta az egész Behistun-felirat fordítását. | |||
Kun Enikő 2007. szeptember 4. | |||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése