Szeretettel Üdvözöllek!

Küldj üzenetet! Tollforgató Irodalmi Lap: tollforgato.lap@gmail.com http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ Sziasztok! Új aloldalainkat is elérhetitek már a blogunkról is! Történelmi, írástörténeti és művészeti témákban is várom alkotásaitokat, publikációitokat! Színesíthetitek a lap kinézetét elemzésekkel, nyelvészeti munkákkal is! Az oldalakra várom mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt egy interaktív blog megvalósításában is.. Helyet biztosítanék politikai-filozófiai és szociológiai írásoknak, régészeti és specializált történeti munkáknak is! Sikeres alkotást kívánok mindenki számára! Keressétek lapjainkat! http://sites.google.com/site/tollforgatoirodalmilap/ https://sites.google.com/site/tollforgatomuveszetilap/home https://sites.google.com/site/tollforgatotoertenelmilap/home Kellemes olvasást és kikapcsolódást kíván : Varga Éva ( Kékrózsa Bíborvirág) főszerkesztő

Keresés ebben a blogban

2010. december 5., vasárnap

Grotefend, a perzsa ékírás megfejtője

Grotefend, a perzsa ékírás megfejtője

1802. szeptember 4-én Georg Friedrich Grotefend publikálta a perzsa ékírás megfejtésével kapcsolatos eredményeit. A német gimnáziumi tanár, aki lelkes rejtvényfejtő hírében állt, a perzsa királyok névlistájából kiindulva tíz szimbólumot fejtett meg. 

1775 nyarán Mündenben született Georg Friedrich Grotefend, akinek neve a perzsa ékírás megfejtőjeként vált ismertté. A gimnáziumi tanárként dolgozó Grotefendnek mindössze néhány hétre volt szüksége, hogy rájöjjön az ékírás titkára.

A fanatikus rejtvényfejtő hírében álló Grotefend az ugyancsak német származású, de dán szolgálatban álló Carsten Niebuhr keletkutatónak, térképésznek köszönhetően jutott hozzá a kiindulási alapul szolgáló Behistun-felirathoz.


Az iráni Kermanshah-tól 30 kilométerre keletre fekvő Behistunban, egy 520 méter magas sziklafal oldalában található az az I. Dareiosz perzsa király korából származó háromnyelvű, - óperzsa, méd, asszír -, ékírásos relief, amely Grotefendet elvezette a megoldáshoz.

A perzsa királyok névlistájából kiindulva tíz szimbólumot sikerült megfejtenie. A kézirat formájában összefoglalt eredményeit 1802. szeptember 4-én tárta a göttingeni tudományos társaság elé, felfedezése azonban visszhang nélkül maradt; Grotefend eredményei évtizedekre feledésbe merültek.


1835-ben egy angol származású diplomata, bizonyos Sir Henry Creswicke Rawlinson viszont szintén élénken érdeklődött a perzsa ékírás iránt. Felkereste a behistuni sziklafalat, a feliratról saját másolatot készített, és 11 évvel később publikálta az egész Behistun-felirat fordítását.

Kun Enikő



2007. szeptember 4.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése