Bálint Csanád az MTA levelező tagja

Bálint Csanád az MTA levelező tagja

 

Szakterület: 

a koraközépkor régészete

Főbb tevékenységi körök:

1. A Kárpát-medence, tágabb értelemben: Közép- és Kelet-Európa kora középkori régészete

2. Pályázat az MTA Régészeti Intézet igazgatására - Pályázati dokumentum

3. Analógiák a nagyszentmiklósi kincsen „kívül” és „belül”. Akadémiai székfoglaló előadás a Magyar Tudományos Akadémián 2002. január 17-én

4. Nacionalizmus és régészet

5. A Mediterráneum és a Kárpát-medence kapcsolatai a kora középkori régészet szemszögéből

Magyar–orosz régészeti együttműködés — múlt és lehetőségek 

A múlt „haszna”

Innováció a Régészeti Intézetben

Köszöntő beszéd Bakró-Nagy Mariann születésnapján

Fényképes pillanatok az Intézet 50 évéből

Tudományos életrajz

Válogatott bibliográfia

 

1. A Kárpát-medence, tágabb értelemben: Közép- és Kelet-Európa kora középkori régészete

Pályája kezdetén elsősorban a magyar őstörténet és honfoglaláskor foglalkoztatta. Később mind a kutatott időben, mind pedig a kultúrák tekintetében szélesebbé vált az érdeklődése s már hosszabb ideje annak, hogy tájékozódni igyekszik a rokontudományoknak az 5-10. századot érintő publikációiban. Anyagközlő cikkeiben többször, egy-egy diszciplína esetében itthon először támaszkodott természettudományos vizsgálatokra. Kb. egy évtizede törekszik fölhívni a magyar kutatás figyelmét arra a tulajdonképpen triviális szempontra, hogy az avar és honfoglaló magyar kultúra megértéséhez nemcsak a Keletet érdemes figyelni, hanem az egykorú bizánci és európai emlékeket is.

Hosszú ideje a kapcsolatrendszerek, az anyagi kultúrák egymáshoz való viszonya foglalkoztatja. A Dél-Magyarország honfoglaláskorát feldolgozó kandidátusi értekezésében többek között a 10. századi Magyarország köznépének anyagi kultúráját jelentő ún. bijelo brdoi-i kultúra szláv meghatározásának problémáit vizsgálta, emellett saját ásatásait, nagyszámú anyagot, köztük jugoszláviai és romániai múzeumok olykor lopva megismert leleteit tette hozzáférhetővé. Később úgy látta, hogy a magyar régészet adatai és eredményei felhasználásával előrelépés érhető el a kelet-európai steppe kutatásában; ezt a munkát zárta le a Böhlau Verlag által megjelentetett kézikönyv megírásával. Ezután fordított szemszögből kezdett a kárpát-medencei emlékanyaggal foglalkozni: olyan közölt és/vagy közöletlen közép-ázsiai és bizánci leletek feldolgozásába fogott, melyek közvetlen tanulságokkal szolgáltak az avar régészet számára. Ez utóbbinak volt egyik állomása az Ausztriában megjelent akadémiai doktori értekezése. A honfoglaló avar emlékanyag problémakörét vizsgálva került szembe az avar kultúra eredetének kérdésével; ezzel és a koraavar hagyaték egyik speciális keleti analógiáival foglalkozott a legutóbbi könyve. Mindeközben ásatásainak feldolgozására is figyelmet fordított; egy vékony könyvében pl. elsőként adott közzé későavar településrészletet és készített telepkerámia tipológiát. A nagyszentmiklósi kinccsel két évtizede kezdett el foglalkozni, jelenleg ennek új típusú: új adatokat és módszereket felhasználó monografikus feldolgozásán dolgozik, melyhez az Akadémiai Kutatási Pályázatok keretéből komoly támogatást nyert el.

2. Dokumentum

PÁLYÁZAT AZ MTA RÉGÉSZETI INTÉZET IGAZGATÁSÁRA

A SZAKMAI MUNKA ISMERTETÉSE

Kutatási területem Közép- és Kelet-Európa kora középkori régészete és története. Kezdetben elsősorban a magyar őstörténet és honfoglaláskor foglalkoztatott, azután egy évtizeden át az avarok régészete érdekelt; mindkettő esetében mindig a keleti kapcsolataikkal való összefüggésben. Abban az időben folyamatosan igyekeztem tájékozódni az eurázsiai steppe és szomszédai 5-10. századi történetével és kultúrájával foglalkozó valamennyi diszciplína kutatásában. Másfél évtizede törekszem fölhívni a magyar kutatás figyelmét arra, hogy a Kárpát-medence és a steppei népek régészeti kutatásában nemcsak a Keletet, hanem Róma örökségét, az egykorú bizánci és európai emlékeket is éppúgy szükséges tanulmányozni.

Hosszú ideje a kapcsolatrendszerek, az anyagi kultúrák egymáshoz való viszonya foglalkoztat. A Dél-Magyarország honfoglaláskorát feldolgozó kandidátusi értekezésemben többek között a magyar-szláv viszonyt vizsgáltam és közzétettem saját ásatásaimat, valamint a hazai és – a 70-es években olykor lopva végzett – jugoszláviai és romániai anyaggyűjtéseimet. Később úgy láttam, hogy a magyar régészet eredményei felhasználásával előrelépés érhető el a kelet-európai steppe kutatásában; ezt a munkát zártam le a Böhlau Verlag-nál megjelent kézikönyv megírásával. Ezután a „másik oldal” szemszögéből kezdtem nézni az avar leletanyagot: különböző európai múzeumokban őrzött, olyan közölt és/vagy közöletlen közép-ázsiai, bizánci, transzkaukázusi leletek feldolgozásába kezdtem, melyek tanulsággal szolgáltak a Kárpát-medence régészete számára. (Ezek eredményeként jelent meg Bécsben az akadémiai doktori értekezésem.) Így kerültem szembe az avar kultúra eredetének kérdésével; ezzel s a koraavaar hagyaték néhány keleti analógiájával, bizánci kapcsolataival foglalkozott egy másik könyvem és egy nagyobb tanulmányom. A nagyszentmiklósi kincsről írt monográfiám új vizsgálatokra és fényképfelvételekre, egyszersmind a teljes kora középkori eurázsiai fémedény művesség (Bizánc, Közép-Ázsia, korai iszlám, T’ang kori Kína) áttekintésére támaszkodik. Mindeközben közzéadtam – annakidején egyedinek számító – későavar kori telepásatásom anyagát, elsőként elkészítve a 8. századi telepkerámiáról áttekintő elemzést és egy a kora középkori Kelet-Európa gazdaságtörténetét tárgyaló tanulmányt.

Az elmúlt években a Régészeti Intézet történeti genetikai projektjének keretén belül a kora középkori ethnicitás kérdésével foglalkoztam s a nemzetközi archeogenetikai kutatás irodalmával megismerkedve annak súlyos módszertani hibáiról készítettem kritikai cikkeket. Egy eszmetörténeti vonatkozású cikket jelentettem meg a koraközépkorral foglalkozó magyar és bulgár régészetben uralkodó „keletpreferenciáról”.

Jelenleg és az elkövetkezőkben egy intézetbeli és egy németországi munkacsoportot irányítva Bizánc régészeti kutatásához tervezek egészen újszerű módon hozzájárulni: az előbbi Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa leletanyagát helyezi bele Bizánc – eddig arisztokratikusan kezelt – régészetébe, az utóbbi pedig egy olyan adatbázis összeállítására készül, amelyik az Ibériai félszigettől Észak-Afrikán, ill. Dél-Európán át Kis-Ázsiáig és a Közel-Keletig terjedő terület bizánci típusú leletanyagát teszi hozzáférhetővé.

Általános egyéni tudományos és intézet vezetési törekvésem a „nyugati” és „keleti” tudományosság eredményeinek közelítése. (Az előbbiek ui. a koraközépkor vonatkozásában kevéssé ismerik a közép- és kelet-európai leletanyagot, a közép- és kelet-európai kutatók pedig nem kellően járatosak a modern kutatás módszertani eredményeiben.)

 

I. AZ ELTELT 14  ÉS A PÁLYÁZOTT 5 ÉV  AZ MTA RÉGÉSZETI INTÉZETE IGAZGATÓJAKÉNT

Áttekintés és koncepció

    Három igazgatói ciklus után újból (és utoljára) nyújtom be a pályázatom az ebben az évben 50. fennállásának megünneplésére készülő Intézet igazgatói tiszte elnyerésére. Az erre irányuló döntésem meghozatala most ugyanolyan nehéz volt, mint az első alkalommal. Akkor csak az ismeretlennel szembeni bizalmatlanságom és természetesen a tapasztalatlanság volt befolyásoló tényező, most viszont a sok negatív tapasztalat és a közeljövővel kapcsolatos bizonytalanság miatt sokkal konkrétabb ellenérvek fogalmazódtak meg bennem az elhatározáshoz. Az eddigi igazgatói ciklusok alatt ui. többször fölbukkantak az Intézet létét, de olykor „csak” az önállóságát fenyegető (tudomány)politikai elképzelések, ráadásul mindazok mellett gyakran még – váltakozó fokú – anyagi nehézségekkel is kellett küzdeni. Ezen szempontok miatt az utóbbi két évben nem egyszer hajlottam azt gondolni, hogy a magam kutatói pályáján inkább tudnék eredményesebb, hasznosabb lenni. Ami e dilemmában végül mégis az Intézet melletti választásra sarkallt, az az a tudományos teljesítmény és intézményi hűség, amit éppenséggel az említett körülmények között és ellenére mutattak-mutatnak föl a munkatársak. Ezért érzem mégis úgy, hogy a következő ciklusban érdemes együtt megpróbálnunk folytatni ezt a munkát és küzdelmet. Döntő körülménynek tartottam, hogy ezirányú elhatározásomban számíthatok az Intézet vezető kutatóinak segítségére.

    Ez a folytatás természetesen nem jelenthet változatlanságot. A változás megmutatkozhatik a tudományos koncepció és a szervezeti fölépítés területén egyaránt, de azokról a Tudományos Tanáccsal, ill. az Igazgató Tanáccsal konzultálván döntenék. Semmiképpen sem kívánok viszont változást abban, hogy továbbra se „elefántcsonttoronyban” elmélkedjünk! Miként eddig is, ezután is vegyen részt az Intézet az egyetemi oktatásban (ez kiemelkedően magas: 2007-ben a kutatók 47 %-a), a múzeumi kiállításrendezésekben (közel minden harmadik: 27 %) és az intézeti munkatársak által feltárt leletanyag múzeumi beleltározásában (36 %-uk által: 33 ezer tétel. [Ma nem állnak rendelkezésre erre vonatkozó összehasonlító felmérések, de egy bő évtizede tudni lehetett: e téren az intézeti kutatók jártak az élen az országban.]). Az Intézet tudományos össz-teljesítménye ezen körülmények között értékelendő.

    Tudományos munka

a) régészeti korszakok
Az Intézetnek az alapító okirata szerint valamennyi régészeti korszakot kellene kutatnia – ez a szándék mára, a jelenlegi finanszírozási helyzetben nem lehet több az arra való igénynél. Figyelembe veendő az is, hogy a nemzetközi kutatóhelyek közül a lehetőség szerint ilyen, a teljes idősávot felölelő kutatói struktúra egyedül a volt szocialista országok némelyikében van. Érthető módon különösen nagy veszteségként éljük meg a magyar régészetben igen nagy hagyományra visszatekintő római kori kutatásnak a nyugdíjbamenetelek miatt bekövetkezett (és továbbra is átmenetinek remélt) megszűnését az intézetben. A közelmúltban viszont – nem kis részben spontán szerveződés révén – munkacsoportok alakultak ki (újkőkor, bronzkor, kora népvándorláskor, avar-magyar korszak és középkor). Ezek tagjainak együttműködése (a személyes viszonyaik miatt) igen intenzív, ami eleve érdemi műhelymunka ígéretét rejti magában, az átlagéletkoruk alapján pedig e csoportok hosszútávú együttműködésére lehet építeni. Van egy speciális kutatási terület, melynek esetében – amennyiben sikerül az erre szakosodott fiatal kollégát véglegesen alkalmazni, akkor – újból lehet az intézetnek (és az egész magyar kutatásnak!) magyar őstörténettel foglalkozó szakembere.


b) feladat-típusok
Magától értetődőnek tartom, hogy továbbra is készüljenek egyes lelőhelyeknek, régióknak, periódusoknak egy vagy több szerző által készített monografikus feldolgozásai; ezt tekintem minden bölcsészettudományi kutató fő feladatának és teljesítményének. A hagyományos feldolgozások mellett ma már minden kutatónk ösztönzés nélkül is érzi a szükségét a különféle természettudományi vizsgálatok bevonásának (csak éppen azok lehetősége korlátozott gyakran) – ebben a tekintetben az igazgató feladatát  az erre irányuló kapcsolatok előmozdításában látom. Van viszont két terület, melynek művelése teljesen hiányzik s ami különben általános hazai jelenségnek mondható: a tudományelmélet és a módszertani elmélyülés. Ez a hiány nem a Régészeti Intézet specialitása; a magyar kutatás különféle (szűkebb szakmai és tágabb, közép-európai) okoknál fogva mindmáig meglehetősen távol tartotta magát a nemzetközi régészet elméleti irányzataitól, munkáitól. A tudományunk alapvető feladataitól (forrásfeltárás, gazdaság-, kultúr- és esetleg: vallástörténeti értékelés) semennyire sem elszakadva, nagy szükség van azonban a modern módszerekben való tájékozottságra és a hazai hagyományos kutatásnak új szempontokkal történő gazdagítására is. Az utóbbi már csak egyedül a nagy leletegyüttesek feldolgozása során követhető megközelítésmódok megismerésére is irányulhatna, ha másért nem, azért mert ezt a nagyberuházásokat megelőző feltárások leletanyaga és az azzal kapcsolatos muzeológiai problémák sora egyre inkább ki is kényszeríti. Mindebben az Intézet vonatkozásában elsősorban a fiatal és középkorú nemzedékre gondolok számítani, velük közösen kialakítandó formában és tematikával.   

Elgondolásom szerint a közeljövőben az Intézet kísérletet tehet arra, hogy egy Magyarország régészetét bemutató kézikönyvet készítsen el. Ilyen munkára a hazai régészet vezetői az elmúlt évtizedek alatt már többször tettek kezdeményezéseket, amelyek több okból hiúsultak meg; egyedül a rómaikori kötet készült el. Ezt a javaslatom az intézeti Tudományos Tanács egyértelműen pozitívan fogadta, de már „A gördülő idő” c. kötet megtervezésében is rejtetten ott volt az a szempont, hogy a Somogy megyei autópályás ásatásaink bemutatásakor az egyes lelőhelyeket az adott korszak teljes problematikájába ágyazva ismertessék a szerzők. E kézikönyv megtervezésénél – a korábbi kudarcok tanulságait szem előtt tartva – igen körültekintően lesz célszerű eljárni.

c) ásatások
    A nagyberuházásokat megelőző feltárásokban való részvétel a fiatal munkatársak számára szakmai gyakorlatnak, jövendő feldolgozásokhoz anyaggyűjtésnek tekinthető, ami egyben a kutatói állományba való esetleges felvételükhöz kellő információval tud szolgálni. Ezen ásatások anyagának rövid határidőn belül történő tudományos feldolgozása általános követelmény, melynek kiemelkedően jó arányban igyekeznek eleget tenni az ásatók.

d) konferenciák
A hazai régészetben egyedülálló az Intézet által 2000 óta évente megrendezett nemzetközi kerekasztal konferencia-sorozat, ez feltétlenül folytatandó. Előnye, hogy viszonylag kis költséggel jár s ez a protokollmentes forma kedvező leginkább a specialisták informális összejövetelére és érdemi vitáira. A kerekasztal konferenciák anyaga az Intézet évkönyvében (Antaeus) jelenik meg; mondhatni fölösleges utalni a kiadás anyagi nehézségeire.

Együttműködések

A bel- és külföldi együttműködésekhez az Intézet részéről kapacitás, a posszibilis együttműködők részéről pedig szándék és kellő színvonal szükséges. Ezek száma öncélúan nem fokozható és nem is valósítható meg minden korszak vonatkozásában (pl. az Intézetben sosem volt paleolit kutatás, jelenleg római provinciális régészeti témák művelésére nincsen szakember). Tartunk attól, hogy tudománypolitikusok irreleváns és/vagy nem aktuális témákat erőltetnek az Intézetre (ilyen ötletek föl-fölmerülnek), ahelyett, hogy engednék: a régészettudomány belső fejlődése és szerveződése határozza meg a kutatás irányát, mégpedig az intézeti adottságok és a nemzetközi igények és tendenciák összefüggéseiben.

Belföldi példák: egyedül a Magyar Nemzeti Múzeummal 6 témában folyt, ill. folyik együttműködés (germán, avar, honfoglaló korpusz, Zalavár, oszmán-török kiállítás és tanulmánykötet)! Megfelelő partner esetén jó közös munka alakulhat ki a vidéki múzeumokkal is (kitűnő volt pl. a nemrég lezárult együttműködésünk Somogy megyével, hasonló van alakulóban Tolnában). Az Intézet Archaeogenetikai Laboratóriuma az SzBK Genetikai Intézetével folytatott projektek eredményeként jött létre (azok első közlése sajtó alatt a Magyar Tudományban). A tovább sorolható példák közül két, a Régészeti Intézet által angol nyelven megjelentetett környezetrégészeti kötet érdemel itt kiemelést: ezek a Szegedi Egyetemmel történő együttműködés gyümölcsei.

Külföld: a régészet sui generis nemzetközi diszciplína s ezért a nemzetközi együttműködések fejlesztése terén mindig akad igen sok lehetőség. Magyarország esetében ez különös körültekintést igényel. A jelenlegi helyzet az adott európai régióban részben az ismert történeti okokból fakadó elzárkózás következménye, részben pedig azon – általános – politikai helyzet megnyilvánulása, hogy 1989 után a közép- és kelet-európai országok nem a regionális összefogásokban, hanem külön-külön és kizárólag Nyugat-Európával keresték-keresik az együttműködést. Nehezíti a regionális összefogásokat az Európai Unió központi intézményeiben a régi tagországoknak a közép-európaiak pályázataival szemben gyakran megnyilvánuló dominanciája (pl. akkor is kell nyugati együttműködő partnert keresni, amikor azok a szomszéd országokban kutató kollégáknál kevésbé jártasak az adott témában). Nehézséget jelent továbbá, hogy a nyugat-európai régészeknek Közép-Európa iránti tudományos érdeklődése térben és tematikailag egyaránt korlátozott, esetleges és rövidtávú, mert személyekhez kötődik és kizárólag rövidtávú projektekre korlátozódik (egy nagy nemzetközi súlyú kötet munkálatait és most megjelent publikációját a British Academy támogatta); e térséggel mint olyannal és hosszú távon azonban csak a német és osztrák régészet számol. Németországi pályázati pénzből folyik egy neolit telep ásatása, német intézményi keretekből történik egy langobárd temető feltárása és genetikai kutatása, valamint egy kulcsfontosságú honfoglalás kori téma kidolgozása; ezek jövőbeni folytatása iránt kétség sem merül föl. Évtizedek óta jó, publikációkban is megnyilvánuló együttműködésünk van a szlovák régészettel s újabban mutatkozik erre lehetőség a horvát és román kutatás esetében is – az utóbbi kidolgozásra, ill. fejlesztésre vár. (Mindez az igazgató és a kutatók közös feladata kell, hogy legyen.) Jelenleg két EU-projekt előkészületei folynak (bronzkori és történeti genetikai témában); igyekeznék ezeket előmozdítani.

    Természettudományok

    Az Intézet a 60-as években úttörő volt a különféle természettudományok bevonásában; hogy felemás eredmények születtek, annak nemcsak a járatlanság volt az oka, hanem személyi körülmények is. Hosszú időbe telt annak felismerése, hogy lehetetlen valamennyi, a régészet számára releváns természettudományt működtetni, nem is csak az Intézetben, hanem – mint ezt a világban folyó kutatás mutatja – általában is. Különleges szerencse és lehetőség, hogy a hazai természettudósok mindegyike szívesen végez régészeti vonatkozású kutatást; korábban szerény díjazásért vagy éppen ingyen, manapság pedig közös pályázatokban való részvétellel. Az élő természettudományok művelése, ill. további kapcsolatok kiépítése félállású geológus kutatónknak köszönhető, ill. az ő közvetítésével biztosított. Az élettelen természettudományok területén nagy lehetőségeket kínál az MTA Geokémiai Intézetével a közelmúltban kötött együttműködési szerződés.
  
Speciális kérdéskört jelent az Intézet Archeogenetikai laboratóriumának működtetése. Ennek fenntartása egyszerre jelent páratlan tudományos lehetőséget és igen nagy anyagi terhet. Az ethnicitás vizsgálata világszerte aktuális feladat, annak ezen módszerrel történő kutatása sokfelé van terjedőben. Az Intézetben felállított laboratórium Közép- és Kelet-Európában egyedülálló abban a tekintetben, hogy kizárólag archaikus mintákat vizsgál; az így nyert eredmények egyrészt közvetlen információkkal szolgálnak az európai ethnogenezisek széles nemzetközi érdeklődést kiváltó kutatásának, másrészt ráébreszthetik a világban jelenleg dolgozó archeogenetikai kutatókat a modern minták történeti relevanciájának igen korlátozott történeti relevanciájára. Egészen nyilvánvaló (már egyedül tisztán tudományos okból is), hogy – különösképpen ebben a témakörben – kizárólag széles európai együttműködésben végzett projektekben érdemes gondolkodni, s mindenkinek számolnia kell azzal, hogy annak gyors megvalósításának nem egyedül a forráshiány jelenti az akadályát (vö. elzárkózások, konzervativizmus). Közép- és Kelet-Európa vonatkozásában nyilvánvalóan a neolitikum és a koraközépkor iránt lehet a legnagyobb az érdeklődés (ezt jelzi pl. a szóládi langobárd temető német együttműködésben most folyó elemzése), de magától értetődően más korszakokban is elképzelhetőek szenzációs eredmények (pl. harang alakú edények kultúrája, kelták, romanizáció, oszmán-török jelenlét). Több PR-tevékenység valószínűleg segítene e helyzeten.

    Archeosztráda Kft.

Az Intézet speciális vonását jelenti az Archaeosztráda Kft. működtetése, melynek – az MTA mellett – 74 %-ban tulajdonosa. Létrehozásakor ez az első volt a hazai régészetben, egy ideig nyereségesen működött, mígnem ezen a piacon is olyan szerveződések és jelenségek tűntek fel, amelyek a mai magyar társadalom és gazdaság működésétől nem idegenek. Elismerten kiváló szakmai teljesítményének és átlátható működ(tet)ésének köszönhetően újból kezd egyensúlyba kerülni. A Kft fenntartásával az Intézet egyik fő célja az, hogy a nagyberuházásokon végzendő feltárásoknál fiatal munkatársaknak lehetőséget kínáljon ásatási, szakmai tapasztalat, valamint a jövendő tudományos munkájukhoz kiinduló pontot biztosító leletanyag megszerzésére. Az ott az évek folyamán megszerzett tapasztalat alapján az Intézet részben e csoport legkiválóbbjaiból meríti a fiatal utánpótlását. (A másik forrást a fiatal kutatói ösztöndíjasok legtehetségesebbjei jelentik.)

    Az Intézet minősítése, megítélése

    Az MTA alapszabálya értelmében a kutatóintézetei rendszeresen átvilágításon mennek keresztül. Az Intézet 50 éve és a magam most lezáruló 15 éves igazgatói ciklusa arra késztetett, hogy egy nemzetközi átvilágítást kezdeményezzek annak fölmérésére, hogy miként ítéltetik meg a teljesítményünk a külföld szemében. Az ehhez az Intézet kutatói által, egyenként készített SWOT-elemzés nemcsak az átvilágító bizottság számára nyújt majd (összegzett formában) információkat, de többféle szemponttal gazdagította a jövővel kapcsolatos saját gondolkodásomat is; mindezt egy kutatói fórumon tervezem megvitatni a kollégáinkkal.

    Az MTA-val kapcsolatos aktuális kérdések és az Intézet

    A Magyar Tudományos Akadémia szerepével, feladatával kapcsolatos, a politikában és a társadalomban (másként-másként) föl-fölmerülő kérdések („alapkutatás”, „közhasznúság” stb.) ügyében az ország kutatói közössége azonos nézeten van. A régészet abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem ancilla politicae, de a kulturális örökség feltárásával, bemutatásával és megőrzésével mégis közvetlenül vesz részt a társadalom (szellemi) gyarapításában. Ennek az Intézet 50 éves fennállása alatt folyamatosan nyújtottuk bizonyítékát és minden jövőbeni kutatásunk oda lesz sorolható.

    A jövő

    „A 21. század szellemének, kihívásainak stb. megfelelés” folyton hangoztatott szlogenje helyett – általában is – a magyar régészet nemzetközi helyzetének reális felmérésére van szükség. Az európai kutatás tekintetében sok szemléletbeli, módszertani megújulásra van nálunk szükség; a közép-európai kutatással összehasonlítva az intézményi keretek szempontjából vagyunk lemaradva, a fizetéseket nézve pedig az orosz és ukrán helyzethez viszonyítva állunk jobban. Mindennek megoldása természetesen nem az MTA Régészeti Intézetének, de még csak nem is a Magyar Tudományos Akadémiának feladata. Magyarország tudománypolitikájának irányítóinak számolniuk kell azzal, hogy a régészet nem egy a sok tudományterület között, hanem mind a történelmi tudat formálásában, mind a közművelődés minőségében kiemelkedő szerepre képes diszciplína. Ennek megvalósítására képes és kész az MTA Régészeti Intézete.

Tudományos életrajz

    1943-ban Kassán születtem. Édesapám régész volt, édesanyám tanárnő. Az iskoláimat Szegeden végeztem el (Madách utcai Általános Iskola, Radnóti Miklós Gimnázium). 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem történelem szakos tanári és régész diplomát; a szakdolgozatomat és a summa cum laude megvédett egyetemi doktori értekezésemet a honfoglalás kori lovastemetkezésekről írtam. 1966-1967-ben a Poitiers-i Centre d'Études Supérieurs de Civilisation Médiévale-ban ösztöndíjasként a kalandozó hadjáratok régészeti és történeti kérdéseivel foglalkoztam.

1967-1971 között a szegedi Móra Ferenc Múzeum segédmuzeológusa, majd muzeológusa voltam. Számos kiszállás, leletmentés mellett Csongrád és Békés megyében 10-11. sz-i temetőfeltárásokat, régről ismert honfoglalás kori temetők azonosításait végeztem, ill. e lelőhelyeken próbaásatásokat folytattam. Átrendeztem a múzeum népvándorlás kori gyűjteményét. Ugyanebben az időben 3 éven át elláttam a csongrádi múzeum muzeológiai teendőit. 1971-ben 4 hónapos jugoszláviai tanulmányutam során a honfoglaló magyar – balkáni kapcsolatok kérdéskörében mélyültem el.

1971-1974 között László Gyula vezetésével aspiráns voltam az ELTE Régészeti Tanszékén, nyaranta vezettem a professzor Csongrád-felgyői ásatását. 

1974 óta az MTA Régészeti Intézetében dolgozom, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, team-vezető voltam, 1994 óta igazgató vagyok.

    Az egyetemi doktori fokozatot 1969-ben, a kandidátusit 1976-ban, az akadémiai doktorit 1992-ben nyertem el. A Deutsches Archäologisches Institut-nak (Berlin) 1992 óta, az Istituto Italiano per Africa ed Oriente (Róma) 1996 óta, a Magyar Tudományos Akadémiának 2001 óta vagyok levelező tagja.

    Meghívással számos külföldi konferencián vettem részt (Ankara, Bloomington, Bologna, Dijon, Izsevszk, Jyväskylä, Kiel, Kismarton, Kyoto, Lipcse, London, Minneapolis, Nyitra, Párizs, Róma, Southampton, Turku, Ungvár, Washington, stb.), előadást tartottam egyetemeken (Bécs, Berlin, Bonn, Köln, Kiel, Lyon, Ufa) és a The Metropolitan Museum of Art-ban; Nápolyban és Párizsban vendégprofesszor voltam (Istituto Universitario Orientale, École Pratique des Hautes Études).

    Nemzetközi szimpoziont rendeztem Tengelicen a Kárpát-medence kora középkori régészetéről (1989), Rómában Irán, Bizánc és a steppe 6-7. sz-i kapcsolatairól (1993), a Magyar Tudományos Akadémián a magyar államalapítás millenniumi évfordulója alkalmából (2000). A Régészeti Intézetben 8 éve szervezek nemzetközi kerekasztal konferenciákat a Kárpát-medence régészetének aktuális kérdéseiről. Jelenleg Rómában egy nemzetközi szimpoziont rendezek, amelyik a kora középkori Kárpát-medence itáliai és bizánci kapcsolataival foglalkozik.

    Kiállítást rendeztem Szegeden („Hunok, avarok, magyarok”, 1970-1984), az Európa Tanács „Közép-Európa 1000 körül” c. nemzetközi vándorkiállításának egyik főrendezője voltam (2000-2002).

    Alapító szerkesztője vagyok a Varia Archaeologica Hungarica c. sorozatnak, szerkesztőbizottsági tag az Archaeologiai Értesítő (1987-1995) és az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae folyóiratoknál (1998-). Közreműködésemmel indult meg a Békés Megyei Múzeumok Közleményei (1972). Az Enzyklopädie zur Frühgeschichte Europas c. NDK-lengyel vállalkozásnak, majd annak német és magyar változatának szerkesztőbizottsági titkára voltam (1981-1992). Szerkesztőbizottsági tagja vagyok a Germania (Frankfurt/Main) és a Vjesnik (Zagreb) folyóiratoknak.

    Jelentősebb megbízatásaim: Felsőoktatási Tudományos Tanács tag (1996-1997), Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi szakkollégiumában miniszteri képviselő (1998-2001), a Korona Bizottság tagja (1999- [megszűnt, de nincs róla értesítés]), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat alelnöke (1996-), a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumának, Doktori Bizottságának, Egyetemi és Főiskolai Tanácsának tagja és Történeti Szakbizottságának elnöke, különböző ad hoc bizottságainak elnöke, ill. tagja (2001-2007), a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program programtanács, ill. Intéző Tanács tagja (2001-2005), az Arany János Közalapítvány a Tudományért (1998-2004), és a Talentis Program díjbizottságának (2003-) tagja, az OTKA Társadalomtudományi Kollégium elnöke, a Pro Archaeologia Hungariae alapítvány elnöke (1996-), az Avicenna Alapítvány kuratóriumának (2001-2007), a Stiftung Eleonora Schamberger (München) kuratóriumának (2007-) tagja.

Jelentősebb MTA-megbízatásaim: Tudományos Minősítő Bizottság, ill. MTA Doktori Tanács szakbizottsági tagja (1982-1996), a Filozófiai és Történettudományi Osztály tanácskozó jogú tagja (1994-2001), levelező tagja (2001), elnökhelyettese (2002-2008), közgyűlési doktor képviselő (1996-2001), Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa társelnöke (1997-2002), Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának (2002-2008), Vagyongazdálkodási Bizottságának (2002-), Régészeti Bizottságának tagja (1988-2005), majd elnöke (2006-), Elnöki Reformbizottság Tagja (2007), a Bolyai Ösztöndíj kuratóriumi tagja és több ad hoc bizottság tagja.

    Tagja voltam, ill. vagyok az Európai Közösség IX. Igazgatósága által irányított „Archives of European Archaeology” bizottságának (1998-2000) és a European Science Foundation „EUROCORES Programme” bizottságának (2004-2005, 2008-).

Kitüntetéseim: 

Akadémiai Díj (1990), Kuzsinszky Bálint Díj (1992), Rómer Flóris Díj (2004).

Tudományos fokozat

történettudományok (régészet) doktora [1992]

Idegen-nyelv ismeret

angolból és latinból érettségi [1961],
franciából és németből állami felsőfokú nyelvvizsga [1968, 1981]
oroszból állami középfokú nyelvvizsga [1968]

Bibliográfia

a) Könyvek, monográfiák

    1) Die Archäologie der Steppe. Völkerschaften zwischen Volga und Donau in 6.-10. Jahrhundert. Wien – Köln 1989. 304 old.+131 kép.
    2) Südungarn im 10. Jahrhundert. Studia Archaeologica 11, Budapest, 1991. 288 old.
    3) Die spätawarenzeitliche Siedlung von Eperjes, Kom. Csongrád. Varia Archaeologica Hungarica 4, 1991. 103 old. + 34 Taf.
    4) Kontakte zwischen Iran, Byzanz und der Steppe. Das Grab von Üč Tepe (Sowj. Azerbajdžan) und der beschlagverzierte Gürtel im 6. und 7. Jahrhundert. in: Awarenforschungen I, Hg.: F. Daim. Archaeologia Austriaca, Beiheft, Wien 1992, 309-496.
    5) A koraavarok, Kelet és Bizánc. Magyar Őstörténeti Könyvtár 7 (Szeged 1994) 390 old.
    6) A nagyszentmiklósi kincs. Régészeti tanulmányok. Varia Archaeologica Hungarica 16a, 2004, 659 old. + 300 kép
    7) Der Schatz von Nagyszentmiklós. Archäologische Studien. VariaArchHung 16b, 2009. (sajtó alatt)



b) Tudományos cikkek

    1) Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1968, 47-89.
    2) L'archéologie française et les incursions hongroises. Cahiers de Civilisation Médiévale XI (Poitiers 1968) 371-377.
    3) A honfoglalás kori lovastemetkezések néhány kérdése. MFMÉ 1969/1, 107-114.
    4) A honfoglalás kori lovastemetkezések néhány kérdése. Magyar Történelmi Szemle I, (Buenos Aires 1970) 97-104.
    5) A kalandozó hadjáratok újabb értelmezéséért. Valóság 1970/2, 71-74.
    6) A ló a pogány magyar hitvilágban. MFMÉ 1970/1, 31-42.
    7) A kutya a X-XXII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1971/ 295-315
    8) X. századi temetô a szabadkígyósi Pál ligeti táblában. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1971, 40-88.
    9) Függelék Pálóczi-Horváth A. cikkéhez, BMMK 1971, 38-39.
    10) Données archéologiques sur les tissus des Hongrois du Xe siècle. Acta Antiqua et Archaeologica XIV (Szeged 1971) 115-121.
    11) Pogrebenija s konem u vengrov v IX-X vv. in: Problemy archeologii i drevnej istorii ugrov. red.: A. K. Ambroz, I. Erdeli, Moskva 1972, 176-178.
    12) A gádorosi honfoglalás kori nyereg. Archaeologiai Értesítő 1974, 17-44.
    13) A honfoglalás kori lovastemetkezések. MFMÉ 1971/2, 85-108.
    14) A kutya a X-XXII. századi magyar hitvilágban. Magyar Történelmi Szemle IV, 1973, 353-373.
    15) Mivel járulhat hozzá a néprajz a honfoglaló magyarság életmódja kutatásához? Ethnographia 1974/4, 424.
    16) A szaltovo-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. ArchÉrt 112. 1975, 52-63.
    17) Dél-Magyarország a X. században. Kand. értekezés tézisei, Budapest 1975.
    18) A magyarság és az ún. bjelo brdoi kultúra. Cumania 4 (Kecskemét 1976) 225-254.
    19) Vestiges archéologiques de l'époque tardive des Sassanides et leurs relations avec les peuples des steppes. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae 30, 1978, 173-212.       
    20) Süd-Ungarn im X. Jh. Mitteilungen des Archäologischen Instituts 8/9 (Budapest 1978/9) 179-187.
    21) Válasz Dienes Istvánnak. ArchÉrt 103. 1978/2, 264-268.
    22) Über einige östliche Beziehungen der Frühawarenzeit. FUFG 10, 1978, 109-111.
    23) Les selles hongroises du Xe siècle et leurs rapports orienteaux (Permanent International Altaistic Conference 1973). Türk Kültürü Araştirma Enstitüsu 51, I, A7 (Ankara 1979) 1-49.
    24) Vengry i t. n. bjelobrdskaja kul'tura. Acta Archaeologica Carpatica 19 (Kraków 1979) 97-146.
    25) Hozzászólás, in: Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum, Pars II, Budapest 1980, 227-228.
    26). Der landnahmezeitliche Grabfund von Pestlőrinc. ActaArchHung 32, 1980, 241-250.
    27) Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében. Ethnographia 91, 1980, 35-51.
    28) A kazár kaganátus régészeti kutatása a Szovjetunióban. Magyar Tudomány 1980/5, 381-386.
    29) O cenach dirchemovich kladov Evropy. Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum Pars VIII. Dia Sectionarium: Ethnologica, Folkloristica et Mythologica, Anthropologica et Archaeologica. Red.: O. Ikola. Turku 1981, 313-316.
    30) Über einige östliche Beziehungen der Frühawarenzeit (568 -- circa 670/680). MittArchInst 10/11, 1980/81, 131-146.
    31) Einige Fragen des Dirhem-Verkehrs in Europa. ActaArchHung 33, 1981, 105-131.
    32) Some Archaeological Addenda to P. Golden's Khazar Studies. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungariae 34, 1981, 397-412.
    33) Les tombes à ensevelissement de cheval chez le Hongrois aux IXe-Xe siècles. Archivum Eurasiae Medii Aevi 2 (Wiesbaden 1982) 5-36.
    34) Az európai dirhemforgalom néhány kérdése. Századok 1982/1, 3-32.
    35) A kalandozások néhány kérdése. in: Nomád társadalmak és államalakulatok (Szerk.: Tőkei F.) Bp. 1983, 349-364.
    36) Az avarkor és honfoglaláskor bizánci vonatkozásainak régészeti kutatása Magyarországon 1970-1980 között. Antik Tanulmányok 30, 1983, 116-125.
    37) Zur Identifizierung des Grabes von Kuvrat. ActaArchHung 36, 1984, 263-269.
    38) Some ethnospecial features in central and eastern European archaeology during the early Middle Ages: the case of Avars and Hungarians. in: Archaeological Approaches to Cultural Identity (Ed.: S. Shennan). London--Boston--Sydney--Wellington 1989, 185-194.
    39) Zur Frage der byzantinischen Beziehungen im Fundmaterial Ungarns. Archäologische Forschungen zwischen 1970 und 1984. MittArchInst 14, 1985, 209-223.
    40) Über die Datierung der osteuropäischen Steppenfunde des frühen Mittelalters (Schwierigkeiten und Möglichkeiten). MittArchInst 14, 1985., 137-147.
    41) Pomošč vostočnych analogij v datirovke nachodok ėpochi obretenija rodiny vengrami. (Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum 6) Studia Hungarica 6 (Syktyvkar 1985) 77-80.
    42) VI-VIII. Yüzyillarda I Asya ve Orte Asyi'dak: Türk Tipi Arkeoloji Anitlari. in: Emel Esin'e Armaģan'dan. Ankara 1986, 7-32.
    43) A magyar régészet és a nacionalizmus. in: Hungaro-Polonica. Emlékkönyv Wacław Felczak 70. születésnapjára (Szerk.: Kiss Gy. Cs. -- Kovács I.). Bp. 1986, 166-173.
    44) Nagyszentmiklósi kincs. in: A magyar föld és nép korai történetének enciklopédiája -- Próbafüzet. Budapest -- Szeged 1987, 24-26.
    45) Régészeti jegyzetek a VI-VII. századi avarok keleti kapcsolatairól. Szolnoki Múzeumok Évkönyve 1984-88, 87-121.
    46) Hazar'lara Iliskin Arkeolojik Araştirma. in: Yasar Önen'e Armaģan. Türk Kültürü Araştirmalari 26/1 (Ankara 1988) 33-49.
    47) Archeologija epochi obretenii rodiny vengrami. in: Problemy drevnich ugrov na Južnom Urale. red.: A. Ch. Pšeničnjuk. (Ufa 1988) 112-129.
    48) Nochmals über die Identifizierung des Grabes von Kuvrat. ActaOrHung 42, 1988, 377-389.
    49) Über einige Tonkessel aus der Umgebung von Sarkel. VAH 3, 1990, 9-22.
    50) Gedanken über den Handel und der "Handel" im 7. Jh. in den osteuropäischen Steppen. Wosinszky Mór Múzeum Közleményei 15 (Szekszárd 1990) 11-18.
    51) A szegedi régészeti kiállításról. CommArchHung 1990, 221-226.
    52) Avari. in: Enciclopedia dell'Arte Medievale, II (Roma 1991) 754-759.
    53) Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. Vorträge und Forschungen 41 (Sigmaringen 1993) 195-273.
    54) Nagyszentmiklós, il tesoro di; in: Enciclopedia dell'Arte Medievale,8 (Roma 1998) 623-624.
    55) A 9. századi magyarság régészeti hagyatéka. in: Honfoglalás és régészet. Szerk.: Kovács L. Bp. 1994, 39-46.
    56) Levélféle Hajdú Péternek a Tudomány egységes voltáról. in: Hajdú Péter 70 éves. Szerk.: Sz. Bakró-Nagy M. -- Szíj E. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 15 (Budapest 1994) 41-44.
    57) Nagyszentmiklósi kincs. in: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). szerk.: Kristó Gy. Budapest 1994
    58) (társszerzôségben: Kovács L. - Takács M.): Régészeti hagyaték. in: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). szerk.: Kristó Gy. Budapest 1994. 568-572.
    59) Il tesoro di Nagyszentmiklós. in: Gli Avari. red.: G. C. Menis. Pubblicazioni della Deputazione di Storia Patria per il Friuli 22 (Arti Grafiche Friulane 1995) 201-207.
    60) Vvedenie v archeologiju avar. in: Tipologija i datirovka archeologiceskich materialov Vostočnoj Evropy. red.: R. D. Goldina. (Izevsk 1995) 38-87.
    61) Die landnehmenden Ungarn und Europa. in: Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars I. (Jyväskylä 1995) 9-16.
    62) Zur Geschichte und Archäologie der osteuropäischen Reiterhirten im Frühmittelalter. in: Reitervölker aus dem Osten. Hunnen + Awaren. Burgenländische Landesaustellung, Schloß Halbturn. (Eisenstadt 1996) 202-204.
    63) Die Awaren und der Osten aus historischer Sicht. ibidem 229-230.
    64) A kora középkori kelet-európai steppe régészete és a 9-10. századi magyarok. Magyar Tudomány 1996/8, 937-947.
    65) Két könyv Magna Moravia délre való lokalizálása érdekében. Századok 130, 1996, 992-999.
    66) O prinadležnosti nachodki v Maloj Pereščepine Kuvraty (istorija voprosa). in: Materialy I tys. n.e. po archeologii i istorii Ukrainy i Vengrii. Red.: O. M. Prichodnjuk. Kiev 1996, 54-64.
    67) Methodologische Probleme der archäologischen Untersuchung der frühmittelalterlichen Gesellschaftsstrukturen bei den Steppenvölkern. in: XIII International Congress of Prehistoric and Protohistoric Sciences. 16, The Prehistory of Asia and Oceania ed. by G. Afanas’ev, S. Cleuziou, J. R. Lukacs, M. Tosi, Forlí 1996, 107-115.
    68) Hungarian Contribution to the Archaeology of Central and Southeastern Europe. Hungarian Studies 12 (1997) 17-26.
    69) A honfoglaló magyarok és Európa. in: Honfoglalás és Árpád-kor (Szerk.: Makkay J. – Kobály J.). Ungvár 1997, 5-38.
    70) Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről. Századok 1998, 231-256.
    71) Megjegyzések Róna-Tas András megjegyzéseire. Századok 1998. 949-956.
    72) Nagyszentmiklós, il tesoro di; in: Enciclopedia dell'Arte Medievale, 8 (Roma 1998) 623-624.
    73) Awaren. Archäologie. in: Enzyklopädie zur Geschichte des östlichen Europa (6.-13. Jahrhundert). Heft A. Hg.: Ch. Lübke. Greifswald 1998, 183-188.
    74) Le vent de l'Est: d'Attila jusqu'à Árpád. in: L'homme et la steppe. red.: M. Perrot -- D. Pitavy. Dijon 1999, 125-135.
    75) A Káma-vidéki ezüstkincsekrõl. in: Magyarok térben és időben. szerk.: Fülöp É. M. -- Kissné Cseh J. Tata 1999, 67-72
    76) A Káma-vidéki ezüstkincsekről. Tudományos Füzetek. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumi Szervezet 11, 2000, 67-71.
    77) A honfoglalástól az államalapításig in: Európa közepe 1000 körül. Szerk: A. Wieczorek – H.- M. Hinz. Stuttgart 2000, 342-348
    78) Das Karpatenbecken von der Landnahme bis zur Staatsgründung in: Europas Mitte um 1000. Hg.: A. Wieczorek – H.-M. Hinz. Stuttgart 2000, 555-563.
    79) Bizánc és a 6-7. századi kisszíjas övek. Somogyi Múzeumok Közleményei 14, 2000. 41-92.
    80) Választás Kelet és Nyugat között – és mennyire volt az? in: Válaszúton. Pogányság – kereszténység, Kelet – Nyugat. Szerk.: Kredics L. Veszprém 2000. 11-22.
    81) Byzantinisches zur Herkunftsfrage des vielteiligen Gürtels. in: Bálint, Csanád (ed.): Kontakte Zwischen Iran, Byzanz und der Steppe im 6.-7. Jahrhundert. VariaArchHung 10. Budapest-Napoli-Roma, 2000, 99-163
    82) Der Schatz von Nagyszentmiklós und die bulgarische Forschung. ActaArchHung 2000, 429-438.
    83) Some Avar and Balkan Connections of the Vrap Treasure. in: From Attila to Charlemagne. Arts of the Early Medieval Period; The Highlights of the Pierpont Morgan Collection in The Metropolitan Museum of Art. Ed. Ch. Little – D. Kidd. New York 2000, 180-187.
    84) Zwischen Orient und Europa. Die ”Steppenfixierung” in derFrühmittelalterärchaologie. in: Zwischen Byzanz und Abendland. Pliska, der östliche Balkanraum und Europa im Spiegel der frühmittelalterarchäologie.  Hg.: J. Henning. Frankfurt am Main 1999, 13-16.
    85) Zsákutcák és csapdák, adottságok és választások a honfoglaláskorban. in: Közgyűlési előadások 2000. I. szerk.: Glatz F. Budapest 2001, 183-192.
    86) L’organisation de la culture des Hongrois du Xe siècle. in: La culture des Hongrois conquérants. red.: O. Capitani – P. Calzolari Bologna 2001, sajtó alatt
    87) A nagyszentmiklósi kincsről -- röviden. in: Az avarok aranya. A nagyszentmiklósi kincs. Főszerk.: Kovács T.; Budapest 2002, 57-80.

    88) A short essay on the Nagyszentmiklós treasure. in: The Gold of the Avars. The Nagyszentmiklós Treasure. General editor: T. Kovács.  Budapest   2002,  57-80. 

    89) Über den Schatz von Nagyszentmiklós --  kurze Übersicht. in: Gold der Awaren. Der Goldschatz von Nagyszentmiklós. Chefredakteur: T. Kovács. Budapest 2002, 57-80.
    90) Voltak-e avarok az Adrián? (The Avars at the Adriatic – yes or no?) In: Memorial de Jovan Kovačević. Red.: R. Bunardžić – Ž. Mikić. Beograd 2003, 55-60.
    91) A Magyar Tudományos Akadémia és a régészet. in: Magyar régészet az ezredfordulón. Szerk.: Visy Zs. – Nagy M. Budapest 2003, 423-425.
    92) Archaeology and the Hungarian Academy of Sciences. In: Hungarian Archaeology at the Turn of the Millennium. ed.: Zs. Visy – M. Nagy. Budapest 2003, 426-428.
    93) A középavar kor kezdete és Kuber bevándorlása. ArchÉrt 129, 2003, 35-65.
    94)A Mediterráneum és a Kárpát-medence kapcsolatai a kora középkori régészet szemszögéből. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk.: Erdei Gy. – Nagy B. Monumenta Historica Budapestinensia 14 (2004) 37-42.
    95) Zobraženie na terci zo Starého Mesta. In: Zbornik na počest Dariny Bialekovej. Red.: G. Fusek. Nitra 2004, 31-34.
    96) Szabó M. – Bálint Cs. – Bánffy E.: Tudományközeli beszélgetések: régészet. Világosság 44 (2004) 83-90.
    97) Analógiák a nagyszentmiklósi kincsen „kívül” és „belül”. Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 2001. Szerk.: Vizi E. Sz. Társadalomtudományok. [Budapest 2005] 147-173.
    98) Ki volt „magyar” a honfoglaláskorban és Szent István korában? In: Mi a magyar? Szerk.: Romsics Ignác – Szegedy-Maszák Mihály. Budapest 2005, 37–56.    99) Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) Századok 140 (2006) 277-346.
    100) Der Reichtum der Awaren. „Fürstengräber” – Prunkgräber – Schatzfunde. In: C. von Carnap-Bornheim – D. Krausse – A. Wesse (Hg.): Herrschaft – Tod – Bestattung. Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie 139 (Bonn 2006) 147-159.
    101) Quedlinburg: Der erste Schritt der Ungarn nach Europa und dessen Vorgeschichte (Sackgassen, Fallen, Wahlmöglichkeiten). In: Der Hoftag in Quedlinburg 973. Hg.: A. Ranft. Berlin, 2006, 29-35.
    102) A Note on the Research on the Ewer with Enamel Plaques of St. Maurice d’Agaune. Acta Arch. Hung. 57 (2006) 281-289.
    103) A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor. In: Magyarország története. Főszerk.: Romsics I. 2007, 17-39.
    104) On „Orient-preference” in archaeological research on the Avars, proto-Bulgarians and conquering Hungarians. In: Post-Roman Towns, Trade and Settlement in Europe and Byzantium. Millenium-Studies 5/1 (Berlin – New York 2007) 545-567.
    105) O sličnostima tipova prikaza. Prilozi 24 (2007) 327-404.
    106) The landscape of the Avar goldsmith work from the perspective of cultural history: the „plain”, the „hills” and the „highest peak”. In: Byzantine goldsmithwork. ed. Ch. Entwistle. London 2008. (sajtó alatt)
    107) Der Beginn der Mittelawarenzeit und die Einwanderung Kubers. Antaeus 29-30 (2008) 29-61.
    108) Antwortschreiben an Péter Somogyi. Antaeus 29-30 (2008) 395-401.
    109) A történeti genetika és az eredetkérdés(ek). Magyar Tudomány 2008.
    110) (társszerző: Langó P.) A történeti genetikai módszerrel elemzett 10-11. századi embercsontok kiválasztásának szempontjai. Magyar Tudomány 2008. (sajtó alatt)
    111) On ancient Hungarians – a review of two publications on archaeogenetics. Acta Biologica Hungarica 2008-2009. (sajtó alatt)
    112) A contribution to the research on ethnicity: a view from and on the East. In: Archäologie der Identität, ed. W. Pohl – M. Mehofer. Forschungen zur Geschichte des Mittelalters, Wien, 2009. (sajtó alatt)
   113) Magyar néptöredék Kazakisztánban? Századok 143 (2009/6) 1483-1490.

c) Egyetemi tankönyvek fejezetei

    1) A magyar őstörténet régészetének keleti kapcsolatai és előzményei (III-IX. sz.). in: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba Szerk.: Hajdú P. --Kristó Gy. -- Róna-Tas A. Budapest 1976 (1986) , 84-106.
    2) A Kárpát-medence VI-IX. századi régészeti-néptörténeti kérdései. ibidem 107-120.
    3) A honfoglaláskor régészete. ibidem 121-163.
    4) (Kürti Bélával társszerzőségben) Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. II.  illusztrációk: 111 tábla. Budapest 1977 (1986)
    5) A magyar őstörténet és honfoglaláskor pénztörténeti vonatkozásai. in: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásainak forrásaiba. III. Szerk.: Hajdú P. - Kristó Gy. - Róna-Tas A. Budapest 1980 (1986), 263-289.
    6) A népvándorláskor kronológiája. in: Magyar Történeti Kronológia (Szerk.: Benda K.). Budapest 1981, 23-42.
    7) Az árpádkori falvak régészeti kutatása. in: Fejezetek az árpádkori magyar történelemhez II. Szerk.: Makk F. Budapest 1985, 23-42.

d) Szerkesztés, előszó, bibliográfia

    1) Miklós Takács: Die arpadenzeitlichen Tonkessel im Karpatenbecken. VariaArchHung. I. 1986.
    2) Sándor Bökönyi (ed.): Neolithic of Southeastern Europe and its Near Eastern Connections (Conference Szolnok-Szeged, 1987). 1989, 316 p.
    3) Der Keramik der Saltovo-Majaki Kultur und ihrer Varianten. VariaArchHung. III. Hg.: Csanád Bálint. 1990.
    4) M. Párducz, Frühe Reiternomaden im Karpatenbecken  in: Handbuch  der europäischen Wirtschafts- und Sozialgeschichte. Hg.: W. Fischer et alia. Bd. 1, Stuttgart 1990, 753-769 (irodalom: 753-757)
    5) ) Hajnalka Herold: Die frühmittelalterliche Siedlung von Örménykút 54. 2004.
    6) Csanád Bálint: Die spätawarenzeitliche Siedlung von Eperjes (Kom. Csongrád). 1991, 103 p. + 34 Tafeln
    7) Elek Benkő: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. VariaArchHung. V. 1992.
    8) László Kovács:  Das früharpadenzeitliche Gräberfeld von Szabolcs. 1994, 227 p. + 93 Abbildungen, 20 Tabellen, 6 Tafeln, 1 Karte
    9) Bevezető. Honfoglaló őseink. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1996. 7-9.
    10) Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Érmetani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000-1141) érmeiről (Zusammenfassung: Über die ungarische Münzprägung in der frühen Arpadenzeit. Numismatisch-archäologische Studien über die Münzen aus dem Zeitraum zwischen den Regierungszeiten Stephans I des Heiligen und Bélas II. des Blinden 1000-1141 im Karpatenbecken). 1997, 406 p. + 24 Abbildungen, 99 Tabellen, 20 Tafeln
    11) Tivadar Vida: Die awarenzeitliche Keramik. Teil I. (6.-7. Jh.) 1998, 424 p. + 86 Abbildungen, 175 Tafeln, 8 Farbtafeln
    12) Mária Font – Mária Sándor (Hg.): Mittelalterliche Häuser und Strassen in Mitteleuropa (Konferenz Pécs, 1997). 2000, 224 p.
    13) Csanád Bálint (Hg.): Kontakte zwischen Iran, Byzanz und der Steppe im 6.-7. Jh. (Tagungsmaterialien, Rom, 1993). 2000, 329 p.
    14) Imre Holl:  Funde aus dem Zisterzienkloster von Pilis. Die Ausgrabungen in Pilisszentkereszt. I. 2000, 76 p. + 141 Abbildungen, 41 Tafeln
    15) Gyula Siklósi:  Die mittelalterlichen Wehranlagen, Burg- und Stadtmauern von Székesfehérvár. 1999, 73 p. + 200 Abbildungen
    16) József Szentpéteri (Hg.): Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. 2002, 700 p. + Beilagen
    17) Hajnalka Herold: Die frühmittelalterliche Siedlung von Örménykút 54. 2004, 328 p. + 38 Abbildungen, 80 Tafeln, 2 Karten
    18) Eszter Bánffy: The 6th Millennium BC boundary in Western Transdanubia and its role in the Central European neolithic transition (The Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb settlement) 2004, 451 p. + 174 figs.
    19) Bálint Csanád: A nagyszentmiklósi kincs: régészeti tanulmányok / Bálint Csanád – Budapest, Balassi Kiadó, 2004. 659 p.
    20) Holl Imre: Fundkomplexe des 15-17. Jahrhunderts aus Burgpalast von Buda / Imre Holl – Budapest, Akaprint Nyomdaipari Kft. 2005. 180 p.
    21) Research on the prehistory of the Hungarians: a review : Papers presented at the meetings of the Institute of Archaeology of the HAS, 2003-2004 / ed. by B. G. Mende – Budapest, Akaprint, 2006. 404 p.
    22) Environmental Archaeology in North-Eastern Hungary / ed. by E. Gaál, I. Juhász, P. Sümegi. – Budapest, 2006. 424 p.
    23) Environmental Archaeology in Transdanubia. / ed. by Cs. Zatykó, I. Juhász, P. Sümegi. – Budapest, 2007. 424 p.
    24) The Early Neolithic on the Great Hungarian Plain: investigations of the Körös culture site of Ecsegfalva 23, County Békés / ed. by A. Whittle and the School of History and Archaeology – Budapest-Cardiff, 2007. 1 vol. 394 p.
    25) Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. – Budapest, Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. 481 p.
    26) Genetika és (magyar) őstörténet. Magyar Tudomány 2008.


e) Népszerűsítő cikkek, nekrológok

    1) Huns, Avars et Hongrois. Cahiers de Civilisation Médiévale 14, 1971, 115-116.
    2) A magyar köznép a X-XI. században. Tiszatáj 1972/8, 40-49.
3) Hunok, avarok, magyarok. Kiállítási vezető. Szeged 1973.
    4) Reprint: Magyar Történelmi Szemle  4 (Buenos Aires 1973) 374- 383.
5) Már megint és még mindig a sumérosok. Tiszatáj 1973/3, 76-79.
6)A honfoglaló magyarok elődei Tatárföldön? Élet és Tudomány 1974, XI. 13. 2204.
    7) A Dél-Alföld a IX-X. században. A honfoglalás előestéje. Tiszatáj 1976/10, 29-35.
    8) Koraközépkori falunyomok a Csongrád megyei Eperjesen. Tiszatáj 1978/2, 29-35.
    9) A nagyszentmiklósi kincsről -- kétféleképpen. Tiszatáj 1978/5, 99-102.
    10) Egy latintanár emlékére (nekrológ Visy Józsefről). Antik Tanulmányok 36, 1992, 111.
    11) A honfoglaló magyarok és Európa. Magyar Szemle III.8. 1994. augusztus 787-811.
    12) Mindenféle gondolat egy gazdag avar sír kapcsán. Tiszatáj 1995. február, 74-78.
    13) Búcsú Bökönyi Sándortól. Magyar Tudomány 1995/4. 480-482.
    14) Ünnepeltek-e mások honfoglalást és ha nem, miért? Élet és Irodalom 1996. szeptember 6, 2. oldal
    15) A honfoglaló magyarok európai beilleszkedése. Romániai Magyar Szó 1996. augusztus 20., 3.
    16) Elszakadás – fennmaradás. Új Észak 1996. augusztus 24., 7. oldal
    17) A honfoglaló magyarok európai beilleszkedése. Fejér Megyei Hírlap 1996. augusztus 21, 8 oldal
    18) A honfoglaló magyarok európai beilleszkedése. Magyar Szó 1996. augusztus 20., 10. oldal
    19) A "Selyemút". Kína kincse, a selyem. História 1997/4, 20-22.
    20) A honfoglaló magyarok és Európa. Napló (Újvidék) 1997. március 26, április 2, május 9.
    21) Nem is olyan rossz a mi Akadémiánk. Népszabadság 1998. március 11., 12. oldal
    22) (Társszerzők: Kovács T. - Marosi E. - Révész L.) Európa közepe 1000 körül. Cseh-lengyel-magyar-szlovák közös kiállítás. Budapest 2000. (Tájékoztató füzet)
    23) A nagyszentmiklósi kincs. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. in: História 2002/3, 3-8.
    24) (Társszerzők: Kubinyi A. – Raczky P.) Búcsú Bóna Istvántól. Magyar Múzeumok 7/2 (2001), 59-60.



f) Ismertetések

    1) Székesfehérvár évszázadai I. Cahiers de Civ. Méd. 13, 1970, 243-245.
    2) Dienes I.: A honfoglaló magyarok. Tiszatáj 1973/2, 90-93.
    3) uaz, teljesen eltérő szöveggel: Cahiers de Civ. Méd. 1973, 243-246.
    4) P. Demolon, Le village mérovingien de Brebières. ArchÉrt 1973, 127-128.
    5) M. Müller-Wille, Pferdeopfer und Pferdegrab, ArchÉrt 1974, 159.
    6) Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. ActaArchHung 28, 1976, 470-472.
    7) Két könyv a magyarság őstörténetéről. Tiszatáj 1976/6, 82-85.
    8) Pais D.: A magyar ősvallás nyelvi emlékeibôl. ActaArchHung 29, 1977, 296-297.
    9) V. P. Darkevič: Chudožestvennyj metall Vostoka VIII-XII vv. ActaOrHung 31, 1977, 269-275.
    10) Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. ActaArchHung 31, 1979, 204.
    11) D. Mrkobrad: Arheološki nalazi seobe naroda u Jugoslaviji. ActaArchHung 33, 1981,436.
    12) Z. Kurnatowska: Słowianszczyzna południova. ActaArchHung 34, 1982, 438-439.
    13) Kristó Gy.: Tanulmányok az Árpád-korról. Tiszatáj 1983/9, 68-70.
    14) Mérföldkő a kora középkor kutatásában. Tiszatáj 1985/5, 63-66.
    15) Untersuchungen zu Handel und Verkehr der vor- und frühgeschichtlicher Zeit in Mittel- und Nord-Europa. ArchÉrt 116, 1989, 140-142.
    16) I. Bóna: Das Hunnenreich. Byzantinische Zeitschrift 88, 1995, 291-292.


g) Ásatási jelentések

    1) Mindszent-Koszorúsdűlő. RégFüz 22, 1969, 50-51.
    2) Újkígyós-Tangazdaság homokbányája (Juhász I. társszerzővel ), ibidem 53.
    3) Szabadkígyós - Pál ligeti tábla (Juhász I. társszerzővel), ibidem 52
    4) Jánosszállás - Katonapart RégFüz 23, 1970, 44.
    5) Eperjes - Takács tábla ibidem 57.
    6) Eperjes - Ifjú Gárda TSZ központja ibidem 63.
    7) Tápé - Szőlőföldek ibidem 73.
    8) Gádoros - Bocskai u. 44. (Bakay K. társszerzővel), RégFüz 24, 1971, 57.
    9) Szatymaz-Jánosszállás - Katonapart ibidem 61.
    10) Eperjes - Ifjú Gárda TSZ ibidem 64.
    11) Eperjes - Csikós tábla RégFüz 25, 1971, 48-49.
    12) Eperjes - Csikós tábla RégFüz 31, 1978, 69.
    13) Eperjes - Csikós tábla RégFüz 32, 1979, 68-69.
    14) Esztergom - Kistói földek RégFüz 34, 1981, 71.
    15) Örménykút - 54. sz. lelőhely  (Jankovich D. társszerzővel) RégFüz 35, 1982, 81.
    16) Örménykút - 54. sz. lelőhely (Jankovich D. társszerzővel) RégFüz 36, 1983, 83-84.
    17) Örménykút - 54. sz. lelőhely (Jankovich D. társszerzővel) RégFüz 37, 1984, 74.
    18) Örménykút - 54. sz. lelőhely (Jankovich D. társszerzővel) RégFüz 38, 1985, 67.

h) Közzétett publikációk

Das Karpatenbecken von der Landnahme bis zur Staatsgründung

Analógiák a nagyszentmiklósi kincsen „kívül” és „belül”. Akadémiai székfoglaló előadás, elhangzott a Magyar Tudományos Akadémián 2002. január 17-én.

Methodische Überlegungen zu den ethnischen oder kulturellen Kategorien auf dem Gebiet des awarischen Khaganats

On ancient Hungarians in view of two publications on archaeogenetics