Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2010. december 5., vasárnap

Rovásírás – hungarikum?


Rovásírás – hungarikum?

A civil kezdeményezések fontosságára már a nyertes EKF-pályázat is nyomatékosan felhívta a figyelmet. Dr. Petre András nem volt rest, és élt a lehetőséggel. Magánúton létrehozott kiállítása nemzetünk egyik kultúrkincsével, a székely-magyar rovásírással foglalkozik..
- A 2010-es kultúrfővárosi esztendő programkínálata kétségtelenül gazdag, de sorra véve az eseményeket, mégis hiányérzetem támadt – meséli dr. Petre András. – Épp a kultúra legfőbb közvetítője, az írás, ezen belül kultúrtörténetünk lényeges eleme, a rovásírás nem kapott helyet benne. Pedig a Dunántúl rendkívül értékes ilyen emléke – mely ma is értelmezhető rovásjeleket tartalmaz – Pécsett került elő 1984-ben. Amikor tíz éve nyugdíjba mentem, kezdtem el foglalkozni az őstörténettel és írásbeliségünkkel, így a rovásírással is, Forrai Sándor nyomdokán. A hozzáférhető szakirodalmat mind áttanulmányoztam. Nem az elvakult nacionalizmus beszél belőlem, amikor büszkén vallom, hogy ősi jelképrendszerrel rendelkezünk, hanem a sok egyéb ismerettel is bíró, jóhiszemű amatőr. Sebestyén Gyula, Fischer Károly Antal, Várkonyi Nándor és sorolhatnám, kiknek a munkássága segített nekem e csodálatos terület megismerésében, kutatásában.
- Mit mutat be az ön kiállítása?
- Azt, miként lesz egy (nyelv)közösségben használatos, egyezményes jelből betű, s abból írás. A három tablón feltüntetett dokumentumok, írásjelek és számjelölések különböző korok eltérő kultúrájában fedezik fel a hasonlóságot, az egyezést. Márpedig ha földrajzilag egymástól távol eső két helyen ugyanazt a jelet alkalmazzák, s az ugyanazt is jelenti, akkor joggal feltételezhetjük, hogy közös az eredetük. Erre hozhatom példának azt a maja írásjelet, amely a múlt század első évtizedeiben még szokásos jelölés volt a romániai sóbányákban. De összevethetjük egy hatezer éves héber lelettel is, és láthatjuk az ékírással mutatott megfeleléseket. Nem beszélve a francia sziklabarlangok falára rótt, húsz-harmincezer éves jelekről. Itt, a Perczel utcai Hoffmann (Csukás)-házban a kiállításhoz szorosan kapcsolódó vetítést is tartok a látogatóknak, bemutatván a különböző írások egymásnak megfeleltethető karakter-állományát, s kezükbe vehetik a vendégek a témával kapcsolatban megjelent könyveket is. Igény esetén ezeket meg is rendelem nekik.
- Akad néhány, mai szemmel kuriózumnak számító dokumentum is.
- Például egy tavaly keltezett és ki is kézbesített, rovásírással írt képeslap, de láthatjuk az Egri csillagok rovásírásos kötetének címlapját is, s egy olyan, XVII. századi Európa-térképet, amely hun abc-ként mutatja be rovásírásunk jeleit. Ma egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az őstörténet iránt, Pécsett és az országban több helyütt alakultak civil közösségek, melyek ápolják e hagyományt, sőt, mozgalom indult azért, hogy a helységnévtáblákon rovásírással is szerepeljen a település neve. Annak érdekében is történtek lépések, hogy hungarikummá váljon a székely-magyar rovásírás, és folyamatban van karakterkészletének szabványosítási eljárása, hogy felvegyék az egyetemes Unicode-jelkészletbe. Az én hitvallásom az, hogy ismeretet, tudást, gondolatot átadni: jótett, nem lesz általa szegényebb az ember, viszont gondolkodásra sarkallhat másokat. E kiállítással is ez a célom. Előzetes bejelentkezés (20/982-7777) után naponta kétszer, 10 órától és 11.30-tól vezetem végig az érdeklődőket a bemutatón ingyen, örömmel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése