Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2010. december 18., szombat

Sárközy Miklós Szakmai Életrajz

Sárközy Miklósnak hívnak.
1976.február 3.-án születtem Pécsett. Gimnáziumi tanulmányaimat Sárbogárdon
végeztem, ahol 1994-ben érettségiztem.
1994 és 1996 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Kara történelme szakának voltam hallgatója. 1995-ben felvételt nyertem a Láthatatlan
Kollégiumba.
1996  őszén történelem szakos tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Karán folytattam, ezzel párhuzamosan, ugyanekkortól az Eötvös
Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának iranisztika szakára is felvételt
nyertem.
1997-től öt éven keresztül a PPKE BTK-án ógörög szakos tanulmányaimat is folytattam.
1999-ben két hónapos nyelvi ösztöndíjat  nyertem el a teheráni Tarbiat Modarres
egyetemre, ennek keretében főleg modern perzsa nyelvi továbbképzésben részesültem.
Az 1999/2000. tanév tavaszi szemeszterét a nápolyi Istituto Universitario Orientale
egyetemen töltöttem Erasmus ösztöndíjasként ,  itt többek között modern perzsa nyelvet,
perzsa irodalomtörténetet,  preiszlám vallástörténetet és óiráni filológiát hallgattam.
Mind történelemből, mind pedig iranisztikából 2001 –ben szereztem diplomát.
2001  ősze óta az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája Iranisztika Doktori
Programjának vagyok hallgatója. Disszertációm témája a késősasanida és koraiszlámkori
zoroasztriánus fejelemségek története Tabarestanban, Észak-Iránban. 2002 óta ,megbízott
előadóként preiszlám ás iszlámkori iráni történelmet, historiográfiát és filológiát adok elő
az ELTE BTK-án, az Iranisztika és a Belső-Ázsia Tanszékeken  valamint az Indoeurópai
Összehasonlító Nyelvészeti Program keretében. 2004  őszétől két szemesztert
helyettesítettem a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékén mint az
ókori keleti történelem, preiszlám iráni történelem, iráni vallástörténetet tanára. 2006
februárjától a Károli Gáspár Református Egyetem Ókortudományi Tanszékének oktatója.
Felsőfokú nyelvvizsgám van modern perzsából, TOEFL nyelvvizsgám van angolból,
középfokú „C“ típusú nyelvvizsgám van oroszból, németből és latinból. Emellett jól
beszélek olaszul is és alapfokú szinten franciául és törökül is
Az alábbiakban hadd összegezzem modern  nyelvi (perzsa, dári, tadzsik) nyelvű
ismereteimet és ezek során szerzett gyakorlati tapasztalatokat. 1999 óta rendszeresen
ellátok különféle modern perzsa szakmai tolmácsolási feladatokat. Idáig összesen kilenc
alkalommal jártam Iránban. Hét alkalommal dolgoztam magyar turistacsoportok és
segélyszervezetek idegenvezetőjeként Iránban. Emellett Magyarországon is tolmácsoltam
iráni csoportoknak. Két évvel ezelőtt két mezőgazdasági szakmai delegációnak voltam
tolmácsa, emellett több iráni turistacsoportnak is segédkeztem.
Ezeken túl mint perzsa és dári (más néven kabuli perzsa, Afganisztán második hivatalos
nyelve) és tádzsik nyelvű szakfordító, lektor és tolmács is dolgozom, szakmai,
kereskedelmi, irodalmi szövegeket ültetek át magyarra.
Budapest, 2006. 03. 11.
Tisztelettel:
Sárközy Miklós Iranista, történész
(06 20 391 96 02, m_sarkozy@yahoo.com
Publikációs lista:
Tanulmányok:
Az ókori Irán és az Újbabiloni Birodalom  politika kapcsolatai Kr.e. 626 és Kr. 539
között, Történ Ész 3. évf. 3-4. Pécs 1995.285-294.
Sādeq Hedāyat élete és munkássága, Leszkovszki A. (red.) A Lidércfény, Székesfehérvár
2000.35-41.
Ebn Esfandyār Tārix-e Tabarestān-ja és a Kaszpi-vidék déli partvidékének történeti
problémái a 9. század első felében. Birtalan Á. és Yamaji M. (red.)Orientalista Nap
2003, Budapest 2003. 121-128.
Marco Polo utazásai, Budapest 2003. iráni, közép-ázsiai és ókeresztény jegyzetek
(Birtalan Ágnessel, Csongor Barnabással és Hajnal Istvánnal) 433-491.
Egy Vámbéry tanítvány – Kégl Sándor élete és munkássága (1862-1920), Dobrovits M.
(red.) A kísérlet folytatódik, II. Nemzetközi Vámbéry Konferencia, Dunaszerdahely 2005.
120-163.
A Sāsānida eredetmítosz továbbélése a korai muszlim Tabarestānban, Keletkutatás 2005
(sajtó alatt)
Ferdousi és a tabarestāni Bāvandida dinasztia, Csirkés F., Csorba Gy., Sudár B. és Takács
Z. B. (red.) Függőkert, Orientalisztikai tanulmányok 2. Budapest 2005. 135-161.
Törzsek – nomadizmus – etnicitás, a kisebbségi lét formái a 20. századi Iránban, Kőrösi
Csoma Sándor és a Kelet népei, Kovászna 2005. 290-311.
Mithras és misztériumai I-II. László L., Nagy L., Szabó Á. (red.), Budapest 2005.
Óperzsa feliratok és  avesztai  himnuszok  fordítása és a kötet  prehellenisztikus  részének
szakmai  ellenőrzése, I. 19-62.
Királyi vadászat – királyi trónbitorlás  – egy vándormotívum óperzsa korra vonatkozó
antik forrásokban, Antik Tanulmányok, (sajtó alatt)
The Survival of the Myth of the Sasanians in Early Islamic Tabarestan, Acta
Orientalia,(sajtó alatt, angolul)  Magyarok Persepolisban – Vámbéry és kortársainak emlékei az Achaimenida palotaváros
árnyékában a 19. században, III. Vámbéry Konferencia, Dunaszerdahely 2005, (sajtó
alatt)
A Sāsānida dinasztia  legitimációs technikáinak  hatása a  kora-iszlámkori  Iránban,
Hatalom, politika, ideológia, (tanulmánykötet), Miskolc  2006. (sajtó alatt)
A „Xusraw  ī Kawādān ud rēdag-ē ”, egy pehlevi traktátus és a középperzsa botanika,
Kőrösi Csoma Sándor évkönyv, Kovászna 2006. (sajtó alatt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése