Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2010. június 27., vasárnap

Endreffy Kata – Thúryné Figler Krisztina ‘Az ismeretlen Egyiptom’

Szépművészeti Múzeum (2005, 3. szám)

A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének
közönségszolgálati programja



‘Az ismeretlen Egyiptom’


A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye a 2004– 2005-ös tanévben immár harmadszorra hirdette meg az Éós múzeumpedagógiai program levelezõ-pályázatát, amelyen a korábbi évek gyakorlatától eltérõen ezúttal nem csupán vidéki, hanem fõvárosi általános és középiskolák 5–9. évfolyamos osztályai és szakkörei is elindulhattak. A verseny 2004 októberében közel háromszáz csapat részvételével vette kezdetét (ez a tavalyi jelentkezõk számának több, mint kétszerese). A levelezõ-pályázat témája az idei Tavaszi Fesztivál legfõbb múzeumi eseményéhez, a Szépművészeti Múzeum „A fáraók után. A kopt művészet kincsei Egyiptomból”című kiállításához kapcsolódott. Célunk az volt, hogy a kiállítás kezdetére megismertessük a résztvevõ gyerekeket a fáraókor utáni Egyiptom történelmével és kultúrájával: bemutassuk, milyen változásokat hozott a Nílus völgyében Nagy Sándor hódítása és a hellénisztikus kultúra megjelenése, majd a rómaiak uralma és a kereszténység elterjedése. A hangsúlyt elsõsorban a különbözõ kultúrák találkozására és egymásra hatására helyeztük, annak bemutatására, miként keveredtek az egyiptomi, görög és római elemek a vallás, a művészet és a nyelv területén, milyen konfliktusokkal járt a pogányság és a kereszténység találkozása, mi az, amit a keresztény világ teljesen elvetett, illetve – kisebb-nagyobb átalakításokkal – átvett és megõrzött a pogány kultúrából. A Kr. e. 332-tõl Kr. u. 640-ig, azaz az arab hódítás koráig tartó, közel évezredes idõszak egyiptomi történelmével a magyar nyelvű szakirodalom is csak keveset foglalkozik, gyermekeknek szóló ismeretterjesztõ művek pedig egyáltalán nem jelentek meg a témában. Ráadásul a történelemkönyvek egyiptomi összefoglalói is éppen ott érnek véget, ahol a mi történetünk elkezdõdik: Nagy Sándor hódításánál. Éppen ezért nyilvánvaló volt, hogy a tavalyi pályázathoz hasonlóan (amikor a résztvevõ csapatoknak Achilleus pajzsát kellett elkészíteniük az Ilias XVIII. énekében szereplõ leírás alapján), az idén sem hagyatkozhatunk az iskolai tananyagra a feladatok összeállításakor, sõt, abban sem bízhatunk, hogy az érdeklõdõ gyerekek szorgos könyvtárba járással kiegészíthetik hiányos ismereteiket. Ahhoz, hogy a feladatsor megoldható legyen, magunknak kellett megírni a gyerekek számára is használható szakirodalmat: ezt szolgálták az Antik Gyűjtemény honlapján elérhetõ virtuális kiállítás, aHyperión kifejezetten e célból készült, a feladatlap igényeihez alkalmazkodó szócikkei. A pályázatnak emellett olyan keretet adtunk, amely játékos formában tárta fel a gyerekek elõtt ezt a teljesen ismeretlen világot, a kerettörténethez kapcsolódó feladatok pedig nem csupán a megszerzett tudás elmélyítéséhez és rögzítéséhez járultak hozzá, hanem a végsõ pályamű elkészítéséhez is segítséget nyújtottak. A kerettörténet hõse egy képzeletbeli görög utazó, Isidóros, a platóni Akadémia tagja, aki egy látomás hatására a Kr. u. VI. század kezdetén Egyiptomba indul, hogy elhelyezze áldozatát Isis istennõ philae-i szentélyében, s ezzel hozzájáruljon beteg atyja felgyógyulásához. Útja során Isidóros naplót vezet, amelyben gondosan leírja az Egyiptom földjén látottakat (az alexandriai kikötõt és a világítótornyot, a nílusi tájat, a régi romokat) és beszámol különféle kalandjairól, amelyek az idegen országban érik (hajótörés a Níluson, egy régi sír felfedezése). Eljut egy fáraókori templom romjaihoz is, ahol érdekes domborművet talál: egy görög és egyiptomi vonásokat egyaránt magán viselõ sírsztélét anya és gyermeke ábrázolásával. Minthogy a régi templomot ekkor már kopt szerzetesek lakják, a domborművön a keresztények nyomai is megtalálhatók: a pogány istenalakokat kivésték, az ábrázolásra kereszteket karcoltak. A levelezõ-pályázat fõ feladataként a résztvevõ csapatoknak ezt a domborművet kellett rekonstruálniuk Isidóros leírása alapján, majd szabadon választható technikával el kellett készíteniük a sztélé másolatát. A domborművek többségének színvonala arról tanúskodik, hogy a gyerekek a pályázat végére valóban megértették a késõantik Egyiptom különleges, kevert kultúráját. Ehhez persze a kerettörténeten túl is igyekeztünk minden segítséget megadni: a pályázat négy fordulóját alkotó feladatlapokat térképekkel, a kor művészetét, tárgyi kultúráját és írásos forrásait szemléltetõ mellékletekkel egészítettük ki. Az egyes feladatlapokat mindig egy vezérmotívum köré szerkesztettük: bemutattuk Alexandria városát és a korszak legfontosabb történelmi eseményeit, az ország vallási sokszínűségét (egyiptomi és görög kultuszok, zsidó és keresztény vallás együttélése), a kereszténység elterjedését és az egyiptomi szerzetesség kialakulását, továbbá a túlvilághit és a mágia világába is bepillantást engedtünk. Mindegyik feladatlapba kreatív feladatokat is illesztettünk, hogy a gyerekek ezek segítségével könnyebben elképzelhessék a mai szemmel nézve meglehetõsen szokatlan jelenségeket (például az egyiptomi és görög ikonográfiai elemekbõl összegyúrt Hermanubist, vagy a varázsgemmák ábrázolásait), és beleélhessék magukat igen távoli helyzetekbe (például milyen jóslatot kaphattak Nagy Sándor szülei gyermekük jövõjérõl, vagy hogyan vélekedhetett egy római kori Amon-pap a keresztény hit terjedésérõl). Isidóros történetének befejezését szintén a gyerekekre bíztuk: õk írták meg az utolsó, „elveszett” naplórészletet, amely a legtöbb esetben a küldetés teljesítésérõl és az utazás szerencsés, ám további kalandokban is bõvelkedõ befejezésérõl számolt be. A pályázat sikere messze felülmúlta várakozásainkat. A csapatok között ismét sok visszatérõt köszönthettünk: számos osztály már harmadszor vett részt a pályázatokban. A 294 jelentkezõ csapatból 214 mind a négy feladatlapot kitöltötte, 167 pedig a domborművet is elkészítette, azaz majdnem kétezer diák teljesítette a pályázat valamennyi feladatát! Méghozzá nem is akármilyen eredménnyel: a csapatok nagy része a feladatlapokat 80% fölötti eredménnyel oldotta meg, a különféle anyagokból és technikával készült domborművek pedig egyértelműen jelzik, hogy a gyerekek számára ismerõssé vált a kopt művészet. Nagy örömünkre szolgál, hogy évrõl évre egyre több határontúli csapat vesz részt a versenyben: az idei pályázatra tizennégy csapat nevezett, elsõsorban az Agora Irodák segítségének köszönhetõen. A feladatlapokat és a domborműveket két, egymástól független zsűri bírálta el, a pályázat végeredményét a feladatokra és a domborműre kapott pontszám összege határozta meg. A két korcsoport (5–6. és 7–9. évfolyam) összetett versenyében legjobb nyolc-nyolc eredményt elérõ csapatot egyéb ajándékok mellett egy napra vendégül láttuk Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Az elsõ levelezõ-pályázaton, ‘A marathóni mozaikon’ 57 csapat indult, a tavalyi pályázatramár 118 csapat nevezett be, ‘Az ismeretlen Egyiptom’ pályázatra pedig közel háromszáz csapat jelentkezett. Jövõre…

Endreffy Kata – Thúryné Figler Krisztina
Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése