Keresés ebben a blogban

Tetszik? Jelöld be te is!

Tollforgató Történelmi Lap

2010. június 22., kedd

KÁKOSY LÁSZLÓ (1932 - 2003)

Budapest, 1932. augusztus 15. – Budapest, 2003. január 29.


Az Érseki Katolikus Gimnáziumban (az államosítás után II. Rákóczi Ferenc Gimnázium) érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán régész diplomával fejezte be. Még ugyanebben az évben felvették az MTA aspiránsának. Az 1959-ig tartó időszakot az akadémia által kijelölt munkahelyén, a Szépművészeti Múzeum Egyiptológiai Osztályán, az osztályt vezető Wessetzky Vilmos illetve a bölcsészkaron is tanító Dobrovits Aladár (Ókori Keleti Történeti Tanszék) professzor tudományos felügyelete alatt töltötte. 1960-ban leadta kandidátusi értekezésének (Az egyiptomi aranykor-mítoszok és társadalmi vonatkozásaik) kéziratát, és tanársegédként megkezdhette tanári pályáját a Dobrovits Aladár vezette tanszéken. 1961-ben kapta meg a kandidátusi címet. 1972-től docensként, majd 1976-tól egyetemi tanárként vezette az az Egyiptológiai Tanszéket. Aktív tanári pályáját 2002 végén fejezte be.

Kutatási területeit az ókori egyiptomi vallástörténet, Egyiptom kapcsolata az antik világgal, a kopt gnózis jelentették. Vizsgálta az egyiptomi történelemszemlélet mitikus vonásait, az asztrális kultuszokat, feldolgozta az olasz múzeumokban található mágikus szobrokat. Tudományos értekezéseinek száma közelített az 500 tételhez. Ezek túlnyomó többségét idegen nyelven írta. Magyar nyelvű ismertterjesztő munkáinak sorát a Varázslás az ókori Egyiptomban (1969) és a Varga Edithtel közösen írt Egy évezred a Nílus völgyében (1970) nyitotta meg. Három kiadást is megért a Ré fiai (1979) címet viselő vaskos monográfiája, amelynek hatására a művelt, ókori történelem iránt érdeklődő olvasótábor megismerkedhetett az egyiptomi történelem és kultúra majd minden aspektusával. Idegen nyelven kiadott művei közül kiemelkedtek a Lexikon der Ägyptolgie kötetei számára írt szócikkei, az Aufstieg und Niedergang der römischen Welt sorozatban 1995-ben megjelentetett Probleme der Religion im römerzeitlichen Ägypten című, 155 oldalas, könyv méretű, összefoglaló tanulmány, valamint a torinói múzeum katalógusaként 1999-ben kiadott könyve (Egyptian Healing Statues in Three Museums in Italy).

1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia núbiai expedíciójának tagja volt, 1983-ban pedig az UNESCO megbízásából részt vett egy új kairói múzeum tervezésében. Életének utolsó húsz esztendeje alatt, évente három-három hónapot töltött a nyugati parton elhelyezkedő, II. Ramszesz fáraó korából származó Dzsehutimesz-síregyüttes (TT 32) régészeti feltárásával, illetve a leletek tudományos feldolgozásával. A feltárások során nemcsak a gazdasági vezető, hanem feleségének gránit szarkofágját is megtalálták. Az ásatás 1997-ben zárult le, s a tudományos kutatás megkoronázásaként feltárhatták a sír piramisát is. Sajnos a két kötetben megjelenő sírpublikáció nyomtatott változatát már nem érhette meg.

Megteremtette annak lehetőségét, hogy az ELTE kibocsáthassa az első olyan végzett egyiptológusokat, akik régész diplomájukkal más, Egyiptomban dolgozó külföldi régészeti expedíciók munkájába is bekapcsolódhattak. Komoly tudományszervező tevékenységet folytatott, iskolateremtő személyiség volt. Szívós kitartással építette fel az egyiptológiai szak graduális és posztgraduális képzési szakaszait. Doktori iskoláját az elsők között akkreditálhatta.

A Magyar Tudományos Akadémia 1998. május 4-én választotta levelező tagjává. Théba a Ptolemaiosz- és római korban című székfoglaló előadása 1998. október 15-én hangzott el. 1990-95-ben a Magyar Vallástudományi Társaság elnöke, 1996-tól a Heidelbergi Akadémia levelező tagja volt. 1980-ban Akadémiai Díjat, 1992-ben Széchenyi-díjat kapott. Vezető tisztséget viselt Magyar-Egyiptomi Baráti Társaságban, részt vett az Antik Tanulmányok szerkesztésében. Tagja volt az Orientalisztikai Bizottságnak. Munkásságát Maróth Károly-díjjal, Kuzsinszky Emlékéremmel és Ábel Jenő Emlékéremmel is elismerték.

Fő művei: Egyiptomi források a Ptolemaiosok történetéhez. Antik Tanulmányok, 1959.; Varázslás az ókori Egyiptomban. Bp., 1969., németül: 1985., olaszul: 1989.; Egy évezred a Nílus völgyében. Szerzőtárs: Varga Edith. Bp., 1970.; Egyiptomi és antik csillaghit. Bp., 1978.; Egyiptomi mítoszok a csillagok keletkezéséről. Opuscula classica mediaevalique in honorem J. Horváth ab amicis collegis discipulis composita. Szerk.: Bollók János. Bp., 1978.; Ré fiai. Bp., 1979.; Fény és káosz. Bp., 1984.; Dzsehutimesz sírja Thébában. Bp., 1989.; Der Osiris-Kreis im römerzeitlichen Ägypten. Studia Aegyptiaca, 1989.; Hárfásdal Dzsehutimesz sírjában. Szerzőtárs: Fábián Zoltán Imre. Antik Tanulmányok, 1993.; Probleme der Religion im römerzeitlichen Ägypten. Aufstieg und Niedergang der römischen Welt. 18/5. köt. Berlin, New York, 1995.; Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák. Szerzőtárs: Dobrovits Aladár. Bp., 1995.; Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp., 1998.; Az alexandriai időisten: válogatott tanulmányok, 1957-1998. Bp., 2001.; Report on the Hungarian Mission's activity in the pyramid of TT 32 and in Theban tomb of Amenhotep. (Season 2000.) Acta archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 2002.

Róla szóló irodalom: The Intellectual Heritage of Ancient Egypt. Emlékkönyv. (Tudományos munkásságának bibliográfiájával.) Studia Aegyptica, 1992.; Magyar ásatások Egyiptomban. Kertész István interjúja. História, 1998.; Nem volt kedvem mindennapi dolgokat írni. Riporter: Bartal Csaba. Napi Magyarország, 1998. 126.; Gaál Ernő: Kákosy László (1932-2003). Magyar Tudomány, 2003.
 

1 megjegyzés:

  1. http://www.port.hu/egyiptom_irnoka/pls/fi/films.film_page?i_film_id=55367&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=3

    VálaszTörlés